[468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
A finnel nagy baj van (csak 4oo éve írnak, tehát azelőttről semmit nem lehet tudni). Ennél nagyobb baj csak az összes finnugor-mínusz magyarral van, ahol két nyelvnek 2oo éves az írása, a többi 13-nak meg tegnap se volt (csak az orosz). Tehát a hivatalos nyelvészetnek tulajdonképpen NULLA információja van a finnugor nyelvcsaládról... Szal a finn 4oo éven belül kapta ezeket a már nemzetközi növényneveket - KÍVÜLRŐL. De mivel a B, C, F, G, Z hangokat még ma sem képesek kimondani... helyettük P/V, TS?, P, K, S/Sz lett a kiejtésben:-). A finneknél. Máshol persze nem (csak az ennyire északiaknál), mert a többihez akkor is eljutottak az "új" hangváltozások, ha sose volt saját írásuk. Ilyesmiket miért nem tud a nagyközönség? Mert ha tudna, reggeltől estig nevetne a hivatalos nyelvtudományon.
|
Én azt látom, mint minden más finn szócsoportnál, ennél is, hogy a finn szókincs nagy része latin / germán / szláv / balti eredetű. A felsorolt növénynevek közül kapásból:
latin: piperum = bors; celerum = zeller;
francia: melon = (s.)dinnye;
olasz: cippola = v.hagyma; salata = saláta;
német: Gurken = uborka; Kürbis = tök; Kohl = káposzta; Rettich = retek
angol: potato (ez valamilyen indián nyelvből eredő szó) = krumpli; tomato (szintén indián szó) = paradicsom;
magyar eredetű nemzetközi szó, a bors jelentésű "piper"-ből: paprika.
|
MAGYAR
|
SUMÉR Glosbe
|
SUMÉR Labat
|
AKKÁD Glosbe
|
AKKÁD Labat
|
HÉBER
|
FINN
|
ZÖLDSÉGFÉLÉK
|
bab paszuly (A.16.
|
0 sag=testbelső
|
0
|
0
|
0
|
s’úit (’dobog’)
|
papu (bab)
|
(fekete) bors
|
0
|
0
|
0
|
0
|
pilpel
|
pippuri (pepper)
|
paprika (A.15.sz.
|
0
|
0
|
0
|
0
|
pilpel, pȧprika
|
paprika
|
borsó (Kp-Ázsia)
|
0
|
gú, gú-tur
|
0
|
kakku, pulilu
|
afúna (kerék)
|
herne
|
(görög)dinnye
|
0
|
ukús-ti-gi
gil-lu / la(-sar)
|
0
|
tigilu
|
avatíjah
|
wesi (víz)meloni
|
sárga-/dinnye /uborka
|
0
|
0
|
tigilu
|
melón (idegen)
|
meloni (sok mag
|
uborka (India)
|
0
|
ukús (tök alakú)
|
0
|
gissu
|
m’lafefón
|
kurkku (gége is)
|
tök (A. 16.sz.)
|
0
|
ukús-li-li-gi(-sar)
|
0 erru: belek
|
liligu
|
dlȧat, kisu (kistök
|
kurpitsa
|
fokhagyma (Á.
|
sum2 sumu
|
sum (-sar)
|
0
|
sumu
|
sum (semmi)
|
valko(fehér)szipuli
|
vöröshagyma (Á.
|
0
|
sum-sikil-sar
|
0
|
0
|
bacál
|
szipuli (spulni)
|
(vad és)káposzta
|
0
|
0
|
0
|
0
|
krúv (’köröv’)
|
káli
|
krumpli (D.A.16
|
0
|
0
|
0
|
0
|
tapúah adamá
|
perúna, potátti
|
(kerti) mák
|
0
|
ukús-hab
|
0
|
irru
|
pereg (a szem)
|
unikko, walmu
|
paradicsom (A.16
|
0
|
0
|
0
|
0
|
agvanijá (’ülep’)
|
tomátti (idegen)
|
fehérrépa, petr.
|
0
|
gaes-sar póréhgy?
|
sursu (gyökér)
|
0
|
sóres laván(fehér
|
júrikasz (répa)
|
sárgarépa murok
|
0
|
0
|
0
|
0
|
gezer (gozer: vág
|
porkkana
|
zeller (ókor)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
szeleri
|
szeleri (zeller)
|
retek (ókor)
|
0
|
0
|
0 sursu (gyökér)
|
0
|
cnon (conen: hűs
|
retíszi, retikka
|
kapor (ókor)
|
0
|
nim (kaporbokor)
|
0
|
0
|
samír (somer)
|
tilli (tüllszerű)
|
saláta (ókor)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
szalȧt (fodros)
|
szalátti (saláta)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A bab héber rokonszava babúa = buborék, hólyag – a neve viszont s’úit, ahol a soet = dobog (a bab bélgázokat okoz). Az MLN gyök: a héber male = tele van ® melón = dinnye (sok mag) / malón = szálloda (sok vendég) / milón = szótár (szavakkal van tele). A borsó akkádul pilula / a héber pol = ess el! és egy nagy, lapos babfajta neve. A krumpli finn neve arra utal, hogy Peruból származik. Héberül tapúah adamá = alma-földi. A finn uni = alvás, unikko = mák (kábító). A ratuk = lerögzített (retek gyökér). Az akkád-héber SRS váz (sóres = gyökér) a sok nyelvben fellelhető sor, soros (sorban, sok van) rokona. A héber kapor samír, somer = őriz, konzervál. Finn neve talán a héber tulál = befedett, harmatos - rokona.
|
NEM! Ez a video nem olyan, "mint a többi". Vagy hallgasd (hallgassátok) meg komolyan kb. a közepéig, onnantól lehet csak itt-ott belehallgatni - vagy nem tudhatjátok, hogy mi újság"? ÚJ STRATÉGIÁT vettek fel... ami egyébként várható volt, hogy ilyesminek is meg kell érkezni. Hogy Drábik és Dr. Soros) maguktól ilyen fifikásak, vagy irányítják őket – az teljesen érdektelen.
