Új bejegyzés Frissítés

2017.08.15. 05:21 Krizsakata

Alapfogalmak összehasonlítása 5 gyöknyelvben:  ÁLLATOK Várnai segített megérteni / értelmezni az ékírásos szótárak sok-sok ‘oda nem illő megoldását’ (kösz): “Valójában a sumér állatnevek azért nincsenek megfejtve, mert a többségük képjel eredetű, azokat meg lehetetlen kiolvasni. Így olyasmi állatneveket használ a sumerológia, mint: LU-GAL-TAR-MU©-EN = kakas (szó szerint: ember-nagy--tarka-hüllő-égi = király--tarkamadár); AN-©E-KUR-RA = ló (szó szerint: szamár-hegyi = hegyiszamár); UG-BANDA = leopárd, párduc (szó szerint: oroszlán-kisebb = kisebb oroszlánféle).” Kék betűk a héberben: a magánhangzók torokhangok, a mássalhangzók pedig az újabb, “második” k, t, sz és w. Mire jutottunk? Az állatnevek legtöbbjének nincs adekvát (megfelelő, odaillő, tömör) sumér / akkád fordítása. Ez azt jelenti, hogy (ha léteztek is egyáltalán) nem ismerjük a színek, a közismert állatfajok, stb. nevét. Felmerül a kérdés, hogy ez csak az ékírások megfejtésének nehézségeire utal-e – vagy arra, hogy a sumér és akkád nem is természetes nyelvek, hanem szerkesztett-magyarázgató (eleve közlekedőnyelvnek szánt) műnyelvek lehettek? Konklúzió: a piros szavakon kívül ITT nincs mit összehasonlítanom… Más fogalom-csoportban is így lesz?... Nem. MAGYAR ANGOL SUMÉR AKKÁD HÉBER FINN bogár (’héjas’) insect, beetles ‘szárnyas’ tetű: uplu hipusit kuori-aninen lepke, pillangó butterfly (kedves) giris = lepke nincs parpár (prrr) perhonen– kukac (hernyó) grub, worm ‘kígyó’ dig (bök, ás) toláȧt mato, toukka (dug) tetű (tele?) louse, nit (t.tojás) nincs tetű: uplu kiná, kimá (növ) tei bolha (csíp) flea nincs tetű: uplu par’us kirrpu poloska bug, bedbug nincs tetű: uplu pispes lude, lutikka ringyó kullancs tick nincs tetű: uplu karcijȧ pútiainen hangya (falaz, húz ant nincs kulbabu = hangya n’malá múrahainen szúnyog fülke síró mosquito, gnat nincs nincs jatus hüttünen, itika légy (kerepel?) fly ‘kerget, űz’ ‘szárny’, ‘kicsi’ zvúv kerpenen skorpió  scorpio nincs nincs akráv (kiirt) skorpioni                  veréb (vessző?) sparrow ‘szárnyas’ ’madár’ dror  varpunen rigó (fekete) thrush, ousel nincs nincs kichli, saharur rastas(lintu) fecske (húsvét) swallow ‘madár’ nincs sznunit fej, távol peeszkünen galamb  dove ‘madár’ nincs joná  guggol kűhkü, pulu zavar kakas, tyúk cock, hen nincs asszony tarnegol, -et, of kukko, kana csirke chicken ‘kicsi’, ‘madár’ nincs pargit kananpoika, tipu liba, gúnár goose ‘madár’ nincs, nincs aváz hanhi, uros kacsa (horgony) duck, drake gácsér nincs nincs, nincs barvȧz, barvȧz ankka, sorsa (vad) gólya stork nincs nincs haszidá haikara sas eagle ‘madár’ nincs neser, ájit kotka béka frog sag nincs cfardéa sammakko teknősbéka turtle nincs raqqu, selappu cáv kilpikonna gyík (djik) lizard ‘kígyó’ lizard? letaá (הא) (sziszi) lisko kígyó snake mus = kígyó seru = kígyó nahás keerme (köröz)             ló (hopp), kanca horse, mare nincs nincs, nincs szusz, szuszá hevonen, tamma szamár, kanca donkey nincs nincs, nincs hamor, aton aasi, tamma szarvasmarha cattle áb = (biztos?) nincs bakár nauta (élvezet) tehén, bika cow, bull gú(d) = (biztos?) nincs, nincs pará, sor lehme, szonni/herke bölény bison nincs nincs reem (b-) píszoni zebra      zebra nincs nincs zebra szepra elefánt (norvég?) elephant elefant? nincs pil norsu, elefantti birka, juh, kos sheep, sheep, ram nincs nincs, karnu kevesz, ájil lammas, pesszi nyúl (félős) rabbit nincs nincs arnáv jenis egér mouse nincs nincs achbár híri macska, kandúr cat, tomcat nincs nincs, nincs hatul kissza (vonszol) tigris       tiger ka5 = róka nincs namer tíkeri (tigris) oroszlán lion ur-gula = (biztos?) sarru = király ȧrje, lȧví leijona farkas (pusztulás) wolf ka5 = róka nincs z’év szuszi, hukka kutya dog nincs kalbu = kutya kelev koira (koiras=hím) szuka bitch nincs nincs kalbá narttu, náras (koira) róka (gyors) fox ka5 = róka nincs suál kettu

