Új bejegyzés Frissítés

2017.12.31. 06:57 Krizsakata

A kevés, de 2015 óta kitartó hozzászólóm is elnémult. Egyikük meg is irta a napokban emailben, hogy miért? "Lehet, hogy elkeseritő, de nem tudunk hozzászólni" (mert ez annyira új és bonyolult). Mivel én ezt elejétől, amikor elkezdtem megalapozni a történeti gyöknyelvészetet (2008) nagyon jól tudtam, nem elkeseritő, hanem természetes... De beláttam, hogy senki nem is képes rövid idő alatt átlátni azt, amin én már 9 éve dolgozok. Emiatt tértem át mostanában az alapelvek megmagyarázására. Térj vissza tehát 3 hozzászólással lejjebb (dec. 26) és csak onnantól próbáld - vagy kérdezz rá. Ma olyan hangutánzó gyökszavakat gyüjtök ki, amikről első pillanatban nem gondolnátok, hogy hangutánzók, de a második pillanattól ez nyilvánvaló. No, egy gyökvázat mutatóba: PC, és a magyar gyökszavai: pác, paca / peca / pici, piac, pióca / póc (hal), pöce (gödör) / puca (gyomor). És a pucc(os)? Az nem (a legrövidebb) - nem gyökszó. De erről majd bővebben... És a PCs váz szavai nem idevalók?: pacsa (kendő), Pécs, pöcs? Meglátjuk... És a föcs(tej), fics(úr)? Hát az már FCs. Igen, de a P/F a legismertebb hangváltozás... Akkor az ilyeneket "gondolkodás nélkül" egybesöpörjük? Hát gondolkodás nélkül csak lélegzetet érdemes venni. Máris előbbre jutsz, ha ezt is elolvasod - http://fox.klte.hu/~keresofi/sztes/sztes3.html  Itt látható Molnos Angéla SZENT ÉS SÉRTHETETLEN cimü irása: A tiszta magyar nyelv használatáról és elhallgatott gyökrendszeréről. Debrecen, 2001. (De azt, hogy a GYÖK nem szó, hanem msshngzó váz, M.A. sem érti.)

2017.12.29. 12:33 Krizsakata

Az amatőr nyelvészet (az enyémet is annak tartják) „tudománytalannak” minősül. Ezt tehát most hagyjuk. Miért tudománytalan (sokak szerint, szerintem is) a hivatalos történeti nyelvészet? Azért, mert: 1. Azt állitja, hogy csak adatolt (irva fellelt és meg is fejtett) nyelvemlékekre alapoz. Ilyenek azonban a legtöbb (ázsiai és afrikai) nyelvnél még 2oo évvel ezelőttiek sincsenek. Konkrétan, a 16 finnugor-minusz magyar nyelvekre – az 15 nyelv – csak az egyetlen finnél létezik, de az is csak 4oo éve ir.  A FN nyelvek többségének soha nem volt irása és ma már beszélőik sincsenek. 2. Az u.n. újlatin nyelvek irásbelisége max. egyezer (vagyis kevesebb) éves. A latin nyelv eredeti beszélői felderitetlenek – de azt tudjuk, hogy a latin szókincs müvileg készült a „görögből” (szerintem a sokkal régebbi etruszkból). De már az ókori görög is az ógörög nyelvjárásokból lett egységesitve... s azt sem tudjuk, hogyan, mikor és milyen nyelvjárásokból... Tehát a latin nyelv, aminek szókincsét NAPJAINKBAN is mesterségesen bővitik – eredete a  homályba vész. A hatalmas etruszk kultúrából nem maradtak fenn összefüggő nyelvemlékek. (S tudjuk, hogy miért nem: mert a fellelhető etruszk irást, a rovásemlékekkel együtt igyekeztek elpusztitani.) Az angolt nem újlatinnak, hanem „germán” nyelvnek tartják, pedig a mai szókincsének ÖTVEN százaleka latin szó. Ezt, hogy ötven százalék, az interneten olvastam. Mivel nem tudtam elhinni, igen nagy szókincsre ellenőriztem – nálam 51 százalék lett. (Ez a honlapom „Angol gyöknyelvészet” modulban látható.) Az újlatin plusz angol irásos adatbázisai egyezer évnél is fiatalabbak. A történeti nyelvészet tehát, amely nem rendelkezik irásos bizonyitékokkal – a hivatalos nyelvészet által felállitott saját kritériuma szerint – tudománytalan. 3. Hogyan lehet, lehet-e egyáltalán, tudományos igénnyel kutatni az összehasonlitó történeti nyelvészetet? Igen – de csak a természetesen kifejlődő nyelvekre. A gyökvázak vizsgálata által – s én ezt csinálom. Mekkora kronológiára utalnak vissza a gyökvázak? A nyelvfejlődés beláthatatlanul távoli korszakaira. A gyökvázak a természeti környezet hanghatásainak öröklődő jelentéseiből – majd e hangzatok utánzásával kerültek az emberi faj beszédébe. Melyik nyelvbe mennyi gyökváz jutott? Mivel az emberi populációk környezete nem volt egyforma a világon, nem is lehetett egyetlen ősnyelvünk – a gyökvázak csak többé-kevésbé találhatók meg a különböző nyelvekben. E gyökvázak (amely nyelvben fellelhetők) mind HASONLÓ, genetikusan öröklődő „tudásbázist” képeznek – azóta is ezzel születünk. 4. „A nyelvek folyton változnak”(?) NEM. A természetesen fejlődő nyelvek gyökvázai évezredeken át SEM változtak (pl. sémi nyelvek). A gyökök magánhangzókkal feltöltött gyökszavai sem (alig) változnak. A belőlük létrejött SZÓBOKROK meg olyan stabilak, mint a beton. Mert ha csak egy gyök (pl. az MR) s annak egyetlen gyökszava (mar) változott volna, nagyon sok szónak kellett volna kiveszni egyszerre. S ilyen nem létezik.