NEM illeszkedünk bele, tisztelt Várnai Úr (kedvellek, csak viccelek) pl. mi, teljesen vallástalanok sem. Nem tartozunk sem a kereszténységhez, sem a bármiben, akár a tudományokban is HÍVŐK közé. Ezt hiába várják. Már a dédszüleim sem HITTEK (ettől maradtak józan eszűek), persze az ilyenek nem félnek a „végleges” haláltól sem. Pedig mi sem tagadjuk... csak fogalmunk sincs. Felőlem lehet is, hogy van, csak velem még sose társalgott... Arról nem is beszélve, hogy az egész magyarországi ottlétem alatt (37 év) személyesen egyetlen egy valóban vallásos keresztényt ismertem – a többi inkább csak meg volt keresztelve. Tehát a „beilleszkedésnek” nemcsak a megkövetelése, hanem már az igénylése is… sértő.
|
Ezeket találtam, a nem olvasandó, értelemhatározó giš -t lehagytam a sumér szavak elől:
SUMÉR / akkád / magyar
GIŠ = iṣu = fa
TIR, GIŠ-TIR = kištu = erdő, liget;
TIR, GIŠ-TIR = kirû = gyümölcsös(kert), kert
GÍR = asu = mirtusz
ÁD = giṣṣu, eṭittu = fagyal (varjútövis benge)
giš(ú-gír =) ATTU = iṭṭitu = galagonya, varjútövis benge
Ù-KU (bizonytalan olvasat) = ašûḫu = fenyő
LI = burâšu = erdei fenyő
LI-BABBAR (babbar = fehér) = šîḫu = fehér erdeifenyő
NU-ÚR-MA, LÀL-DAR-RA = nurmû = gránátalma
NAM-TAR = namtar, pilû = mandragóra
BULUG = palukku = közönséges husáng (Ferula communis) (a kapor és sárgarépa rokona, de embermagasságúnál nagyobbra is megnő)
AG-UD (bizonytalan olvasat) = šagabegalzu = ricinus
ŠUR-MAN = šurmênu = ciprusfa
ḪA-ŠUR = ḫašûru = ciprusfa
DUB-RA-AN = duprânu = boróka (?)
ḪAŠḪUR = ḫasḫûru = alma
ḪAŠḪUR-KUR-RA (szó szerint: hegyi alma) = armannu = sárgabarack
ḪAŠḪUR-GIŠ-DA = kameššarû = körte (?, birsalma ?)
ŠENNUR-GAL/KUR-RA/BABBAR (szó szerint: nagy / hegyi / fehér naspolya) = kameššarû = körte
gišḪAŠḪURgišPÈŠ (szó szerint: füge alma fa) = tînânû = fügefajta
PÈŠ = tittu = füge
GAM = tillatu = szőlőtő
GEŠTIN = karânu = szőlő
GEŠTIN-GÍR(-RA) (szó szerint: szúrós szőlő) = amurdinnu = rózsa
GEŠTIN-KA5-A (szó szerint: róka szőlő) = karân šêlibi = csucsor (a paradicsom és krumpli rokona)
ŠENNUR = šalluru = naspolya
AL-LA-AN = allânu = pisztácia (?, tölgy ?)
MEZ = mêsu = cédrus (?, ostorfa ?)
giš(ú-gír =) KIŠI16 = ašâgu = akácia
(Kati! Az akác, amit itthon ismerünk, amerikai eredetű növény. Az irakiak azt az akácia növényt ismerték, ami az afrikai szavannákon is megtalálható. Mindkettőnek azonos a francia neve, elírtam a fordításnál, elnézést kérek.)
ESIG, ESI = ešû, ušû = juharfa
MA-NU = êru = babér
GIŠIMMAR = gišimmaru = datolyapálmafa
GIM7 = ḫîlipu = fűz(fa)
ḪA-LU-ÚB = ḫaluppu = fűz(fa)
ḪAR-ḪAR = ḫaldappânu = mustár
KÍN = kiškanû = gesztenyefa ?
NIM = baltu = kapricserje
LAM-MAR = allânu = tölgy
LAM-GAL (nagy "lam") = buṭullu = pisztáciafa
LAM-TUR (kis "lam") = turazu = masztix pisztácia (Pistacia lentiscus)
KU = urkarinnu = puszpáng
ERIN-SUMUN =šupuḫru = vörös boróka (?, szúette cédrusfa ?)
A-TU-GAB-LIŠ = ṣarbatu = benzoéfa
giš(a-am =) ILDÁG = ilṭaqqu = citromfa
giš(a-am =) ILDÁG = aṭâru = hegyi citromfa
ZA-ḪUM = sîḫu = fehér üröm, fekete üröm ? (nálunk az üröm ritkán nő ember magasságúra, lágyszárú növény)
fűként (ú = šam = fű, értelemhatározó):
úERI4-TÌL-LA = šamḫarûbu = szentjánoskenyérfa
|
Nem láttam Drábik videóját, de nagyjából tudom, miről szokott beszélni. Nekem az a meglátásom, és ez vagy tetszik, vagy nem: minden társadalomban vannak szabályok. Aki gyökértelen egy adott társadalomban, azzal van mindig probléma. Nem tud (és nem is akar) viselkedni, nem tud (és nem is akar) beilleszkedni, és ha hatalmat kap, azzal visszaél. Bárhol, bármikor, bárkire, bármire igaz. Ezt azért nem lehet leírni, mert ebből következnének dolgok.
Visszatérve a sumér / akkád szavakra, a fákat érdemes lenne megkeresni úgy, hogy a szótárban a "fa" vagy a sumér "giš" szavakat keressük ki. Mindjárt teszek egy próbát.
|
Ja, hát közbevetőleg. Véletlenül a Kurucinfón találtam rá a videóra. Miért pont ott, mit keresek ott? (Én bárhol bármit keresgélek:-) És máris nevettem: Drábik János: A kiválasztottak című könyvének bemutató előadása... Sok helyen van, Te találj rá bárhol máshol. Beütöd Drábik János, stb. Szal nagyon ügyes, de tényleg. Akkor se higgyél senkinek – pedig zseniális terelés, tetszett:-). Végighallgatni meg azért érdemes, mert valódi és pont ez a "világprobléma". Már MINIMUM 10.000 éve - a töblettermelés kezdete óta. És e probléma videós magyarázata is "zseniális"?
