[468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
Kedves Katalin!
Én remélem, hogy élni fogsz a lehetőséggel és a Boór Ferenc által ajánlott konferencián előadsz. Végre (viszonylag?) nagy közönségnek is előadhatod mindazt, amit itt is írsz. És nem a finnugristáknak, akik meg sem hallgatnak, hanem igaz jó magyaroknak is.
A nyelvészeti szekciófelelős, Dr. Czeglédi Katalin, bár nem ismerem személyesen, szintén nem finnugrista. Ha jól láttam interneten, 1947-es születésű; a megjelent könyveiben és munkáiban pedig a magyar nyelv valódi kapcsolatait igyekszik feltárni.
|
A ma élő emberiség – egyfajú. Ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy a Föld bármely részén élő és bármilyen genetikai különbözőségű (a különbség mindig csekély) férfi és nő képes gyereket csinálni. Aha. De azért a párok kb. 8%-a (orvosi segítség nélkül: lombikbébi) mégis terméketlen... Csakhogy ez nem függ ám attól, hogy mindketten „turániak-e”, vagy 1 etióp + 1 lengyel. Mindkét esetben előfordul terméketlenség is. Szal ez sem olyan eccerű, mint a faék...
A finnugor „nyelvészet” az utóbbi évtizedekben, nagykeservesen, mi más tehetett? elismerte, hogy a NYELVEK származtatásának nincs köze a (Krizsa: párezer éves, csekély) genetikai különbségekhez. Igazuk is van. A nyelvek származtatásának azonban az általuk kimondott, hogy a nyelvek ennyi ideje követhetők: max. 6000 évhez sincs semmi köze. Az emberi hangkiadás már az előemberi korban (7 millió év) elkezdődhetett. 2 millió éve már biztosan volt valamiféle nyelv-kezdet. 200.000 éve (az északi és déli Sapiens alfaj, amelyek sikeresen vissza-keveredtek) már kultúrlény volt (eszközök, ruházat, temetkezés, társas életformák, stb), tehát biztosan beszélt is. Pár tízezer éve pedig (jégkorszakok) a mai értelemben vett, többé-kevésbé ARTIKULÁLT beszédre is – genetikusan is – alkalmas volt az egész emberiség. A finnugor közös nyelvűség tehát realitás, csak nem... helló, írásleleteik, a magyaron kívül, még 400 évre sincsenek! – na, jó, ezzel haggyá békén. Az emberi nyelvek – tájegységenként, klímaviszonyok szerint tagozódva, ugyan nem egyetlen ősnyelvből, csak annak variánsaiból – alakultak ki a földgolyón. Az utolsó eurázsiai népvándorlások kora viszont (2000 év) már történelem (politika = csalás), mert előtte számtalan népvándorlás volt már. Történelemhez, pláne vallásokhoz nem értek – mi marad? – a nyelvek gyökszerkezete. Mert ahhoz és azok eredeti értelméhez nem kellenek írásos dokumentumok. Az eurázsiai protonyelv minden valószínűség szerint „ősfinnes” – de innentől jó 10.000 év sötétben marad – majd a közös őskelta-ősszláv-ősmagyar: a KÁRPÁTNYELV. De ha mégsem az volna, próbáld tudományos érvekkel vitatni. Az összehasonlító gyöknyelvészet alapjai nem szavacskák, hanem azok 1 és 2 mássalhangzós vázai. Eurázsia nyelvei a felvándorló afrikai populációk afro-sémi nyelveinek és a jégkorszakokban levándorló európai populációk nyelv-keveredésével alakultak ki.
|
A 150 éve mocsárba sűllyedt szekeret már megtalálni se lehet, nemhogy kirángatni. Valszeg már a mocsarat sem. Hoztam - tervrajzot - először az új út megépítéséhez:-).
|
Kedves Boór Ferenc! Nagyon hálásan köszönöm a segítő készségedet, és az ajánlatodat, hogy tartsak gyöknyelvészeti előadást a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) ez év augusztusi konferenciáján. Tetted ezt annak ellenére, hogy a gyökfelfogásunk különbözik, ami külön nagyon dícséretes (tisztességes) dolog.