2017.08.14. 02:07 Kati

Tényleg nem értettem, János, kösz! Dehát akkor ez nem is egy BESZÉLT NYELV (vagy csak az elemi részei azok), hanem ékírás-darabkákkal "lerajzolt" magyarázó szövegek. Egy-egy fogalom - pl. állatnév - körül-magyarázása. Annyi mindenesetre biztos, hogy az írásuk (az ékírás) közlekedőnyelvnek lett kifejlesztve. És az is, hogy tényleg máshonnan érkeztek oda. Akkor viszont, legalábbis az ilyen "sokrétegű" szavak esetén, nincs nekem mit összehasonlítani a természetes nyelvek szavaival. CSAK A KIEJETETT szavakat lehet összehasonlítani. Vagyis, amikor nem ismerjük a beszédet, a KIEJTÉST, akkor semmit se lehet.

2017.08.13. 15:50 varnai

Valójában a sumér állatnevek azért nincsenek megfejtve, mert a többségük képjel eredetű, azokat meg lehetetlen kiolvasni. Így olyasmi állatneveket használ a sumerológia, mint: LU-GAL-TAR-MU©-EN = kakas (szó szerint: ember-nagy--tarka-hüllő-égi = király--tarkamadár); AN-©E-KUR-RA = ló (szó szerint: szamár-hegyi = hegyiszamár); UG-BANDA = leopárd, párduc (szó szerint: oroszlán-kisebb = kisebb oroszlánféle).

2017.08.13. 07:19 Kati

A következő "téma" kb. 45 közismert állatnév összehasonlítása ezen az öt nyelven. Már majdnem kész vagyok vele: sajnos sumér állatneveket (a Glosbe szótár szerint) alig találtak. Igen, sajnos ez is azt jelenti, hogy a sumér nyelv nem igazán van megfejtve.