NEM:-). Onnantól gagyi.
Amióta mezőgazdasági, ipari, stb. többlettermelés van, azóta könnyebb azt elrabolni, mint megtermelni. Ettől kezdve természetes, hogy tömegesen lopni fogják. Amióta kiderült, hogy csak a jó földeken lehet termelni, azóta nyilvánvaló, hogy a jó földeket el fogják rabolni (lakóit vagy kiirtva, vagy rabszolgává téve. Amióta fegyverek vannak (fémkohászat, ipar) azóta háborúk tombolnak. Azóta a legyőzött népeket nyilvánvaló, hogy rá fogják kényszeríteni a mások számára való többlettermelésre. Azért az emberiség, az elmúlt 6-8000 év alatt, fejlődött valamennyit (habár olyan keveset, amire még nem kéne büszkének lenni). Mindegy. Az ma már nem trendi, hogy agyonvágják azt, aki nem adja oda… Ilyenkor be kell csapni és akkor odaadja. De az se nagyon megy már, hogy nyíltan csapják be, mert akkor hőzöng, sőt azt hiszi a szerencsétlen, hogy ha perelni fog, visszakapja. Ma már úgy lesz becsapva, hogy fogalma sincs, hol és hogyan fogják kifosztani. Még szavazott is a hülye, hogy milyen kormánya legyen, és most azt hiszi, hogy rosszul szavazottJ.
Aki mégis végighallgatta volna ezt a videót, azzal részletesebben is vitáznék, ha akar… Miről? „A nemzetek feletti, szabadköműves pénzkartellről”J)… a nem vallásos, csak származásilag zsidó 3oo multi úgymond, világuralmáról, akik vallás helyett (Drábik): „kaballisták”. Hogy miiik? Azt se tudják, mi az.
Azt mondd meg, mitől volna más, rosszabb a 3oo sötétben lapuló, „világhatalomra” törő multmilliárdos, mint korábban a császárok, oligarchák, gyarmatosítók, a rablóhadjáratok? Ez PONTOSAN ugyanaz. S mitől volnának a multik pont zs. és nem kínai származásúak? Meg az mit számít? Azok a családok, ahol (nemcsak a kommunizmus óta, hanem) több nemzedék óta senki nem vallásos, gyakran fogalmu(n)k sincs a keverékarányról. Pl. nekem se volt fogalmam. Na, innentől gagyi. Rablás az van, és világos, hogy szervezett. Hogyan lehetne másképp az államok fölé benyúlni? A gyarmatosítás szintén folytatódik (pl. most az EU)… Igen, ez a kapitalizmus. Ennél jobb „világrend” még sose se volt – még rosszabbak voltak). S most ebbe estünk vissza.
|
Copyright: Fák – gyümölcsfák és bokrok – vadon növő és ehető lágyszárúak
Néhány fontos növényünket, amik más földrészről származnak, nem biztos, hogy ismerhették az ókori Mezopotámiában. Ezeknél feltüntetjük a származási helyet (A: Amerika / India / Kína).
MAGYAR
|
SUMÉR
|
SUMÉR Labat
|
AKKÁD Glosbe
|
AKKÁD Labat
|
HÉBER
|
FINN
|
FÁK, BOKOR
|
akác (A. 18. sz.)
|
0
|
kisi
|
0
|
aságu
|
sita, akȧc=szúrta
|
akászia
|
égerfa (gyantás)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
almón?
|
leppe
|
fenyő (finn 6)
|
0
|
li, u-ku
|
0
|
burásu, sihu
|
óren (nyúlt)
|
mentü, kúsi (luc)
|
fűzfa (vízmenti)
|
0
|
gim, halu-úb
|
0
|
hílipu, haluppu
|
(ec) aravá
|
pȧju (ágas)
|
nyírfa (sudár)
|
0 gis = fa
|
0
|
0
|
0
|
sadár, livne cfoni
|
koiwu-pú
|
(rezgő) nyárfa
|
0 gis
|
0
|
0
|
0
|
cafcafá (fütyülő)
|
hápa (’hápogó’)
|
hársfa (háncs-fa)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
tilijá, tircȧ
|
lehmusz, níni-pú
|
szilfa
|
0 gis
|
0
|
0
|
0
|
bukica
|
jalawa
|
tölgy
|
0
|
allaan (pisztácia?
|
0 isu = fa
|
allánu
|
(ec) alón
|
tammi
|
orgona (bokor)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
lilach (lila)
|
szüreeni (síp)
|
10 fás növényből a Glosbe szótár egyet sem talált meg (fordított le). A Labat szótár viszont négyet. Labat megadja az akácfa sumér és akkád szavát – de ez nyilván tévedés: valami más tüskés fa lesz.
GYÜMÖLCSTERMŐ FÁK, BOKROK 21
|
alma (fel-fújt)
|
0
|
hashur
|
0 van ékjele
|
hashuru
|
tapúah ec
|
omena, omppu
|
körte (és birs?)
|
0 gis = fa
|
hashur-gis-da
|
0 isu = fa
|
kamessaru
|
agȧsz (egész)
|
peerüne
|
(sárga)barack
|
0
|
hashur-kur-ra
|
0
|
armannu
|
mismes (tapogat
|
aprikószi
|
őszibarack Kína!
|
0
|
0
|
0
|
0
|
afarszek (szürke)
|
perszikka perzsa
|
mandula
|
0
|
0
|
0
|
0
|
saked ’igyekvő’
|
manteli (héjas)
|
szilva (szlávJ)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
sazif (sötétes)
|
lúmu (’csont’)
|
cseresznye (édes
|
0 gis
|
0
|
0 isu
|
0
|
duvdeván dibdáb
|
makea kirszikka
|
meggy (savanyú)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
duvdeván hamuc
|
hapan-kirszikka
|
dió (szász?)