Az MVSZ azonban egyáltalán nem foglalkozik a magyar nyelv (szétforgácsolásának, Európából való kiutasításának) kérdésével. Nemcsak az idén, hanem évek óta nem foglalkozik – hiszen magyar nyelvészeti szekciót sem hirdet a konferenciáira. A szomorú tény tehát az, hogy nincs is hova jelentkezzek.
A magyar ÉS BÁRMELY MÁS (finn, az összes sémi, a szakszkrit-dravida, de még a gyöknyelvi állapottól már részben eltávolodott hatalmas SZLÁV nyelvcsalád gyöknyelvészeti kutatásáról azonban – és a honlapomon a téma nyilvános vitafórumáról – én már több, mint 2 éve gondoskodtam. Az Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet a jelenlegi állapotában az összes ragozó és (a kronológiai elődeik), az összes afro-sémi / fenti-sémi nyelv) kutatásának ad tudományos keretet. Technikailag is elképzelhetetlen, hogy egy új, nemzetközi tudományág eddig többezer oldalnyi anyagából, annak alapjait egy 25 perces előadás keretében legyek képes prezentálni – hiszen ahhoz - a hallgatóság részéről is - több hónapos előzetes tájékozódás volna szükséges. Ha módodban áll, hivd fel a figyelmet arra, hogy bármely természetes ragozó nyelv (a törökfélék is) kutatásának módszertanával a honlapomon lehet megismerkedni... s ugyanott korlátlanul megvitatni is.
|
Kérem szeretettel! Aki a hivatalos nyelvészetet nem ismeri, de szeretne vitaképessé válni (velük), első közelítésben e célra is ezt a honlapot javaslom. Van itt, aki - abból - sokmindent jobban tud nálam, de (talán) nem tudja, hol naivitás, hol csalás, hol kifejezetten parasztvakítás a módszerük. Mi mindent vettek át a sunyi módon a legkülönbözőbb magyar, "délibábosnak" titulált gyökkutatásokból - és természetesen azt is, mint minden egyebet, ok, értelem, tudományos elemzés, bizonyitékok, és kritika nélkül. A pimasz szakszavaik, amiket ők maguk között sem definiálnak, hiszen gyakran pont ködösítésre lettek kitalálva... (a fonológia - fonetika szembeállítása, mi az a flektálás) stb.
Próbáljunk végre műhelyt teremteni, szemléleteket egyesíteni a magyar nyelv valódi kutatásához.
|
Várnai: Az N az ősi énfogalom hangja. N hanggal kezdődő szó minden olyan természetes nyelvben kevés van, ahol csak az ősi szavakat alkották meg vele, és nem használták az N-et a modern nyelvtanok valamely előragjaként. Tehát a finnben eléggé, a magyarban feltűnően kevés szó kezdődik vele. S még azok többsége is csak Ny kezdetű. (Az Ny azonban már összetett hang – az i/J félmássalhangzó lágyította.) Nagyon sok szó kezdődik viszont N-nel a szláv és a sémi nyelvekben, ahol a modern nyelvtanok előragjaként is használatba került. Hasonló a magyarban az igekötős szavak esete, amik a szótárban rengetegen vannak, pedig pl. a be-, le-, el-, meg- stb. „előljárók” nélkül az ötödrészük sem volna. S az angol és az újlatin nyelvek megint értékelhetetlenek. Mert a mű-latin nyelvgyártás a kitalált (nem természetes) szavak tízezreit állította elő, amikből azóta – nyelvenként – sok százezer csinálmány lett már.
|
Kati!
Tavaly elkezdtem összeszedni az N hanggal kezdődő szavakat a magyar nyelvben. A toldalékos és hosszú szavak nélkül, hogy lássam, mennyire gyöknyelv a magyar. Megnéztem mellé néhány általam ismert nyelvet (orosz, német, latin - ezek mindegyike kisebb-nagyobb részben szógyökökre épül) és még párat (szanszkrit, tamil, ír, ógörög, kopt, baszk). Az eredményen megdöbbentem: a magyarban szinte minden szó (és gyök) néhány fogalom köré csoportosul. Az idegen nyelvekben is megvannak ugyanezek a csoportok, meg még mások is, de sokkal több a be nem skatulyázható szó.
