Új bejegyzés Frissítés

2017.08.30. 19:33 varnai

A sumér nyelvet a többi ékírásos nyelv (szemita: babiloni, asszír, akkád és nem-szemita: elámi, ó-perzsa, stb.) alapján fejtették vissza. Mivel normál h-hangot, vagy éppen o-hangot nem találtak pl. az akkádban, a hegyet jelentő sumér  kur és ḫur-szag is lehet, hogy hur, vagy esetleg hor volt eredeti kiejtésében. A Kati említette héber har szóval azonosnak látszik, és a magyarban és számtalan más nyelvben meglévő HAR szócsoport tagja. Lásd erről pl. Varga Csaba írásait. A sumér szag szó jelentése: fej, csúcs, stb. Sajnos láttam olyan "sumérkodó" nyelvészkedést is, hogy mivel kur jelent országot is, akkor ḫur-szag = ország, lám, a sumérból származik a magyar nyelv. És még egy jó csokor ilyesfajta szóegyeztetést. Valójában a ḫur-szag = hegy(csúcs). Az "ország"hoz nincs köze, a szag nem jelent -ság, -ség-et vagy egyéb gyakorító szót. A nemrég feltett táblázataimat azért érdemes lehet gyöknyelvész szemmel is megnézni, hátha van még érdekesség bennük...

2017.08.27. 19:33 Kati

Ha ez ilyen egyszerű volna... nem kellett volna kb. 8 év arra, hogy a gyöknyelvészetet kifejlesszem. (És akkor még hol vagyok a kínai is és a sumér is ÍROTT JELEIK a kiolvasásától. És még akkor jön az, hogy a sumér hur-ság (állítólag, remélem, hogy helyes) hegyet jelent, a héber har is hegyet (Hargita?), de az akkád sadu? Igen, hegy. Pedig a héberben a sad az mell. (Vagyis csúcs.) Szóval a HEGY-hez nem mindig hegyet kell / lehet / valószínű találnom egy másik nyelvben, hanem mondjuk bármilyen csúcsot (csöcsöt:-) Na jó, ezen biztosan nem veszünk össze, mert én visszavonulok. Ha nem tudok kínaiul (de mindent, MINDEN JELÉT kiolvasni és lefordítani ám!) - és nem tudok - akkor tudományos szinten én nem kutathatok azon semmit. A gyöknyelvészet egy új tudományág, 2O11-től létezik. Ez az összehasonlító történeti nyelvészet ALAPJA. Ez azt jelenti, hogy a világ összes nyelvét úgy kell(ellene), kell a jövőben kutatni, hogy előbb alkalmazzuk rájuk e tudományág alapjait. Vissza kell térni a GYÖKNYELVÉSZET ALAPJAIHOZ, hogy megismerhessük. Ebből a témából két cikkem van fenn (igaz, hogy már évek óta, azóta bővült...), éspedig a Gyöknyelvészet modulban (oldalt), s ott,középen a két legfelső fájl, amiket ki kell nyitni.  A mai értelemben vett nyelvtanok (és főleg a mondattan) összehasonlításainak - a történeti összehasonlító nyelvészetben - világon semmi értelme nincs. Miért nincs? Mert akár csak 1-2 ezer éve még nem léteztek. Voltak helyette archaikus nyelvtani elemek (nemek megléte / hiánya, magánhangzó illeszkedés, jelen és múlt, a 3 fő szófaj: ige, főnév, melléknév, stb.)? Igen, de ezeket, tudatos elkülönítéssel a modern nyelvtanoktól - a gyöknyelvészeten kívül még senki nem kutatta.

2017.08.27. 16:53 varnai

A meggyőződésedet le fogja rombolni az alábbi táblázat: MAGYAR SUMÉR (Labat-szótár) KÍNAI (mandarin, angol átírásban) x = s-féle hang; ng = orrhangú n; sh = s; j, q, ch = cs-féle hangok AKKÁD (Labat-szótár) Földrajz - dìlǐxué - föld ki dì erṣetu (= föld), aąru (= hely), qaqqaru (= talaj) tenger ti-amat, ab(-ba), a-ab-ba (= tenger); abzu, e-engur(-ra), engur (= mélység, óceán) hǎi (= tenger); yáng (= óceán) tâmtu (= tenger); apsû (= mélység, óceán) homok saḫar (= homok, por) shā(zi) eperu (= homok, por) sivatag e-gal-edin-na shāmò namû folyó id (= folyam) jiāng, hé(liú), shuǐliú, chuān nâru (= folyam) tó garin, ambar hú(bó) tamirtu, appâru hegy sa-tu, kur, gen, ḫur-sag (= hegy(ség)) shān ąadû (= hegy(ség)) domb edin (= magaslat, domb), du (= domb, halom, rakás) xiǎoshān, shānqiū (= domb) bâmtu (= magaslat, domb), tillu (= domb, halom, rakás) szikla (kő) na, za (= kő) shí(tou) abnu (= kő) erdő (gią-)tir (= erdő, liget) (sēn)lín kiątu (= erdő, liget) mező gan(a), agar, a-ąa (= mező); u (= legelő) tián(yě) (= mező); mùchǎng (= legelő) eqlu, ugaru (= mező); rîtu (= legelő) Én ebben egyetlen kínai egyezést sem látok sem a sumérral sem az akkáddal. Ugyanezt az égboltos táblázaton is megnéztem, ott is ugyanez a helyzet. Nem kell hozzá további képzettség, sem gyöknyelvészet, hogy megállapítsuk: a sumér és kínai teljesen eltérő nyelvek. Ugyanez mondható az írásjeleikről is, a legrégebbi kínai írásjelek csak annyira hasonlítanak a legrégebbi sumér jelekre, amennyiben a képírásban a napot kereknek, a forrást hullámvonalasnak, stb. ábrázolták. A sumér nyelvtan szintén köszönő viszonyban nincs a kínaival. A kínai izoláló nyelv, egyetlen rag van benne: a többes szám jele. A sumér ehhez képest ragozó nyelv, sokféle raggal és toldalékkal.