2017.12.27. 08:18 Krizsakata

Az ú.n. amatör gyöknyelvészkedés megbukott. A gyökfogalmat a sémi nyelvek (konkrétan a héber Biblia) közismertsége hozta be a 19. századi magyar nyelvészkedésbe... de a fogalom értelmét máris (hallgatólagosan:-) "hátrahagyták". Pedig a GYÖK NEM SZÓ, csak a szó (kezdő, kopasz) MÁSSALHANGZÓ váza. Az értelem-vesztés oka az antiszemitizmus volt – és maradt. Egyik szócikkében a Wikipedia is irja, hogy a FLEKTÁLÁS (a magánhangzók csereberélése ugyanabban a szóban) - a német, angol és rokonyelveik sajátja. Miközben a 3oo milliós lélekszámú mai sémi nyelveket meg sem emliti. S ez nem tévedés - hanem a hivatalos nyelvészet szándékos megtévesztése. Ugyanis a flektálás a sémi nyelvekben mind a szó-differenciálás (= értelem finomitás), mind pedig a nyelvtani jelenségek legfőbb módszere. Az angol / német, stb. nyelvekben viszont csak itt-ottas maradványtünet - persze, hogy sémi - de Eu-ban csak a Bibliát ismerték - vagyis a héber nyelvből.  Mi köze a zsidó vallás sztorijához (ami max. 3 és ½ ezer éves) annak sanda viszolygásnak, hogy ne pont a héberhez hasonlitson már a magyar gyöknyelv!? HELLÓ! Az emberi beszéd nem párezer, hanem beláthatatlanul sok (tiz? száz?) ezer éves. Szeresd, vagy ne szeresd a hébereket, ki a fenét érdekel? Mi köze ennek a gyöknyelvek - amilyen az ősmagyar is volt - régi, közös (EURÓPAI) kialakulásához? Az amatőr nyelvészkedésnek (az összes elődömnek) mégis hatalmas tömegü helyes meglátásaik vannak? Igen. De mind nélkülözi a tudományos szintü bizonyitást. S innentől minden bukik. De ugyanigy és ugyanezért bukik a hivatalos történeti nyelvészet is. Hogy egy magyar szót bármely más nyelv szavához (hangzásra és értelemre) összehasonlitva egyszercsak úgy vélik, hogy a két nyelv közös gyökerü volt... (közös nyelvcsalád). Ennek semmi értelme, tud. értéke nincs. Miért? Mert: Nemcsak „véletlenül” lehetnek még teljesen azonosak is a szavak / vagy csak hasonlók – majd mindenféle mondvacsinált szabályok szerint ránkdumálják, hogy mitől rokonszavak... Hasonlók legtöbbször attól lesznek, hogy a GYÖKÖK (kisebb-nagyobb része) az összes természetes nyelvben hasonló. Példa: irástörténet. Egész Eurázsiában találhatók rovásleletek. Feltéve (de azt is kétlem), hogy az összes rovásjel hangértékét helyesen azonositották – MINDET el lehet olvasni pünktlich MAGYARUL?(Kin-keserves megoldásokkal?... nemcsak. Néha odaillő, „logikus” megfejtéseket is prezentálva)? Hát persze! De megpróbálták kiolvasni ezeket 2o-3o olyan nyelven is, amik a térségben bármikor „futkározhattak”? Azt nem! Ha a szöveg „magyarul” olvasható, akkor biztosan magyar nyelvüek mászkáltak és róttak arrafelé! – vélik. Hát nem. Semmi biztositék nincs arra, hogy ne lehetne „elolvasni” őket még jónéhány nyelven.

2017.12.26. 19:20 Krizsakata

Hogyan lehetett tökéletesen kiiktatni a hivatalos nyelvtudományból azt a tényt, hogy az emberi beszéd alapja ugyanúgy genetikus (öröklött, velünk született), mint bármely más kommunikációs eszköz: a mutogatás, testtartás, arckifejezés, stb. Hiszen az ember is egyike a sokmillió (kb. 8 millió) év alatt kifejlődött fajoknak. Másrészről: egyetlen olyan fajt sem ismerünk, amelynek ne volna genetikus a legtöbb életjelensége. Hogyan lehetett azt az ostobaságot kiagyalni és főleg elhitetni, hogy a szavak ősi csontváza (= a legrövidebb gyökvázak) jelentése ne öröklődne? - ugyanúgy, mint az állatviág összes genetikusan öröklődő „tudása”? Jó, tudni tudja, hogy mit jelent a mrrr, sss, zmm, ijj, óóó, csrr, bmm... de ettől még nem adná vissza a külvilág hangzatait: nem tudna beszélni is az ember. Hiszen sok olyan (néma) állat van, amik a hang segitségével nem kommunikálnak. Nos, ez már csak attól függ, hogy kifejlődött-e valami hangképző „szerkezetük”, vagy sem? A rovarok egy részének, a madaraknak és a legtöbb emlősnek általában kifejlődött: hangképző apparátusuk is van. Hogy ez mennyire fejlett? Attól függ. Elente az (elő)ember sem volt képes minden ma ismert beszédhangot kiadni (a gége, az arc, száj, nyelv, stb. finoman mozgatható izmocskáival). De közben (kb. 2 millió évvel ezelőtt) kialakult az agyunk beszéd-vezérlő központja is, a Broca terület és onnantól egyre többet volt képes. És az „új” hangcsomagok is már mind hordozzák a genetikusan belénk irt értelmeket? Nem, már nem mind – meg közben differenciálódtak is a külvilág fenyegetéseire, előnyeire, a sikeres túlélésre visszautaló jelentések. Mennyi a (kb. 2 millió éves) ŐSHANGUNK? Kb. a fele a mostani beszédhang-karaktereinknek. Mit értek beszédhang-karakter alatt? A ráismerhető, a hasonlónak hallott-érzett-értett beszédhangok. Pl. a többféle R, amiknek az őse csak torokhang (torokmagánhangzó) volt – a K/H/G átmenetek - a többféle Sz/S - a magánhangzók elváltozásai,  az I-ből lett az Ö, Ü... stb. Folytatás következik: TÉNYLEG a magyar nyelv az ősnyelvek (valószinüleg) legjobb ma is élő reprezentánsa? Tényleg, na!!!:-). Nem, nem a héber, az is sokkal későbbi már... Igen, Közép-Európából, a KM-ből. Van ilyen véletlen, hogy pont mi vagyunk azok. De ehhez minden szempontból megalapozott (valóban tudományos) bizonyitásra lenne szükség. És ezt csak nagyon sok nyelv ismeretében, azok összehasonlitása révén lehetne bizonyitani!!! Én elindultam ezen az úton... a követőimet várom.