2017.08.09. 20:04 Kati

Alapfogalmak összehasonlítása 5 gyöknyelvben:  CSALÁD Az angol itt csak „keresőnyelv”. Megjegyzés: a finn szavakat nem a (latin betűs) szótári alakjukban, hanem kiejtés szerint írom. A 0 azt jelenti, hogy nem találtam megfelelő szót. Konklúziók: 1. Az ősi XP gyök és abból hangváltozással keletkezett XB/V eredeti fogalma az erős(ffi)-ember, aki apaként viselkedik, és segítőképes. Ez a gyök mind az 5 nyelv sajátja.  2. Az XS-NXS (ffi / nő) eredeti értelme a (múltban és a jelenben) számításba veendő emberek: is, és, ős. A gyök mind az 5 nyelv sajátja. 4. Az NX eredeti jelentése: nő / nőstény. A gyök az ötből 3 nyelv: a magyar, sumér és finn sajátja. 3. Az XM az anya eredeti jelentése: emlője van – emlet. Az gyök mind az öt nyelv sajátja. MAGYAR ANGOL SUMÉR AKKÁD HÉBER FINN apa father ipa? abu aba       (P/B) ise ős (is, és, ős) ¯ ancest, -or ama, ummum ab abi áv esi-ise nagyapa grandfather 0 ab abi szȧba iso-ise, vári anya, emlet mother ama, ummum ummu em, ima éiti (állat: eme) nagyanya grandmother ama, ummum ummu szȧvta  (B/V) isoéiti… ember (hn, nn) man, human lu zikaru, awilu is, isá ihminen após (’meleg’) father-in-law erib abu? / ab abi? hȧm, homen appi anyós (’meleg’) mother-in-law erib szinnistu, asszony hamot homenet anoppi gyerek (djelek) children dumu mȧru, szexru jeled lapsi fiú / fia boy / son dumu mȧru, szexru bén poika, veikko férfi man, male gis, mus – “–, mutu, abu gever mies lány, lánya girl, daughter nin mȧru, szexru bȧt tüttö, neito nő, asszony women 0 szinnistu isá nainen unoka (hn, nn) grandchild 0 0 neched, nechdá lapsen-lapsi unokatestvér cousin 0 atti? bén-, bat-dod szerku sógor (’oldal’) brother-in-law erib 0 gisz, giszá lanko, kelü báty, öcs brother ses 0 ȧh (hn) veli nővér, húg sister erib, ni mȧru, szexru ȧhot (nn) sisar ember (hn, nn) man, human lu zikaru, awilu is, isá ihminen férj husband   mutu baál mies feleség, asszony wife geme asszatu isá vaimo

2017.08.09. 15:18 Kati

Várnainak: nagyon jó ötlet és biztosan igaz az i + min = ötkettő. kösz!!!. De Labat szótárát még szoknom kell, hogy használni tudjam. Most lett kész egy fogalom-csoport összehasonlítása: a család - az jön.

2017.07.27. 08:38 Krizsakata

Számnevek: 8, 9, 10. 1. A magyar „nyolc” (nyől-tesz) a pont-pont-vesszős számírásban a 4 pont megduplázására utalhat. 2. A 8 és 9 számneveknek a finnben (sok más nyelvben is) a „kerek tízhez” viszonyított a nevük. 3. Lehet, hogy az akkád-héber 8 ősképe „paraffinok” felszíni, 8 szögletű bőrösödése a Közel-Keleten. Magyar           Sumér (Glosbe)         Akkád (Glosbe)          Héber (hn, nn)         Finn (fonetikusan)   nyolc (2x4)       nem találtam            samáne = nyolc         smóne = nyolc         kahde-ksȧn (10-2) sima                                                     samnu = nyolcadik        semen = olaj               kaksi = kettő 1. A magyar kilen-c / kilin-cs / kolon-c / külön-c – összetett rokonszavak, ahol a szóvégi C=TSz: tesz. 2. A finn üksi és az ühte-, ühde- előtagok (K ® H és D ® S hangváltozás) eredete közös. E két hangváltozás együttes előfordulása a beszélők hosszadalmas: észak® dél és kelet « nyugat irányú vándorlásaira utal. 3. A 8 és 9 számneveknek a finnben (sok más nyelvben is) a „kerek tízhez” viszonyított a nevük.     kilenc (külön-tesz)   nem találtam     tisu = kilencedik      tésa, tis’á = kilenc           ühde-ksen (10-1)                                                                                 t’suá = segítség                   ühteen = együtt      kölönc ® kilóg                                                                        kilón = gútgém              1. Az ősi pont-pont-vesszős számírás „nyeste le” a tíz pontot – vízszintes vonalat húztak helyettük. 2. Az akkád-héber számnév eredete az osze = tesz, cselekszik. Ennek két magyar rokonszava: t-esz és osz-t. Az XSz gyök tehát mindkét esetben „te” ragot, először elő-, aztán utóragot.kap. 3. Az angol ten az akkád szótárban megint „is-ten” (héberül ember-adj!)? Dehát az „egy” is isten volt!  TENYÉR! tíz                        nem találtam     esrum = tíz           eszer, ȧszará = tíz         kümmenen = 10 angol: ten                                         esru = tizedik          oszer = tizedet vesz       kämmen = tenyér, kéz                                                          isten (ami „egy”)    he-téz = lenyeste