2017.08.27. 05:48 Kati

Nézd... én azt írtam, hogy a meggyőződésemmé vált. De mivel csak "Wikipedia szinten" tudok annyit-amennyit a kínai nyelvről, és a sumérból (mint látható) az sem hiteles, amit a szótárakból, latin betűkkel kiolvashatok - eszerint kell értékelni a "meggyőződést". A sumér és akkádról az (eddigi) ismeretek tudományos feldolgozásához 1. a kínai nyelv(ek)et ismerőnek 2. az ékírás kiolvasásában is jártasnak 3. a gyöknyelvészet alapjait is értőnek kell(ene) lenni. De ilyen ember, tudtommal nem él a földön.

2017.08.26. 21:06 varnai

Azzal nem értek egyet, hogy a sumér a kínainak az elődnyelve lenne. A kínaiak is képírást használtak (eredetileg), úgy mint a sumérok és még jó néhány más nép, pl. az egyiptomiak. A képírásnak vannak sajátosságai, ezért némileg hasonló lehet különböző képírás-eredetű írások megfejtése az olvasás szempontjából. De ha megnézzük a sumér nyelvről megállapítottakat, hogy ragozó nyelv, nyelvtanát, szótanát, stb. összehasonlítjuk a kínaival, a kettő teljesen más, nem sok közük van egymáshoz. A sumérnak és akkádnak inkább van köze a mai európai és Ázsia hozzánk közelebbi részein beszélt nyelvekhez. Pont itt van alább a "homok, por" jelentésű szó. Sumérban "szahar", kemény h-val. Hogyan hívjuk a legnagyobb sivatagot? Szahara. Az akkád "eperu" és a magyar "por" és sok európai nyelv "por" jelentésű, ezzel megfelelő szava között látszik azonnal az egyezés.