|
0
|
0
|
0 zeru = mag
|
0
|
egóz, djó: tinta
|
(saksan) pähkinä
|
mogyoró (fás)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
ilszár
|
pähkinä (dió is)
|
füge, -fa (függ)
|
0
|
pes (elfolyó fos?)
|
0 van ékjele
|
tittu (sár?)
|
teénȧ (élvezet)
|
wíkuna (fa is), 7
|
narancs (lehántják
|
0
|
0
|
0
|
0
|
tapúz (tépáz)
|
appel-színi
|
olaj-fa
|
0
|
0
|
0
|
0
|
(ec: fa) zájit
|
olíwi, öljü-pú
|
ribizli (bogyó)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
damdemanit, hazarzȧr
|
wíni-marja, herukka
|
gránátalma
|
0
|
lal-dar-ra, nu-úr-ma
|
0
|
nurmu
|
rimón (gránát is)
|
kranátti (gránát)
|
eper, eperfa
|
0
|
mez-ma-gan-(na)
|
0
|
musukánu
|
tut (alatt?)
|
mulperi
|
szamóca, eper
|
0
|
0
|
0
|
0
|
tut szade (mezei)
|
manszikka
|
málna
|
0
|
0
|
0
|
0
|
petel (’fonalas’)
|
wadelma, wattu
|
földi szeder (K.)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
uchmaniot (sötét
|
(színi) watukka
|
egres, köszméte
|
0
|
0
|
0 zöld-sárga
|
0
|
invé suál, oger: gyűjtő
|
karwiainen
|
szőlő
|
0
|
gestin
|
0
|
karánu
|
anavim
|
wíni-rüpele
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
21 gyümölcstermő növény nevéből a Glosbe szótár (kiejtés szerint, nemcsak állítólag beazonosított ékjelet mutatva) egyet sem ad meg. Labat szótára 7-et talált a 21-ből, de csak olyanokat, aminél a sumér és az akkád megfejtést egyaránt megtalálta. (Ez is mutatja, hogy a sumér szavak megfejtése mindig az akkádtól függött.) A következtetést, hogy miért ilyen szegényes a megfejtés, sajnos nem tudom levonni… az nem hihető, hogy az itt felsorolt gyümölcsök zöme (min. 15) ne lett volna a Folyamközben. Ha még nem is termesztették, legalább vadon meglehettek – hiszen itt most is megvannak.
A szilva (tájnyelven szliva) és szláv szavak eredete valószínűleg közös. A héber szláv = fürj (ovális testű) és szilón: sáv (a szilva oldalt bevágott). (ez nem elég arra, hogy "elhiggyed", de van több bizonyíték)... Mivel a vadcseresznye fekete – a magyar szó az orosz cserésnyja rokona – fekete = csjornüj. Ehhez rokonszóra gyanus a héber: carur = összekötött (dibdáb:-). A meggynek talán a mogeg = megpuhít (a meggy hasmenést okozhat). A dió már az ókorban is festőanyag volt, a héber djó = tinta. A dió neve egóz, ami valójában egész-et jelent. Ez sem elég meggyőző ugyan, de pl. az augusztus (ami régen az év utolsó hónapja volt), szintén a "kerek egész". Az olaj (a víz tetjén úszik) héber rokonszava eli(j)ón = a legfelső. A ribizli héber rokonszava: rabot = sokaság, de mint gyümölcsnév, a damdemanit kb. ezt jelenti: vérvörösség. A gránát(-alma) eredeti forrás-szava a héber (tehát nem a műlatin) gar’in = mag / egy hasonló szó a gargir = bogyó. Az eper rokonszavai (sok sémi nyelvben): afár / efer = föld, por. Az egres: invé suál = bogyó¬róka. A magyar egres magyar rokonszavai az egér, éger (fa: gyantás) Eger(vára), ugar, ugor szavakon kívül a héber ogér = ürge / hörcsög / összegyűjt, felhalmoz. A szőlő-t valójában (mint még 30 évvel ezelőtt) két l-lel kellene írni, mert bizonyított rokonszava a héber szlili = kanyargós (indás). A zöldségnövények következnek.
|
@: Alapfogalmak 5 gyöknyelvben: NÖVÉNYEK Mivel úgy tűnik, hogy az akkád – ami a héber elődnyelve – legalábbis részben fabrikált műnyelv, hogyan tekinthetjük leszármazottját, a hébert, természetes nyelvnek? Óvatos a válasz: csak kronológiailag az előd-nyelve. Csak azért, mert az ékírásos táblák megelőzik a héber első írásos emlékeit. Kellett legyen egy természetes sémi ősnyelv, ami viszont az akkádot előzte meg. Ez biztos, mert az észak-afrikai sémi nyelvek gyökei tömegesen azonosak a héber / arám / arab – vagyis a ‘fenti sémi’ – nyelvek gyökeivel.
Maradt egy zavarba ejtő dolog: az ú.n. askenázi zsidók nagyrésze kifejezetten hideg égövi (kelta) fenotípus. (Szóval nem a “kazár” mese – hagyd el!) Az északi típus embertani jellemzői azonban nem 2-3 ezer év alatt alakultak ki, hanem sok tízezer… Tehát északról érkeztek az akkádok? A genetikájukat – a sumérokéval együtt – ma már ismerhetjük. De ha az akkádok északról jöttek, mikor és hogyan került le a sémi ősnyelv nemcsak a délvidékre, hanem Észak-Afrikába is? Válasz: úgy, ahogy a vöröshajú, “mássalhangzó-beszédű” (ezt már bebizonyította a tudomány) Neander is lekerült. A jégkorszakok alatt minden és mindenki (pl. a gólyák is) délebbre vándorolt.