2017.07.25. 14:04 Kati

Amivel egyetértek, azt meg se említem, csak abba kötök bele, amivel nem. Várnai: „1. Mivel nem foglalkozol sok-sok nyelv hangtanával… ha választasz 2 tetszőleges beszédhangot, szinte biztosan van köztük több átmeneti hang is. Lásd a teljes IPA fonetikai ábécé hangjait. … Az r és z között is vannak.” Krizsa: Mi a különbség a szkepticizmus és a tudományos szkepticizmus között? Az, hogy aki szkeptikus az a tudományos módszereket és bizonyításokat ugyanúgy „semmibe veszi” (nem hisz bennük), mint bármilyen más állítást, kijelentést, HIT-ét. A szkeptikus csak azt tartja igaznak, amit – de minden vonatkozásban! – ő maga is igazolni tud. 1. A sok-sok nyelv hangtanát összehasonlítani irreleváns dolog – nincs értelme. Bármely nyelv arra  szolgál (arra fejlődött ki), hogy a nyelvközösség minden tagja közölni tudja mindenkivel az összes mondanivalóját. Egy másik nyelv hangjai nem „úsznak át” az egyik nyelv hangállományába, sőt nagyon nehezen is elsajátíthatók. A többi nyelv mind más Univerzum – nem logikus, hogy a hangok átmeneteit vizsgálgassuk. Ennek csak egy nyelven (esetleg nyelvcsaládon) belül van értelme. 2. Kitekintés: Az élő és élettelen objektumok egyaránt előállítanak hangokat és „hangcsomagokat”: a vulkán, a gördülő kövek, a vizek számtalan „beszéde” a tenger hullámzástól az eső kopogásig. A legkülönbözőbb állatfajok, legkülönbözőbb hangképző szervei, amik szárnyfedők dörzsölésével, tüskéikkel, dobolással, csettegéssel, változatos mechanikájú GÉGÉVEL, satöbbi… igen sokféle hangot és azok ezernyi variánsát állítják elő. De még véletlenül sem szándékosan. Nem azért, hogy az R hang variánsait kapják meg, és akkor két hasonló értelmű szót, de nem ám! A szikla, a víz, a tücsök, a madár és az ember sem akar (tudatosan) előállítani semmiféle R variánst. Akkor mi értelme van az IPÁ-zásnak? A történeti összehasonlító nyelvészet (és a gyök-nyelvészet) szempontjából semmi értelme nincs. Csak addig volt értelme, amikor (nemrég) még nem volt mód hangfelvételt prezentálni: „na, valami ilyesmi…” / „ezt a hangot az ilyen-olyan nyelvállásoddal, levegő-kibuktatással, stb. ügyeskedve tudod bepróbálni magadnak”. Jó, de mit bizonyítana az R (és R-közeli) hangok cseréje Z (és Z közeli) hangokra? Hogy emiatt volna ugyanaz a jelentése az oguznak és ökörnek? NEM emiatt! A ragozatlan alapszavakat nem is érdemes tovább boncolni, hogy „ök + lel”, mert egyik se szó – és a lel nem is rag. De az „ökör” már alapszó: bővített vázú XKR egység. Ennek azonos nyelven belül is, és más nyelvek között is elég sok rokonszava van.

2017.07.24. 22:26 varnai

Kedves Kati! Az ökör szónál, ha azt igeként értelmezed, szerintem kézenfekvő az ök-lel, azaz bök jelentést feltételezni, az -(ö)r pedig ebben az esetben gyakorító igeképző, tehát mivel ez az állat öklelni szokott, kaphatta esetleg arról a nevét. Mivel nem foglalkozol sok-sok nyelv hangtanával, megjegyzem, hogy ha választasz 2 tetszőleges beszédhangot, szinte biztosan van köztük több átmeneti hang is. Lásd a teljes IPA fonetikai ábécé hangjait. Az angol wikipedián is megtalálod táblázatban és kiejtéssel. Az r és z között is vannak köztes hangok, pl. ez: https://en.wikipedia.org/wiki/Voiced_alveolar_fricative#Voiced_alveolar_non-sibilant_fricative A héber ukár után zárójelben az ukrán csak véletlen hasonlóság, mert az felbontva: u-kr-án, ahol u- = körül, kr-a(j)n = határ, körzet, terület, stb. Labat szótárában summérul: ia, i = 5; ąeąąu = 6; viszont 7-től kezdődően a számok neve (szerintem) nem ismert, hanem jól megfigyelve az imin = 7 = i + min = "ötkettő" és egyéb ehhez hasonlóak a kikövetkeztetett nevek. Akkádul qâtu = kéz; szerintem az akkád szavak -u végződése sokszor csak következtetés, és az írásmódból adódik, mert a suméroknak nem volt mindig mássalhangzóra végződő írásjelük, ilyenkor az akkádok talán az -u végződésű jellel pótolták a hiányt, a jelenlegi koreai íráshoz hasonlóan, ahol a külföldi szavakban az ü-szerű hangjukkal végződő jelekkel pótolják ugyanezt. Az említett akkád szó rokona a magyar kéz-nek és a germán hand-nak is.