2017.08.26. 07:06 Krizsakata

Ezt a táblázatot Várnai János állította össze, a közismert (de én eddig nem ismertem) Labat szótár segítségével. Csak a külalakján változtattam egy kicsit – hogy a táblázatok tömörebbek legyenek. A továbbiakban ezeket az adatokat is felhasználom az „5 gyöknyelv összehasonlítása”-nál. MAGYAR SUMÉR (Labat-szótár) AKKÁD (Labat-szótár) Földrajz föld ki erṣetu = föld, aąru = hely, qaqqaru = talaj tenger ti-amat, ab(-ba), a-ab-ba = tenger; abzu, e-engur(-ra), engur = mélység, óceán tâmtu (= tenger); apsû (= mélység, óceán) homok saḫar = homok, por eperu = homok, por sivatag e-gal-edin-na namû folyó id = folyam nâru = folyam tó garin, ambar tamirtu, appâru hegy sa-tu, kur, gen, ḫur-sag = hegy(ség) ąadû = hegy(ség) domb edin =magaslat, domb, du =domb, halom, rakás bâmtu = magaslat, domb, tillu = domb, halom, rakás szikla (kő) na, za = kő abnu = kő erdő (gią-)tir = erdő, liget kiątu = erdő, liget mező gan(a), agar, a-ąa = mező; u = legelő eqlu, ugaru = mező; rîtu = legelő   Égbolt an, zikum = ég ąamû = ég Nap utu = Nap; Utu, Gią-ąir = nap-isten ąamąu = Nap; ©amaą = nap-isten nap ud, u = nap, idő, vihar ûmu = nap, idő, vihar hold gurun, buru = gyümölcs, Hold; ba, nanna(r) = hold-isten sin = hold-isten hó, hónap iti, itu arḫu csillag mul(u), ul(u) kakkabu év mu(-an-na) ąattu árny, árnyék gissu ṣillu fény ąir, pirig = fény; zalag = fényleni, fény namâru = fényleni, namru = fényes, nûru, namirtu = fény, világosság   Időjárás ud, u = nap, idő, vihar ûmu = nap, idő, vihar eső ąur-an, im(i), mer = eső; ąur = esik (az eső) zunnu, ąamû = eső; zanânu = esik (az eső) jég ąe(g), amagi ḫalpu, ąurîpu vihar u-gal = vihar umąu = zivatar;  meḫû = vihar villám gir(-gir-ri), nim-gir = villám birqu = villám tűz izi = tűz; izi, bil(-bil) = égetni; gibil = ég(et)ni iąâtu = tűz; abru = tűz, máglya; ąarâpu, qalû = égetni ég (tűz) izi, bi = meggyújtani, lángolni, ul = lángolni, égni barâqu = lángolni; napâḫu = meggyújtani, lángolni, ḫamâṭu = lángolni, égni fagy, megfagy sid = hideg kaṣû = hideg (mell.név); kuṣṣu = hideg (fn) napsütés an-izi = a nap hője, napsütés qarûru = a nap hője, napsütés forró, hőség bi(-bi), bil(-bil) = meleg, kum(-ma) = meleg, hő(ség), zaḫ = meleg ąaḫânu = meleg, emêmu = meleg, lázas, nâḫu = meleg (fn), nêḫtu = meleg (mn) ummu = hő(ség)   Lakóhely unu, dag, ki-dur, dur(un), tuą = lakás, hely; e = ház, lakás ąubtu = lakás, hely; bîtu = ház, lakás barlang (üreg) tul = barlang; buru = lyuk, forrás; üreg kalakku =barlang; bûru, bûrtu =lyuk, forrás; palâąu= kiásni, fúrni; piląu =rés, bánya; ąêlu =üreg, üre(ge)s fészek ablal qinnu ház eą, ga, e bîtu ablak ab = ablak, lyuk, ab-lal = ablak aptu = ablak, lyuk ajtó ig = ajtó, kapu, kapuszárny; ka = kapu, külső nyílás daltu = ajtó, kapu, kapuszárny; bâbu = kapu, külső nyílás terem dag = lakás, szoba, terem; e-nun = szoba, terem ąubtu = lakás, szoba, terem; kummu = szoba, terem út gir = út; sil(a), e-sir = út, utca; in-di = út, utazás; kaskal = út, hadjárat; ki-gin(-gin) = út, látogatás; a-rá = út(vonal) padânu, urḫu, ḫûlu, sulû = út; mâlaku = út(vonal); sûqu = út, utca; alaktu = út, utazás; ḫarrânu, gerru = út, hadjárat; tallaktu = út, látogatás   Bútor szék aą-te, aą-ti, gu-za = szék, trón kussû = szék, trón kályha, tűzhely udun = tűzhely, kemence; dilim, ninda = tűzhely utûnu = tűzhely, kemence; tinûru = tűzhely ágy (fekvőhely) na, ki-na maiâlu, irąu   ÁLLATOK: rovar, féreg lepke girią kurṣiptu hernyó uąu(-nam-ma) mûnu, âkilu tetű uḫ uplu, mutqu bolha uḫ(u) purąu'u hangya kiąi kulbâbu szúnyog num-mud aąturru légy num zumbu féreg ąarin, ąaran iąid bukanni skorpió gir(-tab) aqrabu pók aą ittûtu méh num-lal nûptu darázs num-i-nun-na adamumu Hal, madár, kétéltű hal ku, (más szótárban: kua, ḫa) nūnu fecske ąen, bur-gi-zi-muąen (muąen = madár) sinûntu galamb tu-muąen (muąen = madár) summatu kakas / tyúk dar-lugal-muąen / dar-muąen, kur-gi- muąen (dar = tarka, lugal = király, muąen = madár) tarlugallu / ittidû, kurkû liba, lúd uz-muąen (muąen = madár) usu kacsa bibe (feltételezett kiejtés) paspasu gólya rag-rag-muąen (muąen = madár) igirû, raqraqqu sas a-muąen (muąen = madár) naąru, arû sólyom (törökből eredeztetik, hogy ne látszódjon a perzsa: ąâhin rokonszó) ąur-du-muąen (muąen = madár) ąurdû bagoly ra-ḫul-a-muąen = fülesbagoly; muąen = madár; ninna = bagoly qadû = fülesbagoly; eąąepu = bagoly teknősbéka bal-gi-ku [ku = hal], nig-bun-na ąeleppu gyík eme-ąid (feltételezett kiejtés) ṣurârû kígyó muą ṣîru Emlős ló anąe-kur-ra sisû szamár anąe imêru szarvasmarha am = vad szarvasmarha, őstulok; gu(d) = házi szarvasmarha rîmu = vad szarvasmarha, őstulok; alpu = házi szarvasmarha tehén, bika ąilam, ab = marha tehén; sun=vadmarha tehén arḫu = házimarha tehén; rîmtu = vadmarha tehén; littu = házi- és vadmarha tehén / lû = bika bölény alim = bölény ditanu = bölény birka, juh, kos gana(m) = nőstény juh; u, udu-nim = felnőtt juh; udu, gukkal = juh; muą, sila = bárány immertu = nőstény juh; (l)aḫru, parru = felnőtt juh; immeru, gukkallu = juh; ąu'u = kos; puḫâdu = bárány; puḫattu = nőstény bárány elefánt am-si pîru sertés, disznó, koca, malac ąaḫ = disznó, vadkan; kir(i), gir = sertés; megida = koca; ąaḫ-tur(-ra) = malac ąaḫû = disznó, vadkan; ąaḫîtu = koca; ąaḫturrû, kurkizânu = malac egér peą, kiąi = patkány, egér ḫumṣîru = patkány, piâzu = egér macska sa-a ąurânu oroszlán pirig, u(g), ur-maḫ [ur = kutya, maḫ = nagy, ur-maḫ szó szerint: nagykutya] nêąu, labbu farkas ur-bar-ra [ur = kutya, bar = idegen, ellenség] barbaru kutya ur(-dur) kalbu szuka - kalbatu róka ka-a ąêlibu   Növény ąar = növényzet; u = növény arqu = növényzet; ąammu = növény fa gią iṣu ág, gally pa âru, ârtu fű ąibir dîąu virág girin, rin illûru szár ḫenbur ḫabburu gyümölcs gurun, buru = gyümölcs, Hold inbu = gyümölcs, Hold mag numun = vetőmag; za = kő, növényi mag (pl. meggymag; ąe(-pad) = (gabona)mag, szem zêru = vetőmag; abnu = kő, növényi mag (pl. meggymag; ąe'u = (gabona)mag, szem gyökér ąuḫ(uą), ur = alap, gyökér iądu = alap, gyökér gomba ka-tar, um-dug-ga katarru