2017.12.24. 08:57 Krizsakata

Hát ilyen. Az angol SzR gyűjtemény. Nem teljesen nélkülözi a velünk születő „behuzalozott” értelmeket, hisz a szókincsük fele eredeti azért. Csak a másik fele „latin-de-honnan”?. De még abban is van valamennyi gyökváz, hiszen lopott (valódi) szavakból lett összegányolva. Na elég! Tudod mit? Az indoeurópai nyelvészetet csinálják ezután is mások. SaR ® Sz saracen (arab sarkin: napkeleti) = szerecsen, mór, Sarah (héber szara: úrnő) = Sára, sarcasm, sardonic (görög szarx: hús) = maró gúny, cinikus, Szardinia (héber szored: túlélő) = Szardinia, sari (hindi szó) = női tóga, sark = háló-, ing, sarong = (maláj) szoknya, sarsa-parilla = szárcsa-gyökér (héber szaruf: ’égett’ - a szárcsa fekete). SeaR ® Sz sear (héber szored: ami megmarad) = fonnyadt, száradt, eltompít, search (héber szorek: átfésül) = keres, kutat, vizsgálat. SeeR ® Sz seer (átszűr) = látnok. SeR ® Sz seraph (héber szoref: égő) = szeráf, serb (héber szurbál: bebugyolált, elnehezedett) = szerb, serene = derült, csendes, békés, szerenity = vidámság, serf = rabszolga, sergeant = őrmester, serial, series (héber surá: sor) = sorozat, széria, serious (szoros?) = komoly, fontos, serpent = kígyó, serpentine = kígyózó, kanyargó, serrate = fűrészes, fogazott, csipkézett, serried (héber szorer: ural) = tömött, szoros, sűrű, serum (héber szerúv: visszautasítás) = védő oltóanyag, serve (szerv) = adogatás, kiszolgál, ellát, tálal, bánik. SieR ® Sz sierra = (fűrészes) hegylánc. SiR ® Sz sir (héber szár: úr, vezér) = uram!, sire = felséges úr, ős, apa, siren (szaár: vihar)= hableány, csábító, sziréna (sír), sirocco (héber sorek: sípol, füyül) = forró szél. SoaR ® Sz soar (héber szoer: viharos) = felszáll, szárnyal, fenn lebeg. SoR ® Sz sorb = berkenye, sorcerer, sorceress = varázsló, boszorkány, sordid = piszkos, aljas, zsugori, anyagias, sore = fájó, érzékeny, gyulladásos, heveny, sérülés, baj, sorrel = rőt, vörösses / sóska, sorrow (szúró) = szomorúság, sorry = szomorú, bús, bocsánat! sort = fajta, féle, mód, kiválaszt, csoportosít, elrendez, sortie = kitörés (várból), bevetés (repülő) SouR ® Sz sour (szúr) = savanyú, fanyar, mogorva, elkeserít, source (szór) = forrás, eredet. SuR ® Sz (általános értelme: túl) sure = biztos, meggyőződik, feltétlenül, surety = kezes, jótállás, surcease = véget ér, surcharge = túlterhelés, pótdíj, surd = irracionális, zöngétlen, surface = felszín, látszat, csiszol, surf = hullámverés, surfeit = csömör, túlterheltség, surge (sürög) = nagy hullám, tenger, roham, árad, lódul, surly (súrol) = barátságtalan, komor, surmise = feltevés, sejt, gyanít, surmount = emelkedik, uralkodik, surname = családnév, surpass = túltesz, surprise = meglepetés, surrunder = meg-, feladás, abbahagyás, survey = felmérés, ellenőriz, survival = túlélés. SyR ® Sz syringa = orgona, jázmin, syringe (szór) = fecskendő, syrings = nádsíp, syrup = szörp.

2017.12.23. 07:53 Krizsakata

Angol gyöknyelvészet (ugyanitt írtam, oldalt - 2015.02.07) Ilyen nyelvfejlődés, hogy a latin szótárból legalább ezer szó pontosan van átmásolva az angol szótárba, nem létezik. S hogy további ötezer is majdnem pontosan (csak az utolsó rag tér el). Ismétlem: ilyen nyelvfejlődés nem létezik. Nemhogy két nyelv, hanem még két nyelvjárás is egészen másképp, természetes módon tér el egymástól. A rómaiak már 500 éve nem voltak a KM-ban, amikor (a magyar nyelvűekről hamisan azt állítják, hogy) még be sem érkeztek. Hogy a fenébe vehettek át latin szavakat? De ez a része nem is titkolt a dolognak: a nyugati egyházbirodalom megmaradt és a R.Bir. gyarmatain bent is maradt. Ez lett a valódi kizsákmányoló- és-adminisztratív szervezet, az írást is ránk erőltető, a saját írásunkat üldöző, kipusztító. Nemcsak a magyar államra lett ráerőltetve, hanem Eu nagy részére. Egyre jobban kiviláglik, hogy a közös grafikájú ROVÁSÍRÁS többé-kevésbé eltérő hangokat jelentő változatai már 7-5000 éve megvoltak. A KM-ben, és attól nyugatra és délre is mindenhol. Olyan régen, amihez képest a török, kazár, rúna rovás már csak nagyon kései szórvány. Az angolnak és az orosznak olyanok a szavaik, hogy szétválasztható, meddig készültek a "nyelvújítós" latin nyelvgyárban – és honnantól már nem. Onnantól nem, amikor már szétvált a nyugat- és a keletrómai birodalom. Az orosz szavak belső magja, a többszörös előragokon belül és az utóragok előtt, vagyis középen, KM (proto-szláv-magyar) gyökszó. A latin-angol szavak közepe viszont (s ott már nem egy, hanem ált. kétszótagú ez a középrész – héberrel rokonítható (alakú-értelmű) szavak. Spanyolt, portugált és románt nem tanultam, de franciául igen. Annyit igen, hogy lássam, igazi műnyelv csak az angol (az angol szavak 5o%-a) lett. A magyart és finnt, pont azért, mert ősi gyöknyelvek, hiába volt minden igyekezet, nem lehetett "betörni". A hébert ezen kívül még kemény vallási tiltás is őrizte (őrzi a mai napig) a nyelv megváltoztatástól.  Lássuk, mire jutottunk az SzR gyökszavakkal az 5o% műnyelv angolban?

2017.12.21. 18:23 Krizsakata

Az angol SzR gyök származékai. Néhány szót a 2 gyökbetűről: Az angolban csak S betű van, aminek a kiejtése főleg Sz, de S is lehet. Az angol R lágyabb (és nem pergetett) - s még így is csak magánhangzó előtt ejtik. Legtöbbször el is tűnik az R, s csak az előtte álló magánghanzó hosszabbodik. Az angol szavak írásánál, mivel kilátástalan dolog volt fonetikusságra törekednem - ezúttal a helyesírást követem. De hogyan működik az agy gyökvázakat felismerő „huzalozása” az angolnál – ahol a KIEJTÉS nem igazolja vissza még a létező (az írásból felismerhető) gyökvázakat sem? Működhet-e egyáltalán? Krizsa: a nem természetesen kifejlődő nyelveknél – nem is működhet. Nálam pl. az angol szavaknak nem a kiejtésük rögzült, hanem csak a betűképük. (Kiejtésben a környező beszélőket utánozom - ha sikerül - de általában megértenek.) Pl. b.e.a.u.t.i.f.u.l. Soha nem tudnám másképp leírni – s ha hibásan látom, fel se ismerem a szót. Persze (de csak a latin betűs írásokra) én „képolvasó” lettem. Apám tanított meg olvasni 4 éves koromban – szókép-kartonokat (és nem különálló betűket) készített, és mutatott fel. Ezekből „jöttek elő” a betűk is: baba-bé, papa-pé, cica-cé. Néhány hét mulva már minden betűt ismertem, és az újságot is ki tudtam olvasni. (Az más kérdés, hogy sokmindent nem értettem belőle.) A képolvasó valójában nem olvas, hanem „rálát”. Egész mondatokra, kisebb bekezdesekre is... Hogy miért nem ezzel a módszerrel tanítanak olvasni? És miért nem 3-4 éves korban, amikor leginkább fogékony az agy…?