2017.07.23. 22:16 Kati

Magyar           Sumér (Glosbe)         Akkád (Glosbe)          Héber (hn, nn)         Finn (fonetikusan)      öt                  nem találtam              hamis, -at = öt         hames = öt              wísi = öt  S ® D      visz                                                    hamsu = ötödik           hamȧsz = elrabolta     wieda = visz                               kéz                     su / kisib = kéz                                                                              kesi = kéz                             üt                                                      us = üldöz, űz T ® S     ut = lecsap rá            ütü = átütő erő 1. A magyar üt és a finn ütü ugyanaz a szó. A héber ut és az akkád us lehetnek rokonszavak. 2. A sumér kéz szavai a kéz öt ujját is jelentik (sok más nyelvben szintén). 3. A finnben, bár V-vel írják, csak a W hang létezik. 4. Az akkád és a héber „öt” számnév is azonos.    6, hat (rá, áthatol)       sessum = 6          sedis = 6          sisá, ses = 6                kúsi = 6, lucfenyő    angol six                                                                             sosȧna = liliom                                                                                                hat = metszőfog                                                                                                hatá = bűnös                katalȧ = aljas K® H                                                                                                            kase = nehéz, kemény                  1. Az angol six, és a héber ses rokonszavak – lehet, hogy az akkád sedis is. 2. A hatos számnév ősképei: a ragadozók 6-6 metszőfoga / a szúrós fenyőtű / a liliom 6 szirma. 3. Az ősszó a magyar „hat”, aminek a finn „kúsi” lehet (későbbi) rokonszava. A 6-os szám után a finn és a magyar számnevek fejlődése kettévált. A magyar számrendszer (ezt a számrovás igazolja) 10-es alapú volt, míg a finn és sumér 6-os alapú.      hét                          i-min = hét            sebe = hét        seevȧ, siv’á = hét      seitse-men = hét      sivalkodik                                                                              siw’á = segítség!      angol seven!                                                                       het = bűn               1. A finn seitse- előtag valamiképp az ötre kell hogy utaljon (talán álló egyenest jelent). 2. A magyarban a „hat” volt az ősszó. 3. A 6 és 7 számnevei eleinte összekeveredtek. A magyar „hét” már a mezopotámiai het = bűn értelem átvétele.

2017.07.21. 06:38 Krizsakata

A nem-valódi (nem nyelvtörténeti) hangváltozásokról, amiknek nem tudják sem az okát, sem azt, hogy mikor lehet ilyesmit megfigyelni... pl. a rotacizmus és lambdacizmus. Vegyük a török nyelvek állítólagos R ® Z „hangváltozását”, ami szintén nem valódi hangváltozás. Honnan ered, a hivatalos nyelvészet szerint, az ökör szavunk? (Tótfalusi etimológia): „Ótörök vendégszó a csuvasos rétegből: türk, ujgur, oszmán öküz, csuvas veger (ökör, de a v valójában o/u/w!), mongol üker”. Gyöknyelvészet – az ökör saját (magyar) rokonszavai: ikra, iker, akar, akár... A héber (egymással és a magyarral is) rokonszavak: oker = kitép, ukár (ukrán) = kitépett, eker = ivadék, akár = kitépte, áthelyezte, elköltözött. Miről van szó? Arról, hogy az ökör heréit (kettő) már kitépték, az ikrát, ami ivadék is kitépik – hogy az (emberi fajnál) az iker-ség is kettős, ami „kitépődik”, mert megszületik, stb. Jó, de mitől kerül a törökbe a Z, a legeslegújabb igeképző a középidős R igeképző helyett? Vagy hát az ökör szó nem főnév, hanem egy ige volna? Ma már főnév – de az XKR gyökváz számít, aminek minden említett nyelvben ige volt az alapjelentése. Mi tehát a rotacizmus és a lambdacizmus (L ® R / Z (Sz), vagy akár az L „kiesése”? Az igeképzés variánsai - azokat nézik hangváltozásnak. Persze a hivatalos nyelvészet még azt se tudja, mifélék az archaikus nyelvtanok, és már azt se (akarja tudniJ), hogy mik az ős-SZÓFAJOK: ige-főnév-melléknév.