2017.08.25. 18:31 Krizsakata

Várnai nemcsak javasolta, hanem már meg is küldte nekem a Labat szótár megfelelő szavait... nagyon sokat. Megköszönöm és fel is haszálom... Tegnap és ma sokmindennek utánaolvastam. Az a korábbi elképzelésem, hogy 1. a sumér egy kínai nyelvváltozat, most meggyőződéssé vált. 2.  az is, hogy a sumér és az összes ősi-és-mai kínai: mind műnyelv – éspedig a legelejétől fogva azok. Kronológiailag épp Mezopot lehetett az első, egyszótagos birodalmi műnyelv készítő? Hm… Asszem lehetett az Indusvölgy is. SŐT, talán a még el nem árasztott ős-Mezopotámia volt az (i.e. 7000 körül). És azelőtt? A KM, vagy az Atlanti-part "termelte" volna ki ezt az írásból-visszafelé-összerakosgató beszédet? Szóval hol volt a még korábbi „egyszótagozás”? Talán Észak-Európában: egy meleg (interglaciális) korszakában. Van erre legalább halvány bizonyítékom? Ennyi, tényleg halvány: az északiaknál volt 6-os a számrendszer, mint Mezopotámiában. Eu-ban pedig, mindenhol máshol, 1o-es számrendszer volt. Összefoglalom az eddigieket: Afrika (délebbi, nem-északi) ősnyelveiről én nem tudok semmit. Az amerikai földrész másodlagos (mert az is Eurázsiából kapta a nyelveket). Eurázsia - le Ausztráliáig - összes nyelve az Euro-Közelkeletről széledt szét. Igen, egy (néhány) közös, a természetben hallható párszáz hangzatot leutánzó ősnyelvünk volt. Előbb az indulatszavak, aztán az egy mássalhangzós „igeszerűek”, majd a 2 mássalhangzós GYÖKSZAVAK. Eddig volt közös és ős-sémi volt – a magánhangzók gyanánt még csak torokhangokkal kiejtett - emberi nyelv. A ragozás / képzés kezdetei után ebbe ÉKELŐDIK BE az írással generált sumér-kínai típusú nyelvfejlődés. Mezopotámiát azonban elöntötte a tenger, a kínai nyelvek pedig, térben és időben is eltávolodtak "tőlünk". Észak-Afrika / Európa / és a Közel-Kelet nyelvei kétféleképpen, kétféle nyelvtani fejlődéssel jutottak tovább: A. inkább láncragozóként, de a magánhangzók cserélgetésével már korábban keletkezett gyökszavak is fennmarad(hat)tak, pl.: kar, kár, ker-kör, kér, kor, kór, kúr.  B. a sémi nyelvek inkább a magánhangzók hajlítgatását folytatták. Azzal fejlődtek tovább. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai: a ragozó nyelvek beszédben és írásban egyaránt terjengősebbek - de "mindenre képesek". A sémi nyelvek tömörek és könnyedebbek maradtak, de a "mai" fogalmak megalkotásához gyakrabban szorulnak összetett szavakra / kifejezésekre. S ennyiben mégis nehézkesebbek.

2017.08.24. 10:55 Kati

Sajnos, a kb. 60, legismertebbnek tartott növény neveit sem találjuk meg a Glosbe szótárban - sem a sumérban, sem az akkádban. (Ugyanúgy, ahogy az állatneveket sem.) Pedig elsősorban az ehető növényeket kerestük, amik nagy részét már az ókorban is (és Eurázsiában is) is ismerték.... Mi az oka annak, hogy mind hiányzik - nem tudjuk. Mindenesetre most kipróbálom azt, amit Várnai javasolt, hogy ne csak a Glosbe szótárban keressem őket.

2017.08.22. 05:00 Krizsakata

Alapfogalmak 5 gyöknyelvben:  NÖVÉNYEK Van egy nagy kérdés: mivel az akkád tényleg a héber elődnyelve, de a jelek szerint (legalábbis részben) csak fabrikált műnyelv, milyen alapon tekintjük az utódját, a hébert, természetes nyelvnek? Óvatos válasz: csak kronológiailag az előd-nyelve. Csak azért, mert az akkád ékírásos táblák korábbiak, mint a héber nyelv első írásos emlékei. Azt tételezzük fel, hogy kellett legyen valami sémi ősnyelv, ami az akkádot is megelőzte? Igen, azt. Hiszen az észak-afrikai sémi nyelvek gyökei (mássalhangzó vázai) tömegesen közösek a héber / arám / arab – vagyis a ‘fenti sémi’ nyelvek gyökeivel. Nos, maradt egy zavarba ejtő probléma: az ú.n. askenázi zsidók jelentős része kifejezetten hideg égövi (kelta) fenotípus. Nem az a “kazár” mese, hagyd el! Az északi típus embertani jellemzői nem 4-8 ezer év alatt alakultak ki, hanem min. a sokszorosa alatt… Északiak lettek volna az akkádok? Ezt ma már – a sumérok genetikájával együtt – lehet(ne) tudni. Miért nem tudjuk? Talán mégis… aki ismer ilyen adatot, kérem segítsen. Ha viszont északról jöttek az akkádok, mikor és hogyan került le a sémi ősnyelv Afrikába? Válasz: ahogy a vöröshajú, “mássalhangzó-beszédű” (s ezt már bebizonyította a tudomány) Neander is lekerült. Ahogy a jégkorszakok alatt minden mindenki lejjebb vándorolt. Növények: általános fogalmak MAGYAR ANGOL SUMÉR AKKÁD HÉBER FINN (fonetikus) Növény Plant     Ceemȧh Kasvi fa (fent / fúj) wood gis isu ec pú (fa)törzs trunk gis nincs géza runko ág, gally branch, twig cambio (biztos?) nincs anȧf oksa / virpi, vitsa bokor bush, shrub nincs  gis nincs szíah pensas, puska pehko fű grass nincs disu dese ruoho, nurmi (gyep levél (növ) leaf nincs nincs ȧle (növ)lehti virág flower nincs nincs peerah kukka (kakas) szár (von) stem, stalk nincs nincs giv’ól korsi(növ), vana gyümölcs fruit nincs nincs prí hede-lme (porzó) mag (’kő, csont’) core sag (biztos?) zeru gar’in, zeera siemen / kivi, luu gyökér root nincs sursu sóres júri, tüvi (tő) gomba mushroom nincs nincs pitriȧ szieni (szivacs is) Az általános fogalmak után konkrét növénynevek következnek: fák, gyümölcs-termők, ehető aljnövényzet, stb.