2017.12.21. 03:26 Krizsakata

SxR ® kiejtés ZxR (Az Sz/S páros utolsó, délvidéki hangváltozása a Z/Zs) SȧR Zȧra = Sára (héber szȧr, szȧra = úr, úrnő) zȧrdíner = szardíniai (héber szored = túlélő), Zȧrg = koporsó (zárka?), Zäu(j)re = savanyúság, morcosság.  SeR Zerí = sorozat (sorban-i), Zervisz = étkészlet (szer: eszköz), Zervitut = szorgalom (serény). SiR Ziréne = szirén, sziréna (sír), Zirup = szörp (szirup).  SoR Zorge = gond, aggodalom (szorong), Zorte = fajta, minőség (be-soroz), zortíren = osztályoz. SuR Zurren = surrog, zümmög, berreg, kattog (zörög). Az Sch kezdetűek: 1.  SchxR csoport ® kiejtés SxR ScháR Sár = sereg, csapat / ekevas (sor), sȧrf = éles, erős, csípős (szúr), Sarlatȧn = sarlatán (súrlódó), sȧrren (surrog) = kapar, sarabol, hántol, Sȧrte = csorba, hasadék, repedés (sérülés). SchaueR Sauer = néző, szemlélő, borzongás, futó zápor, jégeső / kikötő munkás / fedél, eresz, szín, pajta (sorozat), sauern = megremeg, reszket, borzongat. ScheR Serbe = (tört) darab, cserép (szór), Seere = olló, seeren, sór = nyír, nyes, nyaggat, nyúz, gyötör, gyötrődik, elkotródik (szúr, szór), Serge = poroszló, kopó (sürög). SchieR  Síer = merő, tiszta, szín-, majdnem, szinte (sűrű). SchiR Sirm = menedék, oltalom, ernyő, SchoR Sorf = var, pörk, ragya (serken?).  SchuR Súr = (birka)nyírás, gyapjú, süren = tüzet szít, piszkál (sürget), Surf = üreg, vájat, karcolás, seb, surigeln = kínoz, zaklat, Surke = gazember, bitang (szurka?), surren = csúszik, csoszog (surran). 2. Beékelődik az Sch-Rx- csoport Emlékeztető: Az SchR ált. nem gyökváz, nem is tölti fel magánhangzó, mert az Sch csak vonatkoztató előrag. Eredete a sémi Sx-, jelentése: olyan, mint ami, mint aki, amilyen, amerre, amennyi, stb. Srágen = farakás, állvány, fűrészbak, saroglya – rágen = emelkedik, felnyúl. Srägen = ferdére levág – Régen = eső. Sreck = ijedtség, rémület, borzalom – Reck = nyújtó Srei = kiáltás, sikoly, rikoltás. Sreiben = írni – reiben = dörzsöl, súrol, ken. Srein = szekrény, láda – rein = kész? Sritt, sreiten = lépés, halad, hozzáfog – reiten= lovagol. Srift = kéz-, írás, irat – riffeln = rovátkol. Srippe = zsemlye, cipó – rippen = barázdál, recéz. Srill, srillen = éles, metsző, sivít, süvölt, ciripel – Rille = barázda, rovátka. Srob, srauben = csavaroz, srófol, bosszant, becsap, lopakodik – rauben = rabol, elragad. Sroff = göröngyös, meredek, goromba – rüffeln = megszid, ’lehord’. Srunde = repedés, szakadék. Sróten = darál, zúz, megtör – rotieren= forog, kering? Srott = (fém)hulladék – Rotte = csoport, tömeg. Srubben, sruppen = tisztít, sikál – rupfen = megkopaszt, ruppig = rongyos Srulle = szeszély, bogár – rollen = gurul, forog. Srumpfen = ráncosodik, zsugorodik – rumpfen = ráncol.

2017.12.19. 06:40 Krizsakata

A német SzR (SR) gyök származékait is kiejtés szerint fogjuk írni. Láttuk, hogy az S/Sz betű-páros magyar és héber mintára való megkülönböztetése pl. a finnben (is) hiányzik. Most azt fogjuk látni, hogy a németben nemhogy hiányozna, hanem még több is van… 1. Van „rendes” S betűjük, amit magánhangzó előtt Z-nek, pl. singen: énekelni, de mássalhangzó előtt Sz-nek kell ejteni.  2. Van az ú.n. scharfes-S: a ß. Ez az ss hang leírására szolgált. Ma már legtöbb helyen két s-sel is írják, viszont Sz-nek ejtik (Pl. Gross - Grósz). A sharfes-S azonban nem fordul elő szókezdőként. (Az ß-t az ábécé nem tartalmazza.)  3. Van még az Sch, amit S-nek ejtünk. Rengeteg szó kezdődik vele, lásd pl. Halász Előd szótár, 515-544. oldalain – bár az ’sch’ a szavak belsejében is előfordul. De minek írták másképp? Ennek biztosan volt valami oka. Olvassuk vissza az orosz SzR gyöknél a barnával írt részt. Ezért – a magyarázat ugyanaz. A német szavakra is tömegesen ragadt fel a sémi Sx- előrag. SÉMI? És ha a sémi jelleg eredetileg őskelta nyelvi jellegzetesség volt? Gallok / galátabeliek (Biblia). Mivel semmit nem tudok az ős- és ókelta nyelvről... honnan tudhatnám? Az askenázi zsidók kinézésre (az egyik gyerekem is), mindenesetre nagyon "kelták". Az Sch megkülönböztetéssel valszeg azt akarták kifejezni, hogy ez az S nem gyökkezdő, csak egy előrag mássalhangzója. Mert ha ezekről a szavakról levesszük az sch-t, gyakran ugyanaz / vagy „odaillő” a maradék jelentése. Számomra legérdekesebb a schreiben = írni – szó volt, mert mi a reiben?: dörzsöl, ken, nyom, súrol. Hát így szoktunk írni! S bizony, az ősgermánok is jártak lent a délvidéken – onnan kerültek vissza északra. Végülis - mit tudunk a németben összehasonlítani az 5 másik nyelv SzR gyökszavaival? Formálisan semmit. Valójában annyit, amennyit az SR / ZR származékok  hasonlítanak…