2017.07.20. 20:38 Kati

Várnai: A hangkategóriák alatt én a (valódi) hangváltozásokat értem, vagyis a beszédhangok megjelenésének időbeli sorrendjét: H és Ch ® K a K ® G.  De az NG szerintem nem N+G volt, hanem egyetlen orrhang, vagyis az N+G „egészen más tészta”. T® S/Sz ® Zs/Z vagy T®D. S hogyan bizonyítottam, hogy ez a valódi kronológiai sorrend – és mi módon zárom ki (a hivatalos nyelvészet által szíre-szóra kreált) nem-valódi hangváltozásokat? Mindkét nyelvben (kis eltéréssel) kb. 450 gyök (= mássalhangzó váz) van. Ezeknél „szálanként” megvizsgáltam, hogy az egyes gyökök mely mássalhangzókat voltak képesek felcsatolni és melyeket nem. Egy példa. Miket csatol fel az MK gyökváz? (magyar gyökszavai a mák és a móka): Cs, G, K, L, Ny, R, S hangot. Bemutatjuk: makacs, makog, muk(a)kan, makula(-tlan), mokány, makrancos, mókus. Nincs tehát olyan ragozatlan MK szó a magyarban, ami ezeken kívül egyéb mássalhangzót venne fel. Ja, hogy a hivatalos nyelvészet egyiket sem tartja magyar szónak? Hát persze, hogy nem. Nézz utána, search: „tótfalusi istván magyar etimológiai nagyszótár” szerint a mák szláv, a móka olasz(J) – a többi: ismeretlen eredetű / hangutánzó / román (a mokány) – miközben a héberben egészen meggyőző rokonszava van mindegyiknek. (Ismét megjegyzem, hogy a héber biztosan fiatalabb nyelv a magyarnál.)

2017.07.14. 18:03 varnai

Mind az akkád, mind a sumér nyelv hangtana csak visszakövetkeztetés. Nem biztos, hogy pont azok a hangok voltak bennük, amit a tudósok megállapítottak, de az azért feltételezhető, hogy legalább a hangkategóriát eltalálták mindenhol, és a Z az mondjuk valami Sz-hang-szerűség, nem attól jelentősen különböző. (Én meg azt furcsállom a sumér hangtannál, hogy az aláhúzott H a német kemény CH vagy az orosz X (Kh)-szerű hang lenne, de normál magyar H meg nem volt, pedig azt könnyebb kimondani.) A két szótárban is, amit küldtem, van eltérés egymáshoz képest a hangtanban, ami egyiknél G, az a másiknál néha NG (ŋ)-hang.

2017.07.13. 20:44 Kati

Mind a két szótárt kiprinteltem, amit küldtél (János) - ismerkedek velük. Nagy problémám van (eddig is volt) azokkal a beszédhangokkal, amiket a délvidéken SEM (máshol meg végképp nem) használtak még 2ooo éve - a finnek még ma sem. Hogyan lehetett a sumérban pl. G hang? Nemcsak K és H lehetett benne? A Z is gyanus, hogy inkább csak Sz volt. És van még elég kétség a hangoknál. Persze, ha be tudná valaki bizonyitani, akkor örömmel elfogadnám. Vagyis MI BIZONYÍTJA, hogy VOLT OTT G? Mert ha csak abból gondolták, hogy az akkádban kellett legyen - azon az alapon, hogy a héberben már megvan a G, Z és az akkádot abból fejtegették:-). S persze a héberben is viszonylag kevés mindkettő - a mai napig.