MAGYAR
|
SUMÉR Glosbe
|
SUMÉR Labat
|
AKKÁD Glosbe
|
AKKÁD Labat
|
HÉBER
|
FINN
|
Növény /-zet
|
|
Sibir, u, sar
|
|
Sammu, arqu
|
Ceemah
|
Kasvi
|
fa (fent / fúj)
|
gis
|
pa (fa, ág), gis
|
is(z)u
|
isu
|
ec, efi (ág)
|
pú
|
(fa)törzs
|
0 gis
|
0
|
0
|
0
|
géza
|
runko (rönk)
|
ág, gally
|
cambio (biztos?)
|
(gis)pa laru (ágaz
|
0
|
áru, artu (kis ág)
|
anȧf, efi (ág)
|
oksa, virpi, vitsa
|
bokor (bozót)
|
0 (gis-)tir
|
0
|
0
|
0
|
szíah
|
pensas puska pehko
|
fű (pázsit)
|
0
|
sibir
|
disu
|
disu
|
dese
|
ruoho, nurmi (gyep)
|
levél (-zet)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
ale
|
(növ)lehti, lehdet
|
virág
|
0
|
girin, rin
|
0
|
illúru
|
peerah
|
kukka (néznivaló)
|
szár (-szál, vonal)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
giv’ól
|
korsi(növ), vana
|
gyümölcs
|
0
|
guru/gurun/kurun
|
0
|
inbu
|
prí
|
hede-lme (porzó-?)
|
mag (kő, csont)
|
sag (biztos?)
|
numun, nu5
|
zeru
|
szeru
|
gar’in, zeera
|
siemen / kivi, lú
|
gyökér (tő)
|
0
|
suhus, suh
|
sursu
|
isdu
|
sóres (sor-os)
|
júri, tüvi (tő)
|
gomba (penész is
|
0
|
um-dug4-ga
|
0
|
katarru (pöfögő)
|
pitriȧ
|
szieni (szivacs is)
|
Vegyük észre, hogy a zéró szó eredete valójában a csodás MAG – és magyar rokonszava "zárt". Szóval a nulla az nem valami nemlétező, hanem: most még semmi, de ami elrejtve benne van! A hivatalos nyelvészet azt állítja, hogy a sémi nyelvek semmilyen más “nyelvcsaláddal” nem lehetnek kapcsolatban – semmi mással nem közös eredetűek. Miért zárják ki minden lehetséges eszközzel a részvételüket? Mert 1. a sémi nyelvekben nem lehet letagadni a gyökök (= jelentéshordozó mássalhangzó vázak) szerepét: nehogy kiderüljön, hogy ezek ugyanúgy megvannak a ragozó nyelvekben is. (Nemcsak hogy megvannak, hanem tömegesen azonosak is a sémi gyökökkel.) Azért 2. hogy a sémi torokmagánhangzók és az azokból lelágyuló (az európai nyelvekben tömeges) diftongusok kapcsolata – szóba se kerüljön.
Igaz-e, hogy “a nyelvek folyton változnak”? A természetesen kifejlődött nyelvekre - nem igaz. Hisz nyilvánvaló, hogy az a kb. 200 mássalhangzó váz, ami természeti hangokat utánoz, már az előemberi kezdetektől fogva része a beszédnek. Ezt kellett tagadniuk! Másképp hova lenne a 2000 éves újgörög-műlatin kultúra? Hova az egész “indoeurópai” nyelvtudomány? Nemcsak a finnugrálással van a baj…
|
Aha, kösz, a linked jó. Amennyire az ékírás ismerete nélkül képes lehetek, ennek jobban utánanézek. Egy dolgot már látok: a sumér "ani", mint rag, a héberben "ÉN-éni-énes" jelentésú SZÓ - és persze ez a magyar -NI főnévi igenév képző eredete is. Most akkor a sumérban az én / ani még önálló szó, vagy már igazi ragnak tekinthető? Hát mindkettő... vagyis átmenet.
Azt eddig is tudtuk (az elődeim-gyöknyelvészek tudták) hogy a ragok is önálló, értelmes szavacskákból váltak raggá. Ha így van (igen, így van), akkor a RAGOZÓ NYELVEKKÉ való ALAKULÁS egy komoly nyelvtörténeti folyamat volt. Mostantól már az a kérdés, hogy pont a sumérnél találtuk meg ezt a nyelvtörténeti átmenetet - vagy a sumér még csak a (keletre elvándorolt) kínai nyelvtípus itt-maradványa?
Most jön a legismertebb növények neve 5 nyelven...
|
Itt találtam példát a sumér láncragozásra, ha ezt el lehet fogadni annak: https://de.wikipedia.org/wiki/Sumerische_Sprache
šeš-ĝu-ene-ra = testvéreimnek (szó szerint: testvér-em-ek-nek; šeš = testvér; -ĝu = -(e)m (birtokos); -ene = -i (többes szám); -ra = -nak (részes))
ugyanitt hoznak más nyelvekből is példát, a magyarból a barát-ai-m-nak szót.
A sumér nyelv egyszótagú szavakból állása csak látszólagos, az írásmódban ahol lehet képjeleket vagy rövidítéseket használtak. Említettem korábban, hogy dil, dili és dilib is 'ember' jelentésű, csak a rövidítés mértéke más. Az egyszerűbb és gyakoribb szavak között azért bizonyára sok volt az egyszótagú, mint más nyelvek esetében is.
|
A "láncot" látom s persze én is olvastam mindenhol, hogy a sumér az lánc-ragozó. Most már csak az a kérdés, hogy mi a rag (és persze az állandósult rag - ami már új szót képez)?
Mert én úgy látom, hogy a sumérnál - az egyszótagú szavak - csak lánc-szóösszetételeket alkotnak. Vagyis a RAG-FUNKCIÓ, ami egy fejlettebb? - helyesebb azt mondani, hogy egy másirányú - nyelvállapot terméke, nem alakult ki náluk. DE nemcsak meg lehet győzni engem, ha nincs igazam, hanem direkt azt szeretném, hogy győzzetek meg.