2017.12.17. 10:07 Krizsakata

Az orosz SzR (SR) gyök származékai. Az oroszban a Ы (jerü), amit itt kék ü-vel írunk, az egyetlen torokmagánhangzó. Itt azt is láthatjuk, hogy az SzR gyökszavak jelentése gyakran az SR gyökszavaknak is megfelel. Például a szar nemcsak „kilógó szár” lehet, inkább sár / sárga. A szirup sem „szőr”, inkább „sűrű”. Mindez azt jelenti, hogy az S/Sz eleinte nem mindenhol vált szét – néhány nyelvben a mai napig sem.  SzȧR  Szaráj = csűr, pajta, fészer, szín, hodály (szer, szérű), szarancsá = sáskaraj (szór), szarücs = ölyv (szúr), szaruk = fésült (szűrő) tévedtem, ez héber szó:-)  SzeR  Széra = fülzsír (sár, ’szar’), szerb = szerb (szérű-be), szerviz = étkészlet (szer), szergyécsnüj = szív-, szívélyes, őszinte, szergyitnüj = dühös, bosszús, szerdce = szív (szűr?), szeregyína = közepe, szeréjnüj = sorozat, -os, szermjága = daróc, „szegény” (szőr), szernüj = kén, -es (sár, sárga), szeeroszty = szürkeség, középszerűség (szűrő), szercsáty = megharagszik, szeréty, szeerüj = szürke, szerebro = ezüst (szürke), szerjozsnüj (szer) = komoly, súlyos, fontos. Tótfalusi szótár: szürke. Fekete és fehér keverése, egyhangú, unalmas. A szür alapszó korábban önmagában is használatos volt, alighanem … a finnugor korból: vogul szeri, votják zsar (szürkület), zürjén dzsor (szürke, ősz).  SziR Szirén, szirénevüj = orgona, lila, sziréna = szirén, sziréna (sír), sziríkszkij = szíriai (szőrös), szirokko = sirokkó (sír), sziróp = szirup (sűrű), szirotá = árva (fn), szirotnüj = elárvult (síró). SzoR Szor = szemét (szar), szority = szemetel, szoraz-mérno = arányosan (soroz-mér), szorváty, szrüváty = elhord, lebont (szórvást), szorinka = porszem (szór-ka), szornyjak = gaz, gyom (szórni), szorógyics = rokon (szórt), földi(je), szorók = negyven (szérű), szoróka = szarka, szorócska = ing (szórt), szortírováty = osztályoz, válogat (szűrő). Az SzRx nem (olyan) gyökváz! – amelyet nem fog feltölteni magánhangzó. Mert az Sz nem is a gyök része – csak egy vonatkozó előrag. Eredete a sémi Sx, jelentése: mint ami, amilyen, amennyi, stb. Példák: sz-rabótaty = készít, előállít, sz-ravnyényije = összehasonlítás, hasonlat. SzuR szurók = mormota (sáros, szőrös), szuróvüj = rideg, zord nehéz, szigorú (szúr). SzüR Szür, szürnüj = sajt, -tos (sárszerű, szűrt), szürój = nyirkos (sáros), szüréc, szürjo = nyersanyag.

2017.12.16. 08:19 Krizsakata

A héber SzR gyöknek 4-féle származékai vannak. Ugyanis kétféle Sz betű (ש és ס) van – a második Sz egy fiatalabb nyelvi rétegből. (4 egymásutáni nyelvi réteg is van a héberben, ebből 3 réteg közös a magyar nyelv őstörténetével.) Kétféle magánhangzó sorozatuk is van: a, e, i, o, u  és  a, e, i, o, u. 1. A kemény torokhangok igazi őshangok – bár többnyire, de nem mindig egyértelmű, hogy magánhangzónak (vagy mássalhangzónak) tekinthetők-e. 2. Az általunk ismert lágy magánhangzókat már csak az Afrikából visszatérő modern ember volt képes – a „mélyre szállt” gégéjével – kiejteni. SzxR: régi Sz, ősi torokmagánhangzóval: Sze’ár = szőr, haj, bolyh (szőr), sza’ír = szőrös, bak (szőr), szarú’a = elterül, kiterjedt, nyújtózkodó (szár, szérű), szaár = vihar, rettegés. SzxR: Újabb Sz, de még ősi torokmagánhangzóval: szaará = vihar, (kat.) roham, sze’ér = szét-szór. SzxR: régi Sz, lelágyult (újabb) magánhangzóval: szár, szara (hn, nn) = vezér (szár), úr/úrnő (Sára), küzd, sz’or = kovász (szörcsög), szoer = harcol. SzxR: Újabb Sz, lelágyult magánh.: szár = letér, elfordul, eltávozik (szóródik), szír, szaráw = tövis, tüske (szúr), szerúw = megtagadás, visszautasítás (szarw, szer: eszköz), szar = rosszkedvű, szar taám = rossz ízlés (szar ízlés). A magyar gyökszavakkal összehasonlítva – mi hiányzik? Csak a kétféle szűr: szűrő és szűr (kabát). De a szőrzet úgyis mindig "kabát", és meg is szűri a port, meg az esőt… Micsoda príma egyezések! Hiába, ahol „isteni” (okos-emberi:-) parancs tiltotta meg az ÍROTT nyelv bármilyen változtatását – ott most is rá tudunk látni a sokszázezer éves nyelvtörténetre. Valójában, a héberen keresztül, az összes nyelv történetére. Most érdemes még egyszer áttekinteni a finn gyökszavakat. Az orosz-magyar SzR gyök következik.

2017.12.15. 22:05 Krizsakata

A finn SzR gyök származékai. A finnben nincs meg az S/Sz páros, csak egy Sz-szerű köztes hang van – de azt S-sel írják. Mivel az összehasonlító gyöknyelvészetben mindig a kiejtés szerint hasonlítjuk össze a szavakat, ezért a finn s betűt sz-re, az ä-t ë-re (tájnyelvi hang, de ha nem ismered, ejtsd nyugodtan e-nek!), az y-t ű-re írjuk át – s a kettőzött magánhangzókat hosszú magánhangzóra. Például a szótárban található saari = sziget szó szári lesz – a syrjä pedig szürje. Eszerint: SZARJA = sor, sorozat (-szor, -ször / szőr / sorja, sarjú: lekaszálás után újranövő, pl. fű), SZARVI = szarv (szerv is). SZEURUE = társaság, kíséret (sorozat), szeuráta = követ, figyel, kísér, bekövetkezik (sorra kerül). Szírtüë = mozog, halad, átlép, átköltözik, eltolódik (szóródik). Szireeni = szirén, sziréna / szirisztë, szirkka = ciripel, tücsök (szörcsög, szortyog), szirkeë = élénk, eleven (szorgos), szirotta, szirotella = hint, szét(szór), SZIRU = szilánk, csíp (szúr). SZORA = kavics, sóder (szórt), szorina = zúgás (síró, sziréna), szorkka = láb, pata (szár), szorkkia = piszkál (szurkál), szormi = ujj (sor, szer: eszköz), szormusz, szormusztin = gyűrű, gyűszű, szortá = elnyom, sanyargat (szorít), szortua = leomlik, elpusztul, meghal (szerte…), SZORVI = eszterga (soroz). SZUORA = egyenes, közvetlen, őszinte, nyílt (sor, szár), SUORIA = kiegyenesít, lesimít, rendbe hoz (besorol), szuorittá = teljesít, elvégez (szerel, szerez). Szuriszta = zümmög, dong (serceg), szurkea = nagyon rossz, szomorú, bánatos (szorul), szurkasztua = elsorvad, elhervad (sorvad), SZURU = bánat, szomorúság, gyász, gond, aggodalom (szúrja), survaiszta = szétzúz, beledöf (szúr), szurvoa = összetör, zúz, őröl, bezsúfol, (szúnyog) rajzik (szétszór). Szúrentá = növel, fokoz (soroz, szoroz), SZÚRI, SZÚRE = nagy, sok, mennyiség. (sor, szőr) Szüreeni = orgona (szirén), szürjë = oldal, szél, él (szár), szürjëinen = félreeső, távoli (szérü). Szërisztë, szërpië = recseg, szörcsöl (szörcsög), szërkeë = ki-, be-, összetör, -zúz, megszakít (szór, szúr), szërkü = fájdalom (szúr), SZËRÖ = repedés, hasadás (szűr, szór). SZËËRI = láb, lábszár (szár).