2017.08.21. 14:42 Kati

A luna nekem is furcsa volt... A növényneveknél, most az megy, már asszem bekapcsolom a Labat-ot.-Később ugyan az egész csomagnál, mert úgyis átírom még az egészet. Csak annyi kérdésem van.... látni akartam már valamit. (Még nem látom:-) Namost melódia estig, mert a hőségtől itt csak d.u. 4 után lehet odakint lenni.

2017.08.21. 10:52 varnai

Nemrég írtad, hogy mi a célod a sumér és akkád nyelvi összehasonlításokkal. Szeretném megjegyezni, hogy ehhez a glosbe szótár nem lesz megfelelő. Egyik ok, hogy nincs fenn rajta sok szó, amit jobb szótárakban megtalálhatsz. A másik, az előbbi táblázatban szereplő sumér hold = luna szó. Erre én is rákerestem, mert a luna latinul a hold neve és nem sumérul. A through 1: es: azt jelenti, hogy egy nyelven, a spanyolon keresztül ad fordítást. Csak itt hanyag volt a fordítás, megmaradt a spanyol szó. Ilyeneket is észre kell venni a glosbe-nál.

2017.08.20. 11:17 Krizsakata

Alapfogalmak 5 gyöknyelvben:  KINT és BENT (II. rész) Megjegyzés: a „nincs” azt jelenti, hogy a szótár nem adott meg kiejthető szóalakot. Mégis (pl. a tűz és égés-nél), gyakran megadják a puszta ékjeleket, amik értelmét a keresett szóval azonosnak tartják. De akkor miért írjuk azt, hogy „nincs”? Azért, mert az összehasonlító gyöknyelvészetben csak a szó kiejtett hangalakja számít. Egy nyelv szavainak hangzását nem lehet összehasonlítani sem hieroglifákkal (rajzokkal), sem bármilyen más írás-produktummal – hanem kizárólag a többi nyelv kiejtett szavaival. MAGYAR ANGOL SUMÉR AKKÁD HÉBER FINN (fonetikus) Égbolt Heaven     Rakí’a Taivas Nap sun u4, ud: nap/Nap/idő samsu = Nap semes aurinko, peive nap day u4, ud: nap/Nap/idő umu: nap jom peiven (nappal) idő time u4, ud: nap/Nap/idő umu: nap zmán aika (idő, jókora) hold moon nuru (fény), luna sin, varxu jaréah nér gyertya kú (Hold, hó-nap) hét (egy hét) week utu (biztos?) umu/samsu/sebe:7 savúa (vissza-) víkko (heti) hó, hónap month nincs nincs hódes: új (hold) kú, kúkausi égbolt heaven, sky an-ki samu samáim, rakí’a taivas = égbolt csillag star nincs kakkabu kocháv tehti (tesz, figyel) év (ív, öv) year nincs sattu saná (változó) vuosi (’elfolyó’) árny, árnyék shade, shadow us2 (üldöz, követ) nincs cél = árnyék varjo (védő is) fény light immaru, nuru (fény) umu, samsu or (nér = gyertya) valo (árad is)   Időjárás Weather     Mezeg-avír Ilma: lég/ see: szabály Az időjárás fogalmaira, főleg a sumérban, ismét tömeges a „nincs”. Talán azért, mert ezek elvont fogalmak. Az őslakók átvizesedtek és fáztak – de még nem nevezték ezt esőnek / fényt láttak, de nem tudták, hogy az „villám”? Lehetséges… eső rain se7 = eső zunnu = eső g-esem (ami esik) szatá/szade, vesi hó (hóesés) snow nincs salgu = hó seleg = hó lumi (omol) jég ice nincs nincs keerah (’kopasz’) jee (’megmarad’) vihar storm se7 = eső nincs sz’ará mürskü, vihuri villám lightning nincs nincs barȧk szalama (’villanó’ tűz fire nincs isatu = tűz es tuli (tűz) ég (tűz) burn, flame nincs napaxu = ég(és) boer              palá égdörgés thunder-bolt nincs nincs raám jüriste (dübörög) fagy, megfagy freeze nincs kasu, kasaru kor, kofe, koser  pakkanen, jeetüá napsütés sunshine nuru, ud (nap, Nap) samsu, umu zrihá, semes aurigon-paiste forró, hőség hot, heat idpa: láz isatu = tűz hom, lohet kúma, kúmús Alapfogalmak 5 gyöknyelvben:  BENT (III. rész) Lakóhely Residence     Makom-m’gurim Asuin-paikka barlang (üreg) cave nincs nincs m’ará loula fészek nest e, e2 (ház) nincs ken = fészek pese  paikka: hely sátor tent e, e2 (ház) bit ohel = sátor teltta  = sátor ház house e, e2 (ház) bit bájit talo, koti ablak window ig (ajtó), nuru (fény) nincs halón ovi ajtó door ig = ajtó daltu = ajtó deelet = ajtó ikkuna (kirakat is terem (’dagadt’) room dag, dagál (széles) bit (ház) ulám, dag (hal) szali (szála szalon folyosó, átjáró corridor/passage ig (ajtó) xulu, daltu prozdór keüteve (használja út way, road(műút) dag, dagál (széles) xilu = út deerech tie, katu (utca) üreg hole /cave/cavity ka (száj), igi (szem) pilsu = üreg hor kolo, luola   Bútor Furnitur     R’hitim   szék chair gu-za, tumu (biztos? nincs, wasábu: ül kisze tuoli, istuin (ülés) asztal table bansur = asztal nincs, akálu:eszik sulhán, óchel: étel pöüte (kiterít) kályha, tűzhely stove nincs abnu = kő tanur, even: kő úni, tulisija szekrény wardrobe nincs nincs arón káppi (eldugás) ágy (fekvőhely) bed nincs - u: alvás nincs, salȧlu: alvó mitá voude, szenkü Most már kíváncsian várjuk a növény neveket. Vajon ott is annyira hiányos lesz a sumér oszlop, mint az állatoknál?