2017.07.11. 19:01 Kati

Nagyon köszönöm, mert ez szarvas hiba volt. Nem bizony, nem a sumérben van "isten", hanem az akkádban. Csak (táblázat hiányában) előre mászott a szó. (Most pedig töröltem onnan.) Az összehasonlító cikkeim mindig sok-sok táblázatosak és hosszabbak. Az ilyesmi egyáltalán nem is a fórumra való. Csak nekem segítség kell a nagy fájlok felrakásához - gondoltam, hogy addig is legyen belőle ízelítő.   Megkeresem Labat-ot. Egyszer már megvolt nekem, de most nem találtam. Kösz, János.

2017.07.11. 18:09 varnai

Az alábbi megjegyzésekkel szeretném segíteni, René Labat szótára alapján - ha ez segítség - Krizsa Katalin munkáját: A sumérban nincsen "isten", "is-ten" vagy hasonló írásképű szó, csak az akkádban: "iątên" = egy. A sumérban "aą" = egy, "dią" = egy. "min", "man" = 2; "eą" = 3, akkádul: "ąalaltu", "ąalâąu" = 3; "tab-tab", "tattab(-ba)", "tattam(-ma)", "limmu" = 4, akkádul: "arba' ", "erbettu" = négy. Nincs olyan sumér szó sem, hogy "ne'j". Valószínűsítem, hogy a magyar "négy" fonetikus átírása (IPA szerint: [neːɟ]) kavarodott ide valahonnan. Fentebb mindenhol "s" = magyar "sz", "ą" = magyar "s", "ê", "â" = hosszú magánhangzók (é, á); " ' " = szünethang a beszédben. A "tab" ékjel összes jelentése a "kettő, több" értelmével függenek össze. Ennek az ékjelnek a kettőzése "négy"-et (is) jelent. A "tab"-ból kiinduló olvasatok ("tab-tab", stb.) viszont csak következtetések szerintem. (A "tab" = több is esetleges magyar-rokon szó.)

2017.07.09. 20:58 Krizsakata

Magyar           Sumér (Glosbe)    Akkád (Glosbe)     Héber (hn, nn)    Finn (fonetikusan) három (halom)  nem találtam        salȧs = három      salos = három    kolme  L®R, K®H                                                                                                                 salá = kihúzta                 Hargita?                     kur = hegy                                                 hár = hegy                hȧrja = hegygerinc                                                                                 sadu = hegy          sȧd = mell             sáda = megkap 1. A finn kolme és magyar három / halom távoli rokonszavak. 2. A sumér és a héber „hegy” rokonszavak. 3. Az akkád és a héber „három” azonos szó. 4. A számnév ősi képe kicsúcsosodás: lentről-fel-le, ami lehet hullámvonal, hegy / halom, mellbimbó. Magyar            Sumér (Glosbe)    Akkád (Glosbe)    Héber (hn, nn)          Finn (fonetikusan) négy (NDJ)                                  erbe = négy         ȧrbȧ = négy              nagy (naty)                                       be-ár(ad)                natuj NTy = kiterjedt       nelje, neli = négy nyel                   ne’j = négy                                                                        nielle = el-, lenyel                                                                                          rȧv = nagy, sok Rába   B ®V      rebu = a negyedik                                  r’vii = a negyedik 1. Az akkád-héber „négy” beáradást jelent – a sumér és a héber ”negyedik” viszont sokasodást. 2. A „négy” fogalma mind az öt nyelven közös értelmi kapcsolatból indul – de a szóalakok eltérnek. 3. A sumér korban már a mat. felfogás is valószínű: a beáradó térfogat 3+1(idő) = 4 dimneziója.