2017.12.14. 03:46 Krizsakata

Az alanti SzR gyök értelme összetett, de érezhetően összefüggő – és szinte minden nyelvben megvan: szár-szór-szőr-szúr. (És a „szar”? Az is szár, ami ott hátul kilóg.) GYÖK: a gyökszavak (a legrövidebb szavak) mássalhangzó váza. A gyökök kétféle típusúak. Legáltalánosabb, hogy a gyök két mássalhangzót tartalmaz. Ilyenkor majdnem biztosra vehető, hogy a gyök hangutánzó „értelmét” is megtaláljuk: pl. PR, SzM, BB. Ha a két mássalhangzó között már van (egy bármilyen) magánhangzó, akkor gyökszóról beszélünk: pár, por / szám, szem / baba, báb. A másik típus egy-mássalhangzós. Ezeknél, a mssh előtt / vagy után az általános magánhangzó X jelét is feltüntetjük, pl. XK, XN / KX, NX. Néhány  gyökszavuk: ok, ük(unoka) – én, ín / ki(felé), kő – ne!, nő. Az emberi beszédképesség minimális időtartama (késői előember, agyi Broca terület) kb. 2 millió év. A gyökök nagy részének ezidőtől a mai napig, megvannak a környezet hanghatásait megértő – velünk született jelentései (tehát ezeket nem kell tanulni). Megérti… de mióta beszél is az ember? Amióta e hanghatásokat, úgy-ahogy, már utánozni is tudta. Az emberi beszéd alapja tehát a hangutánzás. Miért nem mindegyik, hanem csak a gyökök nagy része értelem-hordozó? Azért, mert a mai beszéd kb. 25-30 hang-karakterének kb. fele volt csak őshang. A többi későbbi, késői (akár csak párezer éves) „hangváltozás”. A fiatal gyökök (mássalhangzó vázak) értelme már nem biztos, hogy genetikussá vált. Folytatás: most már tényleg egybevetjük a magyar SzR származékokat az említett 5 nyelv szavaival.

2017.12.12. 18:51 Kati

SzR gyök Egy hatalmas szócsalád, aminek SzR a gyöke (hát persze, a szőr a "kulcsszó"!). Ez következik. Ennek a szavait fogjuk listázni a magyar, finn, héber, orosz, német és angol nyelvben.  Az SzR gyök flektált magyar gyökszavai: szar, szaru (=szarw), szár, szer (eszköz), szer (falu), szérű, szír (asszír, idegen szó), szór, szőr, -szor/-ször, szúr, (meg)szűr, szűr (bunda). A két gyökhang előélete. Az ősi T kettős hangváltozása S/Sz. A héber betűírás tanusága szerint (ott) az S volt előbb, s az Sz későbbi. (Eleinte a kisgyerekek is selypítenek.) Más nyelvekben azonban inkább az Sz lehetett az első (szejpítés: görög, csángó). Vagy egy köztes, inkább Sz hangzó jelent meg, mint a finnben (de S-sel írják). A pergő R-je, bár lehet már többezer éves, szintén nem őshang. Elődei nem pergetett R-ek – s azok eredete (mégcsak nem is mássalhangzó): egy kemény torokmagánhangzó volt.  A gyök magyar gyökszavainak hivatalos (Tótfalusi) etimológiája: Szar Ősi örökség a finnugor korból: osztják sor (‘ürülék’), mordvin serna (‘ürít’). Szár Ősi örökség az ugor korból: vogul kat-szar (‘alsókar’, tkp. ‘kéz-szár’), osztják szor (‘lábbeli szára’). Szaru A szarv alakváltozata, amely elkülönült a jelentésében. (Krizsa: ez helyes.)  Szarv …a finnugor korból: vogul sórp, osztják sarvi (rénszarvas bika), finn sarvi, észt sarv (szarv). A finnugorban indoeurópai kölcsönszó: óperzsa szrva, görög kerasz (szarv), latin cervus (szarvas). A magyar eredeti szaru volt, a v csak toldalékos alakban jelent meg: szarva, szarvas. (Persze, mert W!!) Szer …az uráli korból: vogul szir (mód, állapot), osztják szir (nemzetség), cseremisz szer (lelkület, mód, szokás), szamojéd ser (módon, -képpen). Az alapjelentés ‘sor’ lehetett, ebből térbeli, majd időbeli elrendeződés felé bővült. A magyar szer ‘kapcsolódás, társulás’ értelemmel egészült ki. Gazdag szócsalád alapja lett: fészer, fűszer, szerel, szerelem, szerep, szerez, szerint, szerkezet, szerte, szerv, szerzet, szoroz, belőle ered továbbá a -szor, -szer, -ször rag és a képzőféle -szerű utótag. Szérű Ótörök… lehet, a feltehető ócsuvas *sürüg nyomán. (Krizsa: a csillagos szavak nem valódiak, tehát nem találtak ilyet sehol, csak „elképzeli őket” a hiv. nyelvészet.) A szérű „kerek tárgy, karika” jelentésű. Általában kerek hely volt, mert régen a gabonát körben járó lovakkal tapostatva csépelték. Ugyanennek az ócsuvas szónak más nyelvjárásból való zsirig-ből ered a gyűrű szavunk. (Dús képzelet.) Szór Ótörök eredet: türk, csagatáj szavur, oszmán-török saur, csuvas szavar (hint). Magyarban szavur đ szaur đ szór hangváltozás ment végbe. (Krizsa: ez a V mind W, ami nem igazi mássalhangzó…J.) Szőr …ugor korból: vogul ser, szoer (lószőr). Az ősi alapszó másik szabályos folytatása az s- kezdetű tőalak: serte, sörény. Lásd még szőrme. (Krizsa: ez a világ majdnem minden nyelvében így vanJ.) Szúr …a finnugor korból: cseremisz surem, finn survata (döf). Szűr Ótörök szóvendég: csuvas ször-. Az ócsuvas alak szür- lehetett, a tőmagánhangzó a hangsúly hatására nyúlt meg. Lásd még szüret. Szűr vállra vetett köpeny, posztó felsőruha. A szürke főnév elavult szür alapszavával azonos, amelynek „egyfajta durva posztó” jelentése is volt – feltehetőleg a színe alapján. (Krizsa: feltehetőleg szürke cifraszűr?J. A „szűr” két dolgot jelent. Egyfelől a juh szőr-éből készült durva posztót (= aba, halina, daróc), másrészt az ebből készült felsőruhákat is.) Folytatás következik, ahol az SzR gyök valódi kapcsolatait fogjuk számbavenni FINN, HÉBER, OROSZ, NÉMET és ANGOL szavakban. Persze Eurázsia majdnem minden nyelvén hasonlók az SzR jelentéseiJ.