2017.08.20. 08:05 Krizsakata

Mi a célja – az említett korlátozottságom mellett, amin egyelőre nem tudok változtatni – kis táblázatok felrakása a fórumokra, ahova táblázat nem való? Ráadásul szövegből is csak elég rövidet „fogad el” a fórum… Természetesen az a célom, hogy a folyamatban levő kutatásaimra továbbra is betekintést adjak. A sumér és akkád bekapcsolása azonban nálam, aki ragaszkodom a gyöknyelvészet tudományos kritériumaihoz, rendhagyó dolog. A tudományosság minimum feltétele ugyanis az, hogy csak olyan nyelveket hasonlítok össze, amiket min. szinten beszélek, és / vagy (legalábbis szótározással) kiolvasni, megérteni vagyok képes s a nyelvtanukat is ismerem. Ez a feltétel azt biztosítja, hogy sose fogok (be)képzelt, elő- / utó-képzett/ragozott – tehát ZAGYVA szóalakokat hasonlítgatni egy másik nyelv zagyva képződményeihez. Hoppá! Csakhogy a sumér és az akkád nyelv csak nagyon töredékesen van felderítve. Kiolvasni tehát, mivel még a beszédhangokat sem azonosították be teljesen, és én, aki az ékjeleket sem ismerem, még szótárral sem lennék képes… S ha a szavakat sem, a ragozásait talán fel fogjuk ismerni? Ki van zárva. Ha így van, én mit keresek itt? Megmondom: annak a nyomára szeretnék jutni, hogy KIK és HONNAN érkeztek 5-6 ezer évvel ezelőtt ide? A kb. 3ooo éven át lakhatatlan, lassan felszáradó Folyóközbe? Annyit tudunk, hogy sok helyről, sokféle nyelvűek érkeztek. Még azt tudjuk, hogy két, központilag csatornázott államszervezet alakult itt ki egymásután. Mindkettő központosított, írásos aminisztrációval működött. Már ez maga felveti a lehetőségét annak, hogy a sumér és az akkád nem a betelepülők természetes nyelvei voltak, hanem birodalmi-közlekedő műnyelvek. (Ezt az ötletet sem az úgynevezett „latinok” találták felJ.) Feladtam tehát – de csak sumér-akkád vonatkozásban – a nyelvek összehasonlításának tudományos igényét. Most én is csak úgy hasonlítok össze, mit egy igazi „amatőr” nyelvész. Azért teszem, mert most más a célom! Nem a Folyóközbe vándorlók eredeti, természetes nyelveit akarom (úgyse tudnám) összehasonlítani a magyar / héber / finn gyöknyelvvel – HANEM „kiszagolni” az odatelepülők HONNAN-ÉRKEZÉSÉT.

2017.08.19. 21:03 varnai

A házassággal szerzett rokonság szavai kultúrafüggőek (férj, sógor, stb.) A magyar: sógor megfelelője a szláv (cseh): ąvagr és német: Schwager. A kecsua nyelvben a férfiak és nők egymástól eltérő szavakat használnak a különnemű rokonok megjelölésére. A táblázatban ezért szerepel annyi kecsua szó. Nem tüntettem fel külön, hogy melyik a férfiak által férfi, ill. női rokonra vonatkozó, stb. szó ezek közül. Az embert jelentő szó a nyelvek többségében kultúrafüggő. Az embert jelentő sumér: lu talán rokon a szláv: ljúdji (cseh): lidé (= emberek) és a germán (német): Leute (= emberek) szavak tövével / gyökével. A magyaron kívül más nyelvek egymás közötti szókapcsolataival nem nagyon foglalkoztam, a táblázatból látszik pl., hogy a tamilok a férj-re szanszkrit szót használnak, vagy hogy a testvér az több nyelven is a 'bratyó' megfelelője.

2017.08.19. 20:50 varnai

A magyar: férfi első szótagja azonos a következőkkel: német: Herr, latin: vir, török: erkek (első szótagja), szanszkrit: vīra, és talán a kecsua: urqu. A nőt jelentő szavakban gyakori az n vagy m hang. A szláv (cseh): vnuk és német: Enkel azonos a magyar: unoka szóval. A francia: cousin (= unokatestvér) szó átment a német és török nyelvbe is, utóbbiból mintha kiszorította volna a saját szavakat. Az unokatestvér megjelölésében az adott nyelv testvér szava gyakran szerepel. A 'testvér' szóösszetétel magyar jellegzetesség. A sumér: nin és kecsua: ñaña rokonítható a magyar: néne szóval. A nagyobb - kisebb testvérekre általában nincs külön szó. A kopt: kúdzsi talán, a török: küçük biztosan azonos a magyar: kicsi szóval. (folyt. köv.)