Rag az, ha ugyanaz a kapcsolt egyszótag bármely más tőszóra is rámehet és ott is ugyanaz a funkciója. Mint pl. a -Bx (-ba, -be): szobá-ba, kezé-be. A -BX tehát (ami a héberben nem utó-, hanem előrag: BX-) funkciója kozmopolita. Vagy pl. az -XS a magyar szavakban: vör-ös, fáz-ós, él-es, stb. Az XS funkciója (nemcsak a magyarban, hanem szintén nagyon sok nyelvben: melléknév-képző. A ragok (és a képzők) tehát nem önálló szavak!
Ezzel ellentétben a sumérban - úgy tudom - hogy szavak és nem ragok jönnek "láncban". Hogy egy 2., 3., 4. szó és nem rag - csatlakozik a legelsőre. De nem vagyok biztos benne, hogy csak ilyenek vannak. Hozzatok fel példákat arra, amikor a lánc első szótövét kivéve a többi szótag már nem értelmes szó (hanem meghatározott funkciójú RAG).
Várnai "4. pontjáról": A szavak, szóösszetételek, ragozott-képzett-jellel ellátott képződmények egybe / vagy különírása / vagy akár az egész mondanivaló (= MONDAT) egybeírásának kérdése nem tartozik a GYÖKNYELVÉSZET témakörébe. (Értsd: részünkről mindegy.) A legfontosabb azt megérteni, hogy a gyöknyelvészetnek a hivatalos nyelvészethez semmi köze nincs. Szakszavaink (rag, mondat, "gyök", flektálás, stb,) is csak ritkán azonosak, de még akkor sem biztos, hogy a definíciók is azonosak volnának azzal, amit a hivatalos nyelvészet ért alattuk. (Értsd: legtöbbször nem, vagy nem pontosan azonosak. Miért nem nevezzük el akkor ezeket a fogalmakat - a gyöknyelvészetben - másképp? Mert ezeket "odaát" is pont a gyöknyelvészetből vették át, és ők torzították el a definíciókat:-)). A hiv. nyelvészet is elnevezhette volna másképp - csak pont az volt a cél, hogy a gyöknyelvészet fogalmait is le-amortizálja. (Pl. hogy a "flektálás" nem is azt jelenti, amit a sémi nyelvekben - meg a magyarban: nyal / nyál / nyel / nyél, stb. !
Majd mi (a hiv. nyelvészet) megmondjuk, hogy nem csak a magánhangzókat lehet flektálni... :-).
|
Kis pontosítás: a sumér a 3. csoportba tartozik (láncragozók). Van 4. csoport is: ahol a mondat nem válik jól láthatóan szét önálló szavakra (ún. inkorporáló nyelvek).
|
Copyright: Akik a sumér-akkád összehasonlítások folytatását várják: máris… csak előbb „bevilágítom a színpadot”. Mivel a beszélt (mai) nyelvek megvannak – a nyelvtörténeti kutatásokhoz, elvileg nem is volna szükség másra. Habár a kihalt nyelvek, amennyiben már hangjelölők voltak / és fenn is maradt az írásuk, szintén nagyon fontosak (volnának). De a kihalt nyelvek még-nem-hangjelölő írástípusait úgyis csak az ÉLŐ NYELVEK segítségével lehet visszafejteni...
A hivatalos történeti nyelvészetnek, ami az általa kreált nyelvcsaládok kifejlődését (mintha „csak tegnap”) a 2-5 ezer éves múltba passzírozza be – semmilyen tudományos értéke nincs. Egyetlen értelme a valóság kutatásánk ellehetetlenítése – tehát csalás.
Gyöknyelvészet: A valódi „nagy” nyelvcsaládok megjelenési sorrendje (az írástípus itt nem érdekes):
1. kínai-sumér típusú gyöknyelvek: az „EGYSZÓTAGÚ” nyelvek világa. Koruk a bármilyen: torok-/ diftongus / lágy // elkapott / nyújtott /„énekelt” magánhangzók használatba vételétől - a mai napig tart.
2. Ezt követik a nagy jégkorszakok idején kialakuló Európa–Észak-Afrika sémi típusú gyöknyelvei. Ahol az EGY- és KÉTSZÓTAGÚ mássalhangzó vázakat szintén bármilyen (mint fent) magánhangzó feltöltheti, de még gazdagabban. Mert a magánhangzókat most már – akár az egész készleten át – FLEKTÁLNI is szokták. Az eredmény: az általános gyök-értelem (pl. az NYL váznak ez az értelme: kinyújtott nyelvével elnyel) többszörös differenciálása is megtörténik, pl. (mert egy magyar példa rögtön érthető): nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyől, nyúl.
3. A legújabb nyelvtípus pedig a láncragozó gyöknyelvek, amiknek ragozatlan tő- és alapszavai ma is – ezrével – az Euro-Afrika jégkorszakaiban kialakult sémi gyökszavak rokonságába tartoznakJ.
Ezek szerint a magyar nyelv a legfiatalabbak közé tartozna? NemJ. Nagyon nem. Mert a magyar nyelv tényleg visszavezethető / gyökszavai ma is rokoníthatók az összes korábbi (kínai-sumér / sémi) nyelvtípusban maradt (azokon belül továbbfejlődött) mai nyelvekből.
|
Copyright: Ismerkedés a torokmagánhangzókkal. Ha nyelvész (foglalkozású / végzettségű) vagy, máris nem hallottál még róla, hogy mi az a torokmagánhangzó. A hivatalos indoeurópai nyelvészet ugyanis (kb. 35-40 évvel ezelőtt) egyszercsak elhatározta, hogy olyan nincs. Azóta csak mássalhangzó-torokhangokat ismer. (Nehogy már azt higyjük, hogy a hiv. nyelvészet csak a szavak etimlógizálásánál csal. A görög-latin hiperkultúra bebetonozása már 2ooo éve folyik. Régesrég koncenzus: „elfogadod, vagy nem létezel (a tudományos életben)?”
Ismerkedésem a torokhangokkal az iskolában kezdődött: oroszul tanultunk. Ott van (maradt) egyetlenegy torokhang, a ы – kemény i – aminek a kiejtését, hű de érdekes! eleget gyakoroltuk.