2017.12.11. 02:45 Krizsakata

Mesterséges intelligencia (MI)... hm. Valóban jó-e az embernek, ha helyette dolgoznak majd a mesterséges ketyerék (pláne, ha a gép "azt mondja", hogy gyereket is akar csinálni). Ha intellingensek lesznek, akkor nemde okosabbak is, mint a ma élő emberiség legnagyobb része? Igen, vagy nem? (Krizsa, aki inkább vitára bocsátaná a kérdéset, egyelőre nem szavaz.) Aztán: képes lesz-e az ember felhasználni a mesterséges intelligenciát a saját céljaira, vagy esetleg fordítva fog történni? Az ember, a több "szabadidejével" még idétlenebb semmittevő lesz? És ha végképp nem kell dolgoznia, akkor pesze tanulnia sem kell.... mert minek. Az iskola is csak nyűg... Hát az MI felismeri-e majd, hogy az ember egy tétlen csont-csomó, amire semmi szükség nincs? Vagy csak az alkotóját fogja a gép "más fajba" tartozónak tekinteni? VAGY? Az alkotóik fogják az MI-t olyan utasításokkal ellátni, hogy azok bármi (más MI-k vagy az emberek ellen) harcoljanak - amire fel lettek készítve? BE TUDOD-E bizonyítani, hogy az ember, az átlagember (a népesség 75-80 %-a) is milliószor többet "TUD", mint a legintelligensebb szolga - a gép? (Krizsa: a bizonyítás egyik lehetősége a természetes nyelvek vizsgálata. E nyelvek szavainak, mondatainak, indulatainak vizsgálata - az agyi huzalozás (aktív pontok) ELLENÉBEN. Nem az agy feltérképezése, mert az lehetetlen - csak sokszázezer akciós ponton való ellenőrzése. DE IGEN, ez már adott. Sőt vannak is ilyen vizsgálatok és már az eredmények felhasználása is folyamatban van.  EZ VOLT AZ EGYIK INDÍTÉKOM a gyöknyelvészet kifejlesztésére és létezésének tudatosítására is.

2017.12.09. 06:25 Krizsakata

Nos, tényleg hangutánzó a TL gyök? Hm. Ma már nem érezzük "hang"-nak... A kiértékelés következik. Kulcsszavak a TL gyök értelméhez: tél, szél, szól (süvölt), BEFED. Tudnivaló: az ősi T-nek ismert, a hivatalos és a gyöknyelvészetben egyaránt elfogadott későbbi hangváltozásai Sz/S és D, majd a legújabb Z/Zs páros. Magyar tél / szél, „szól” ® finn: talvi = tél, túli = szél ® orosz: tül = hát(szél), tele- (távoli). Hangulatfestő szavak? Olyasmi, de itt nem „hangulatot” festenek az emberi agyban, hanem az északi TÉL  értelmét (borzalmait). Az agyi „huzalozás” örökletesen össze van kötve a hó általi mindent BEFEDÉS és a védtelenség elleni menedékek BEFEDÉS értelmével. Magyar: tele, telel. Finn talo = lakóház (és nem a „kota”, mert az köt-özött, pl. egy nádtetős szerkezet). A finn talja = bőr, bunda, talli = istálló. Orosz: telo = test (a bőr-rel, és télen bundával is) be van burkolva. Héber (a délvidéken ritka a hó, de rengeteg az eső TÉLen): t’laá = viszontagság, taalá = átok,  t’alá = csatorna, árok, tȧl, talul = harmat, -os, tel (tele!) = domb, halom, tlulit = bucka, tilél = befedte, tilul = feltöltés,  til = rakéta, hitil = dobta, hajította, tolál = elnyomó.  Német: toll = őrült, kerge (viharos szél)  Tülle = csőr (csíp), kifolyócső.  Angol: tail = nyomon követ, tall = magas, tele- = táv-, tell = elmond, utasít, szól, hat (rá), tile = zsindely, cserép, csempe, burkol, befed, toil1 = erőfeszítés, bajlódik, toll = harangszó, megkondul.

2017.12.08. 19:44 Krizsakata

TL gyök  és  TLL váz, magyar TaL tál, tálal, talál, tallóz (tarlóz), tallér (idegen szó)   TeL tél, tele, telel  TiL tiló, tilol, tillárom   TőL tőle   TúL túl   TüL tüll   ToL (el)tól, tolul (nyomul), toll   TL gyök és TLL váz, finn TaL tali = faggyú, talo = lakóház, épület, telek, gazdaság, cég, tála = dollár (eredete: tallér), talvi = tél, talja = bőr, bunda, talli = istálló, garázs, talla = szántalp. TeL tela = ászokfa, henger, tele- = távol-, teljete = bezár, csuk. TiL tila = hely, tér, telek, állapot, alkalom, tili1 = számla, kimutatás, tíli2 = tégla, tilli = kapor, tüll (fátyol)   ToL tola = út, állapot, tollo = bolond. Tul túli = szél, kedv, hangulat, tuli = tűz, láng, tulo = megérkezés, zsákmány, jövedelem, eredmény, szorzat, tuoli = szék, tulva = árvíz, áradat, túlla = szél, tulla = megérkezik, születik, jön, elér, keletkezik, (növ)terem, történik, válik, kell, tuolla = ott (tuo = az, azon). TüL tülü = barátságtalan, rideg, tűli = mód, modor, divat, tülli = parti lile, tüll, telli = ütés, csapás, randi, teelle = itt. Miért lehet belevenni pl. a TLV (talvi) és a TLJ (teljete) szavakat? Mert ez a V eredetileg W (a finnben nincs is más), vagyis O/U/W. A J pedig mindig I/J – nem valódi mássalhangzók. TL / TL gyök  és  TLL / TLL váz, héber TaL tlá = (ruha)fogas, t’laá = viszontagság, t’alá = csatorna, árok, gyógyulás, taalá = róka (arám), taalá = átok, táalul, -án = csíny, suhanc (az a torokmagánhangzó), talul = meredek, talelet = tuberkulózis (göbös tüdő).  TaL tȧl = harmat, tale = kisbárány, Kos cs.kép, talu = foltos, talul = harmatos (a T egy újabb, kicsit erősebben ejtett t) TeL tel (tele) = domb, halom, tiul = csatornázás, tilúa = hernyóirtás   TiL til’á = pirosra festette, tilél = befedte, harmatozott, tilul = (föld) feltöltés   TiL til = rakéta, hitil (tul) = dobta, hajította ToL tole, (tilá: múlt idő) = felakaszt, függeszt, tol’á = féreg, tolál = elnyomó   TuL tulál = feltöltött, meredekké vált, tlulit = bucka, dombocska   TuL tulál = beharmatozott, tlulá = röhej TL gyök, orosz (TLL nincs) TeL tele- = távol- (telefon), télo = test   TüL tül = hát, hátoldal TL gyök és TLL váz, német Tal Tal = völgy   TeL Teil = rész, részlet, hányad, Teller = tányér ToL toll = őrült, kerge    TüL Tülle = csőr, hüvely, kifolyócső, Tüll = tüll TL gyök és TLL váz, angol TaL tail = farok, (ruha)uszály, végződés, nyomon követ, tale = történet, mese, pletyka, tall = magas, tally = rovás(os pálca), címke, megszámol, egyeztet TeL teal = bőjti réce (vadkacsa), tele- = táv-, tell = el-, mond, utasít, tud, megfejt, szól, hat (rá)   TiL tile = zsindely, cserép, csempe, burkol, befed, till1 = -ig (idő), till2 = felszánt, megművel ToL toil1 = erőfeszítés, gürcölés, bajlódik, toil2 = csapdába csalva, elbűvölve, toll = harangszó, megkondul, toll = vám   TuL tulle = tüll