2017.07.05. 11:59 Krizsakata

Megállapítjuk, hogy 1. A finn üksi = egy és az ühte-, ühde- előtagok eredete (K® H és D® S hangváltással) közös. 2. A magyar és az orosz „egy” a fiatalabbak – az ősibb héber ahad, ahát (hn, nn) rokonszavai.  3. Az akkád a héber előnyelve. 4. A finn ise / iso, és a héber is-isá közös eredetűek. Valószínű, hogy az akkád „egy” számnévnek a magyar „emberszám”(-ba veszik) volt az elődje. És akkor, mégis, hogyan lett belőle az "Isten" fogalom? Így: (aki) embert ad / az embernek ad. De erről már részletesebben írtam az XS gyöknél...   Magyar                Sumér (Glosbe)        Akkád (Glosbe)    Héber (hn, nn)              Finn (fonetikusan) két (köt: pár)          min = kettő (elváló)   sinȧ = kettő         sná-im, stá-im              kaksi (hasonmás) kettő (ketté: szét)                                                           sánu = másik                  pari = pár                                                                                    sén = fog, agyar                                                                                                     kat’á = elvágta                                                                                                     kat = fogó (szerszám) 1. A magyar két / kettő különböző értelműek voltak. 2. A közös természeti kép a fog-páros, ami széttép. 3. A „két” szó eredete: köt, ennek rokonszava a héber kat = fogó. A kék színű héber magánhangzó torokhangot, a kék T egy újabb, második T hangot jelent. 4. A héber számnév (kettősszámban: hn, nn) azonos az akkáddal. 5. A magyar és a finn pár / pari rokonszava a héber paár = űr, szakadék, kitátott száj.

2017.07.05. 11:56 Krizsakata

Számnevek rokonsága a gyöknyelvekben A hivatalos nyelvészet legnagyobb tévedése, hogy nem tesz különbséget a kiejtett hangcsomagok („tőszavak”) és azoknak egy bizonyos korban és nyelvben meglevő jelentése között. Pedig csak ennek a követésével lehetne megérteni, hogy az ősi értelmekből hogyan alakulak ki a szavak jelentései. A hivatalos nyelvészet a kis számneveket az ősi szókészletek részeinek tekinti. Látni fogjuk, hogy ez naív tévedés. A számnevek, még a legkisebbek is másodlagosak – mind elvont fogalmak. Fontos, hogy tudatában legyünk: mind a mai napig nem megbízható az akkád, még kevésbé a sumér nyelv megfejtése. A kétnyelvű sumér-akkád ékírásokat pont az „ismertebb” akkád segítségével igyekeztek felfejteni. S mitől lett érthetőbb az akkád? Attól, hogy nagyon sok gyöke (mássalhangzó váza) azonos a héber megfelelőkkel. Kézenfekvőnek látták, hogy ilyenkor ugyanazt a jelentést is érdemes keresni – s az ötlet bevált. (Igaz, néha a sumérnél is így van, de ott nem tömegesen.)      Online források: English-Sumerian Dictionary  https://glosbe.com/en/sux English-Akkadian Dicitonary  https://glosbe.com/en/akk/six    Kritikus szemlélet. Miután e tanulmány szerzője nem foglalkozik írástörténettel (pl. ékírásokkal), így sem a szótárban megadott sumér / akkád szavak megfejtését, még kevésbé a helyes kiejtésüket, nem áll módomban ellenőrizni. Ez viszont azt jelenti, hogy ha (bárki, bármely nyelvészeti munkában) sumér / akkád szókincset használ fel – az eredmény csak informatív – de tudományos értékű nem lehet. Magyar                Sumér (Glosbe)    Akkád (Glosbe)    Héber (hn, nn)                  Finn (fonetikusan)   egy (Gy=DJ), ety   desh = egy, első   is-ten = ember(t) ad   ehȧd, ȧhat = egy              üksi = egy. ühteen=együtt    is-ten (ember-szám)   tes (ą) = egység                                     is, isá = ember  ten = adj!   ise = apa, iso = nagy orosz: agyin

2017.07.02. 13:18 Kati

Most csak az u hang "ősiségére" reagálok. Én nem ilyen távoli fajtörténetre gondoltam: hogy az u hang fiatalabb kell legyen az o-nál. Hanem 1. a hangstatisztikákra (hogy mennyi az o és mennyi az u van a kül. nyelvek szavaiban) és 2. arra, hogy az u hang inkább a modern nyelvtani jelenségekben vesz részt és kevésbé a ragozatlan tőszavak sajátja (magánhangzója).

[468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]