Már 4 évvel azelőtt hogy kiszöktem, már M.o.-on is tanultam héberül Berger István (z”l: áldott legyen az emléke) magántanárnál. Habár ő is csak a két általános magánhangzó-betűt említette – azt nem mondta, hogy a kétféle magánhangzó-sor kiejtése alaposan el is tér. (Azt csak itt mondták majd a „keleti-zsidó” szomszédok-ismerősök, hogy: nem úgy kell mondani, mert akkor az mást jelent!) Az általános magánhangzó-betűkön kívül a héberben van még a közös I/J és a közös O/U/W betű is.
Megérkeztem Izraelbe (egy 9 évessel). Az ingyenes (víz, gáz, villany) lakókocsiban - bentlakásos nyelviskola következett. A tanár kizárólag héberül beszélt, a magyarázatokat is héberül mondta… persze, a „nyugati” bevándolók kedvéért muszáj volt egy-egy angol szót is bekevernie… A legérdekesebb dolog a héberben – mondta - hogy itt minden magánhangzóból kétféle van.
A kétféle magánhangzó-előjelző betű 1. az alef: ez egy normális, lágy (európai) magánhangzó jele. (Azt, hogy ez a, e, é, i, o, vagy u lesz-e, azt csak az alápontozás fogja mutatni – a nyelvtanulóknak és az IDEGENEKNEK.) 2. ájin: itt egy ősi torokmagánhangzó van. (Azt, hogy ez a, e, é, i, o, vagy u lesz-e? csak az alápontozás fogja mutatni.) Dehát a könyvekben, a hétköznapi szövegekben (felmutatott egy napilapot) – nem is pontozunk! Azért nem, mert aki már jól tud héberül, annak nincs rá szüksége. Mi ugyanis ránézésre – vagyis a nyelvtani ismereteink alapján - gondolkodás nélkül is tudjuk, hogy milyen magánhangzót kell odaolvasni.) Szóval tényleg nem voltak – és ezért ne lehetne kiolvasni a magánhangzókat az ókori szövegekben? Újabb hamiskodás. A magánhangzók alápontozását csak a 2ooo évvel ezelőtti szétszóratás után vezették be – azért, hogy a héberek az idegen anyanyelvű környezetben is helyesen olvashassák, tanulhassák (3-4 éves kortól) a szent szövegeket. Lényeg: a héberben igenis VANNAK magánhangzók - méghozzá kétszer annyi van, mint az európai nyelvekben. Csak általában nincs rá szükség, hogy egyenként jelöljük - vagy ha igen, akkor másként jelölik őket.
FONTOSSÁGUK a nyelvészetben (az volna), hogy 1. a torokmagánhangzók lelágyulási folyamatában keletkeztek az európai nyelvekben jól ismert diftongusok (o/u, a/e, stb.) 2. a diftongusokból helyenként a W 3. a torokmagánhangzókból lettek az általunk ismert lágy magánhangzók is 4. sőt bizonyos mássalhangzók szintén - a likvidák: az L és a még nem-pergetett R – továbbá az N.
|
Erre nem is emlékeztem, hogy megvan itt nekem (nagyon sok könyvemet utánam küldték hajóval, azután hogy "kiszöktem"): Vojtech Zamarovsky: "Kezdetben volt sumér" (1966, Bratislava) című könyve. Magyarra is van fordítva. Persze én mindjárt a címmel nem értek egyet, mert a sumér kultúra egyáltalán nem a kezdet - de azért ez lelkiismeretesen összeállított, igazán jó könyv. (Mindennel nem is érthetünk egyet.) Hamarosan folytatom az 5 nyelvű összehasonlításokat. De előbb egy rövid összefoglalót írok a TOROKmagánhangzók jelentőségéről és továbbfejlődéséről - amiről máshol sehol nem olvashatsz:-).
|
Itt a nyárból mindig egyik napról a másikra lesz ősz. De látom, hogy már ott-hon isJ)). Még három nappal ezelőtt, ha csurom izzadtan hazajöttem a kertészmelóból – előbb kitártam ajtót-ablakot, bekapcs. a nagy ventillátort és csak azután mentem fürödni. Most meg már bekéreckedik a macsi, aki tudja, hogy mindjárt jön az első (tavasz óta az első) eső. De ezt az őszi – nálunk az „újévi" - zsidó ünnepek is pontosan tudják, hiszen holnapután kezdődnek.
Várnai: Igen. A „haver” (aki ölben hever – dehogyis vicc, rokonszó!) a Bibliából került finnbe-magyarba. Honnan lehet ezt biztosan tudni? Latin betűkkel a magyar már ezer éve ír (rovással valszeg 8 ezer éveJ), hát abból aligha… de a finn írásbeliség csak 4oo éves - a finnből lehet. Haver =„kaveri” 1. A K hang előbb volt, mint a normál H. Ez a magyarban, a finnből és héberből egyaránt – H-ra szok változni. (Akkor ez se bizonyíték a finn-ugor nyelvcsaládra? Jóreggelt! persze, hogy nem.) Tovább: B/V hangjuk a finneknek sose volt, csak W. (Nem azzal írják, de az nem számít.) Viszont a héberben a havernak B/V-je van és nem W-je. Na rövidre fogva: a haver a finnben nem lehet - már csak azért sem lehet eredeti szó, mert a KVR váz teljesen egymaga van a szótárban.
E! majd N betoldódás? Igen, János, ez is igaz… Megint a héber segít, ami máig őrzi az összes „komolykodó” torokmagánhangzót. Mondd affektálva az európai (lágy) magánhangzókat, de jó mélyről: a-á, e-é. Ott van az N, hallod? Így is keletkezett. Ha pedig reszelősen affektálsz, akkor R lesz. Igen, ez a két mássalhangzó a torokmagánhangzókból „önállósodott”. (És asszem még az L is).
|
"Jes li haver tel-avivi". Ebben a mondatban nekem az volt a furcsa, hogy a haver az héberül és magyarul is haver, meg persze finnül kaveri. (Az angol nyelvű wiktionary szerint a magyar és finn megfelelőt is a héberből eredeztetik.)