2017.12.06. 09:56 Kati

Tilinkó, tillárom... azért ez nem meggyőző. Tudniillik, hogy a TL gyök valóban hangutánzó eredetű volna. Azt már bemutattuk, hogy ezekről a szavakról mit mond (az iskolások számára szerkesztett) etimológiai szótár. Hát az összehasonlító gyöknyelvész? Az összehasonlítások következnek.

2017.12.06. 08:17 Krizsakata

A TL és a TLL gyök(váz). Az L a legismertebb kozmopolita (nemzetközi) igeképző. Ha kétszer van egymás után, az azt jelenti, hogy kétszer képzett igét ugyanabból a tőből? Igen! (Ugyanez vonatkozik az R igeképző ismétlődésére.) A TL magyar gyökszavai: tál, tele, tél, tiló, tól, -tól / től(e), túl(jut) / túl (sok). A TLL váz (bővített) szavai: talál, tálal, talló (=tarló), telel, tilol, tolul, toll, tüll (nem magyar). Áttekintjük, hogy a Tótfalusi etimológiai szótár miként vélekedik ezek eredetéről. S persze ott sem… de egyelőre mi sem tartjuk őket hangutánzónak. Tál Ősi örökség az ugor korból: vogul tul (‘teknőszerű fatál’). Ez valószínűleg iráni eredetű az ugor alapnyelvben: perzsa tál (tál, tányér). Tél Ősi örökség a finnugor korból: vogul tél, osztják teleh, zürjén töl, cseremisz tel, finn talvi. Tele A… görög téle (távol, messzire) megfelelője. Tiló Ótörök, pontosabban csuvas eredetű vendégszó: csuvas tila (tiló). A kender és len szárainak összetörésére és a pozdorjától elválasztására szolgál. Származék: tilol. Ótörök, csuvas: tila (tiló). A magyarba *tilig forma kerülhetett, ennek szabályos fejleménye a tiló. (El)Tól Ismeretlen eredetű szó, a tolonc nyelvújítási alkotás a lelenc, tanonc mintájára. Lásd még told, tosz. Től(e) A személyes névmás -től raggal, melyben egy önmagában nem adatolható régi „től” határozószó rejlik, ablativusi (határozói) -l raggal. Túl A távolra mutató *to- (a csillag azt jelenti, hogy csak kikövetkeztetett és nem valóban adatolt szó:-) névmási tő (lásd távol, tavaly, tova, tékozol) megszilárdult alakja az -l ablativusi raggal - közeli rokona lehet a távolnak. Eredetileg a honnan? kérdésre felelt (-tól, -től), a mai locativusi (helyhatározó) értelme másodlagos.   Talál A tal- alapszót -l gyakorító képző egészíti ki (mint dobál, metél). (Krizsa: hű, hányféle magyarázata van a szerencsétlen L -nek! Határozói rag, gyakorító képző… – hát igeképzőnek miért nem volt jó? Mert akkor kiderülne (hacsak nem szókezdő az L) – hogy minden nyelvben igeképző.) Ősi örökségünk az uráli korból: cseremisz tolam, finn tulla, észt tulema, szamojéd tuam (jön, érkezik). A „jön, megy” és „talál” jelentések más nyelvekben is kapcsolatosak: latin venire đ invenire, orosz idtji đ najtji, mi több, a magyar rájön szónak is van „kitalál” jelentése.  Talló (=tarló) Learatott gabonaföld a szárak torzsáival. Ótörök eredetű: kun tarlov, csagatáj tarlag, oszmán tarla (szántóföld). Magyarban is ez lehetett a legkorábbi jelentés, mai értelme nyilván a tarol (lásd tar) jelentésének beszűrődése révén szilárdult meg. A tallóz (tarlóról elhullott kalászokat gyűjtöget) – ma főképp átvitt értelemben használatos: elszórt ismeretanyagot szed össze. Toll Ősi örökség az uráli korból: vogul tol, osztják togel, mordvin tolga, szamojéd to (toll, szárny). Az eredetibb magyar tol véghangzója a toldalékos helyzetekben geminálódott (kettőződött – miért is ne legyen magyaul?): tolam đ tollam đ toll.  Tüll Hálószerű, átlátszó fátyolszövet. A német Tüll, forrása a francia tulle. Tulle város nevét viseli, mert ezt a kelmét itt készítették először. …de a TL és TLL váz szavait – egyelőre – mi sem tartjuk hangutánzónak. Addig nem… amíg rá nem bukkanunk a tilinkó, tillárom szavakra. S a héber (de nem eredeti héber szó) TILIA = hársfa. (Kérgéből könnyen készíthető háncs). Tótfalusi: "A tilinkó egyszerű furulya. Talán hangutánzó eredetű. Lehet a román tilincă átvétele is (ami műlatin szó – a görögből / az meg alighanem az etruszkból…) – s a kölcsönzés irányát nem lehet eldönteni." Eddig a Tótfalusi szótár... Valóban nem lehetJ.

2017.12.05. 07:22 Kati

Most egy olyan szót kellene elemeznünk, ami nagyon nem néz ki hangutánzónak - és bebizonyítani, hogy az eredete mégis az:-). Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy én még a kvantummechanika szó eredetét is vissza tudom vezetni egy 1/2 millió évvel ezelőtti vulkánkitörésre:-))). Csak azt állítom, hogy a legtöbb nyelv nagyon sok szava hangutánzó eredetű... A FELE szókincsük - biztosan.

[468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]