2017.08.19. 20:47 Krizsakata

Nagyon nehéz a kis fórumokon táblázatokat feltenni, még kicsiket is, pedig nekem tucatjával vannak 5o oldalas táblázataim is (ezen a honlapon). Ezért baj, hogy most nincs már segítőm... Mi a baj valójában? Az, hogy én, a saját gépemről (pedig nem félteném, hogy más is belejuthat:-), nem tudok feltenni linket. Mert azt az internet nem fogadja el. Kell legyen egy internetes "raktár", de az nekem nincs, vagyis az közös volt... Mindegy, amit Te felteszel, az nyilván engem érdekel legjobban... Meg akit szintén érdekel, az printelje ki és tanulmányozza, jegyzeltelje kedvére.

2017.08.19. 20:36 varnai

Az aláhúzott betűk (pl.: sz) mindenhol több betűvel írt egyetlen hangot jelölnek. A németben ezt nem tüntettem fel, talán nem baj. Megállapításaim: (p)apa és (m)ama szinte a világ minden nyelvén a két szülő megnevezése. A (t)ata jelenthet anyát is, vagy őst. A sumér: uą, magyar: ős, régi baszk: os azonos szavak. A kecsua: irqi = magyar: gyerek azonos szó. A sumér: ibila talán, a latin: filius biztosan, a tamil: paiyan talán, a kecsua: walash esetleg azonos a magyar: fiú szóval. A sumérban a lány szó valódi alakja ismeretlen, a 'leánygyermek' összetétellel írták le. A német: Lein és a magyar: lány azonos. A sumér dilib (= ember) szót rövidítve is írták: dili, dil. Vajon a dilib sem a teljes hosszúságú szó? (folyt. köv.)

2017.08.19. 20:22 varnai

sógor ąvagr ø Schwager affinis ø kayin(birader) ø āvutta, jāmātṛ [ʥámátri], syāla [szjála] maittunan laturi [turi = testvér], lawawqi [wawqi = testvér], qatay Ez lett volna az alsó sor