Bizonyára nem tévedek, ha az ÉN névmást az E! közelre mutató szóra vezetem vissza. Az n-hang fokozza a jelentést, így az ÉN = most nagyon ide a közelbe figyelj. A TE névmás hasonló, a t-hang távolító, ezért a TE = itt tőlem távolabb figyelj (azaz sajátmagad környékére). Timaru-Kast Sándor a Kelta magyarok, magyar kelták c. könyvében azt írta, hogy az én és az egy, a te és a kettő sok indoeurópai nyelvben közös eredetű szavak, a közelre és távolra mutatásból erednek. Pl. walesi kelta: mi / un és ti / dau.
|
A nyelvtanok kezdetei
Miért nevezzük igeszerűnek és nem igének az egyszavas „kijelentéseket”? Mert még szófajok sincsenek. Meg formálisan ezek nem is igék – sem az ősi J, sem a kozmopolita L / R igeképző nem működik még. Dehát miből gondoljuk egyáltalán, hogy egyszavas „mondatokkal” kezdődhetett a beszéd? Honnan tudhatunk bármit is a beláthatatlanul régi beszédkezdetről? A testi szervekhez hasonlóan, a beszédet is az evolúció komponálta. A részleteket pedig innen tudjuk: az archaikus nyelvtanok maradványai a modern nyelvtanok szerszámosládájában, ma is megvannak. Működnek is. Jes li haver tel-avivi = van nekem barát tel-avivi. Micsoda? A héberben is az i a melléknévképző? Nemcsak a héberben, hanem nagyon sok nyelvben – pl. a finnben: kári = körív („kör-i”).
ÉN és TE
Az „én” mássalhangzója igen sok nyelvben N, vagy váltóhangja az M. A „te” mássalhangzója T, vagy váltóhangja a D. A héber én = ani: „éni, énes”. Az előember / ősember minden cselekvést éncselekvésnek tartott. Ezt úgy kell elképzelni – s ma élő primitív törzseknél is van rá példa – hogy ha megfigyelnek egy medvét, azt mondják, hogy a medve „eszek, morgok, elmegyek”. A cselekvések tehát, a beszédfejlődésnek ezen a szintjén nem bomlanak az én / te / ő által kivitelezett akciókra, hanem azt valamely ÉN teszi-okozza. Ezzel szemben a „Te”? Annak sem a mostani volt az értelme. Hanem a befolyásolhatatlan „cselekvők”, ma azt mondjuk, az élettelenek, pl. víz, vihar, vulkán – a „lelketlenek”, vélem, pl. a rovarok – és a nagyon távoli dolgok. Egyszóval a Te, az a KÜLVILÁG volt.
Archaikus nyelvtani elemek akár a mai beszédben
Például a magyarban csak jelen és múlt időben ragozzuk az igéket, a jövő időhöz segédigét kell használni. Jövő idejű ragozás, az Ószövetség korában, még a héberben sem volt (másképp oldották meg). Jelen idejű azonban – ma sincs! A jelenidő kifejezésére folyamatos melléknévi igenévet használnak, ami elé a megfelelő személyes névmás kerül, így: én olvasó, te olvasó, ő olvasó. Az ÖNTUDAT ott kezdődött, amikor szétvált az emberi tudatban a megfigyelő-szenvedő személye a külvilág történéseitől - amik hatással voltak az énre, de ő nem befolyásolhatta azokat.
|
Hogyan alakult ki az emberi beszéd?
1. Ha az emberiség egy faj, akkor egy helyen is keletkezett (de nem AfrikábanJ) Milyen fejlődési fokon jelentek meg a beszéd kezdetei? A majomember még aligha beszélt tagoltan, csak olyanszerű „indulat kijelzéseket” adhatott, mint a majmok: 10-7 millió év, Barcelona és a KM-Rudi). Vagy az első előember már beszélt talán? (ez a Csád-tavi toumai, 7 millió év). Erre sem utal még semmi. Habár ez Afrika, de bizony mitőlünk jutott leJ. Az előemberi faj már alaposan elterjedt, az 1.8-2 millió évek távlatában nagyon sok lelete van – pl. Anatóliában (az se Afrika). Az egyetlen ismert ősember (a vöröshajú Samu, 1/2 millió év, aki naná, hogy a KM-lakó volt) - már biztosan beszélt. Azért biztos, hogy 2008-ban modellezték is és meg is szólaltatták a gégéjét: nagyon „mássalhangzósan” beszélt. Az ú.n. Homo Sapiens Sapiens (a Közelkelet alatt-fölött, 200.000 év) – már nem kérdés, hogy beszélt.
2. A 40.000 évvel ezelőtti beszédkezdet, mint “nagy kiugrás”, egy elavult marhaság – menjünk tovább. A hangulatból-hangoskodás és az ős-indulatszavak még ösztönösek (pl. amikor a libacsapat felszállni készülődik, órákig lármázik) – ezeknek a kezdetét nincs értelme keresgélni, mert sokkal előbb, nem az emberi lénynél kezdődtek.
3. Az IGESZERŰ egyszavak arról értesítik a környezetet (mindegy, hogy kit, mert még csak hormon-töltetből, ösztönösen hallatják), hogy mi is történik? Még azt se, hogy ki és mi „csinálja” (nincs alany), csak azt, hogy mi „csinálódik” (esik / dörög / elpusztul-megevődik – csak állítmány). Mivel az előemberek 2 millió éves koponya leleteinél már megvan a beszédközpont lenyomata (a Broca terület): valamilyen szinten az előember már beszélt.
4. A gége és a koponyaalkat változásai tették lehetővé az artikulált emberi beszédet. Értsd: a fog-ajakhangok és a „rendes” (lágy és zöngés) magánhangzók kiejtését. Tehát leszállt a gégénk, megváltozott (akaratlagosan irányíthatóvá vált) a légzésünk, mert ez kell a beszédhez! És eltűnőben (igaz, még ma is csak eltűnőben van) az előreugró állkapocs.
|
[468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|