2017.08.19. 20:20 varnai

Kicsit lemaradtam, a családdal kapcsolatos szavak pár nyelvben: MAGYAR CSEH SUMÉR (Labat szótár alapján) NÉMET LATIN KOPT (görög jövevényszavak nélkül) (magyar kiejtés szerint) ą = s; w = u és v közötti hang TÖRÖK ç = cs; c = dzs; ş = s; s = sz; y = j; ğ = kemény g; ı = u és ü közötti, az orosz jerühöz hasonló hang BASZK (spanyol jövevényszavak nélkül) s (= sy) = selyp s; z = sz; rr = r; r = ɾ (legyintőhang, mint a híradó szavunkban) SZANSZKRIT (angol átírásban) szanszkrit és tamil: ṣ (es), ṭ, ḷ, ṇ, ḍ = hátsó nyelvállású hangok; ṅ = orrhangú n; s = sz; y = j TAMIL (angol átírásban) szanszkrit és tamil: j (= dzsy), ¶ (= sy), ć (= csy) tamilban: ch (= csy)  = selyp hangok KECSUA (spanyol jövevényszavak nélkül) (spanyol átírásban) ch = cs; ll = régi ly; y = j; ñ = ny; s = sz; q = k-féle hang, ' = hosszú mássalhangzó apa otec ab(a), ad(a) Vater parens; pater jót baba, ata aita tata, tāta, pitṛ [pitri] pithá [pitʰá, th = lágy t], tagappan tayta, yaya anya matka um(u), ama Mutter mater maw anne, ana ama mātṛ [mátri] máthá, táy [táj] mama ős předek uą Ahne, Ur avus ø ata, eski as- (összetételben, *os = ős) pūrvaka munnón apu, iqu; umaki (= ősök) nagyapa děd ø Grossvater avus ø dede aitona tatā-maha [= apa-nagy] páṭṭan apucha, awki, hatun tata [hatun = nagy] nagyanya babička ø Grossmutter avia ø büyükanne [= nagy(obb)anya], nine amona pitrī-maha [= anya-nagy] páṭṭi chichi, chucha, hatucha, mamaku gyerek dítě banda Kind puer(us) chroti [ch = mint a német: 'nach' szóban] çocuk [csodzsuk] ume, haur [hauɾ] putraka kuḻantai [kuɻantai], piḷḷai irqi, wamra fiú; fia syn, chlapek, kluk dumu, ibila; amar, eduru Sohn puerus, puellus; filius ąéri, ąú oğul mutil, seme [ɕeme, ɕ = selyp 's', sy] putra magan, paiyan, siṛuvan [sziɽuvan, ɽ = r-féle hang], áṇpiḷḷai [áɳpiɭɭai] churi, maqtillu, muru, walash [kiejtése: walas] lány; lánya dívka, dcera dumu-geme (= gyerek-lány = lány-gyerek) [akkádul: mártu] Mädchen, Lein; Tochter puella; filia ąeri kız neska [neɕka, ɕ = selyp 's', sy], alaba putrī magaḷ [magaɭ]; chiṛupeṇ [ʨiɽupeɳ] china, kuycha, ñust'a [nyusztta], p'asña [ppasznya], rasak, taski ember člověk (tb. sz.: lidé) dil(i(b)); na; lu; za Mensch homo rómi; (összetételben: rem-) insan, kişi gizaki [giszaki], gizon [giszon] mānuṣa, manuṣya, puruṣa maṇitaṇ [maɳitaɳ] runa férfi muľ, pán nita Mann, Herr vir, masculus ø erkek, adam gizon nara, nṛ [nri], puruṣa, vīra áṇ [áɳ] urqu nő ľena geme, mi Frau, Weib femina, mulier szhimi kadın emakume strī, aṅganā [aŋganá], mahilā peṇ [peɳ] t'alla [ttalya], warmi unoka vnuk ø Enkel, Grosskind nepos; (lány: neptis) ø torun biloba naptṛ [naptri], pautra pérappiḷḷai [pérappiɭɭai] qhari willka [qʰari wilyka, qh = lágy q] unokatestvér bratranec (lány: sestřenice) ø Vetter, Cousin; (lány: Nichte) patruelis ø kuzen lehengusu bhrātṛvya [bʰrátrivja, bh = lágy b] ø qayri testvér bratr ø Bruder frater szon kardeş anai, neba bhrātṛ sahótharan [sahótʰaran, th = lágy t] huknin turi, wawqi lánytestvér sestra nin Schwester soror szóni kız kardeş [= lánytestvér] ahizpa [ahiszpa], arreba [areba] bhaginī, yāmi sahódari pani, ñaña [nyanya] báty ø ø ø ø niąti nszon [= nagy(obb) testvér] birader, abi, ağabey ø ø ø kuraq öcs ø ø ø ø kúdzsi nszon [= kis(ebb) testvér] küçük kardeş [= kis(ebb) testvér] ø anu-ja [anuʥa], yaviṣṭha [javiʂʈʰa], sūnu [szúnu] ø sullk'a [szulykka] nővér ø ø ø ø niąti nszóni [= nagy(obb) nővér] ø ø ø ø ø húg ø ø ø ø kúdzsi nszóni [= kis(ebb) nővér] bacı ø anu-jā [anuʥá] ø ø férj manľel dam Ehemann, Gatte conjunx; maritus haj eş; koca senar [ɕenar, ɕ = selyp 's', sy] dhava [dʰava, dh = lágy d], nara, pati purushan [purusan] qusa [qusza] feleség manľelka, ľena Ehefrau, Gattin marita, uxor szhimi karı emazte [emaszte] strī, aṅganā [aŋganá] manaivi, peṇḍáṭṭi [peɳɖáʈʈi] warmi após tchán (m)uru; uąbar [akkádul: emu rabú] Schwächer, Schwieger socer(us) ąóm kaynata [ata = apa] aitaginarreba [aitaginareba; aita = apa] ¶va¶ura [ɕvaɕura] ø kiwachi anyós tchyně ø [akkádul: ernitu] socrus ąómi kaynana [nana = anya] amaginarreba [amaginareba; ama = anya] ¶va¶rū [ɕvaɕrú] mámi kiwach sógor ąvagr ø Schwager affinis ø k 2017.08.18. 12:09 Krizsakata Alapfogalmak 5 gyöknyelvben:  KINT és BENT (I. rész) Ugye, hogy itt már más a helyzet? A legtöbb földrajzi fogalom a sumérban és az akkádban is létezik. S most okosabbak lettünk? Hát… megerősödött az a gyanúnk, hogy ezek nem természetes nyelvek. Ha volt is mögöttük természetes, beszélt nyelvi alap, ezek már – kommunikációs célra kiformált – műnyelvek. Mert oda mindenki csak: JÖTT. Mindenfelől. Mezopotámia egy tenger-beömlés után, amit a térség vulkánjainak „bedurranása” is súlyosbított, kb. 3000 éven át száradozott fel… I.e. 4000 körül vagyunk. Közép-Európában (KM) ekkor már jól felszerelt lakóházak, földművelés, állattenyésztés, kocsika-, tehén-, dagadtanyu- (állítólag anyaisten) szobrok, satöbbik voltak. Nevezzük mindezt magyarnak? Amíg nincs rájuk írva… naszóval ezek a nemtudomkik – lementek. A KM-ből is, attól északabbról még inkább, ha jött a nagy hideg. (Ezekből lettek volna az akkádok? még az is meglehet). Dehát minek annyira előreszaladni, hisz nem sokat tudunk még… egyelőre kutakodjunk tovább. MAGYAR ANGOL SUMÉR AKKÁD HÉBER FINN (fonetikusan) Földrajz Geográfia     Geográfia Mán-tiede (tudás) világ world an-ki, ki ersetu, samu, umu olám, tevel má-ilma (má: föld) égbolt heaven, sky an-ki samu samáim, rakí’a taivas = égbolt föld earth, soil ki, enlil ersetu adamá má = föld sziget island, isle nincs inu (szem) í (אי)        szári=sziget (zár) tenger sea, ocean a, e (víz) abamatu, mu (víz) jȧm, máim (vizek) meri = tenger homok sand nincs nincs hol hiekka, santa sivatag desert nincs matu (meghal) midbár, smamá ere-má? avikko folyó river, stream ida (ital, Itália) náru = folyó nahȧr, náhȧl joki, virta (ár) patak brook, stream(let) ida, a / e (víz) náru, mú (víz) peleg, juvál, máim puro, (kicsi) noro tó (fénylik) lake, pond, pool a, ida náru, mu agȧm, jȧm (nagy) jervi, (kis) lampi völgy (V) valley ida, abyss náru, xulu (út) eemek, bik’á (V) lákszo (belapul) hegy mountain kur = hegy szadu = hegy hár = hegy vuori, (kicsi) meki domb hill kur szadu(hegy), abna giv’á vasta («), kumpu szikla (kő) rock kur abna (kő), szadu szeelȧ kallio, kivi (kövi) erdő forest, wood gis (fa), kur (hegy) nincs jȧár metse (’kereső’) mező (szedegető) field nincs ersetu, eperu (por) szade, afár (por) kentte, pelto(szántó   [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1] Oldal tetejére