Ezután megnéztem, mit írtál a Gyöknyelvészetben az adott hangról/betűről. Kb. ugyanazt, mint amit én láttam.
Ezután megnéztem a Czuczor-Fogarasi szótárban, ott is kb. ugyanaz szerepel, amit mi ketten láttunk.
3 vizsgálat, 3 azonos eredmény.
|
Sajnálom, az utánam érdeklődő NYEST hozzászólóknak már nem tudok ott válaszolni, mert 4 évnyi mocskolódás és válaszadási képtelenség miatt (a gyöknyelvészettel szemben) - kitiltottak. Ez év január 31-én, egyetlen szó nélkül. Ugyanolyan sunyi módon, mint a 4 év alatt mindvégig, amikor számtalan trükköt bevetettek, de nem érdekelt. Miért maradtam mégis ilyen sokáig? Felelősség vállalásból, mert ez az egyetlen magyar "nyelvészeti" honlap. Meg főleg azért, mert a töménytelen hamisságot ott ismertem meg arról, hogyan "működik" a finnugor, és általában az indoeurópai történeti nyelvészet. Természetesen ma is látom, hogy mit firkálnak...
Egyúttal másoknak is azt javaslom, hogy OTT IS vállaljanak feleősséget a magyar nyelvért!
|
Gratulálok ehhez a hozzászóláshoz!
2016.01.08 15:56 Krizsakata „
Ellenőrizz a Wikipedia zürjén, votják, csermisz nép // nyelv szócikkekben!
A zürjén az komi, a votják az udmurt, a cseremisz meg mari. Mijér? A magyar Wiki, ismeretterj. szövegekben azért, hogy többnek nézzen ki, összekeverd és tök hülyére vegyenek.
ÍRÁSA egyiknek sem volt soha, mert a komi ABUR írást (zigzagot) az a jó orosz (de komiul is tanult azért) Szent Sztyefán Hrap kutyulta össze cirill-görög-latin írásból és komi „törzsi jelekből”. Mikor? A 13. sz. végén: értsd 14oo.
A másik kettőnek sose volt még mű-írása sem, de már úgyis oroszul beszélnek... orosz abc -jük van.
Élő votják beszélő már nem létezik. A cseremiszek (félmillió) fele tök máshol él, nem az autonóm területen. Tehát nyilván azt se tudja, mi az, hogy cseremisz. Valójában bolgár-tatár-török – ilyesmi – VOLTAK. Összefoglalom: 1oo%-ban értélkelhetetlen, bármit mondanak róluk.
A valóságot legjobban a 4oo éve író finn nyelvből lehet megtudni (a magyaron kívül ez a legrégibb írás is az egész finnugranciában). A valóság az, hogy a mesterségesen soha nem buherált, valódi finnben még ma sincs B, C, F, Z – az S/Sz csak egy szelypítő Sz hang (nem vált szét két hangra), és a D is csak max. párszáz éve lehet meg benne. Tehát kb. ezt kell feltételezni a négyszáz évvel ezelőtti teljes, 16 nyelvű – finnugor (nem magyar) vonalon.
MAG Biztos, hogy G nem lehetett a fenti egyikben sem, mert az még az i. után se volt EURÓPÁBAN sem. Helyette K, Ch volt. Mag tehát nem létezett – csak a magyarban. Ott 1ooo éve biztosan, de valszeg sokkal több. A finn / magyar / héber gyöknyelvekben az MN váz jelentése: indít, elindul (men, mén-ló, mony (régi magyar szó: tojás). A héber magíja = megérkező, odaér (mögé). A magyarban ez a megy. A héber mag = elolvad, mági = varázslatos (az, hogy a mag ’elolvad’, de mégis mi minden lesz belőle!!) A magá = kapcsolat (magyarban: maga, ön-maga). A Várnai általi idézetből: „de áthidalására alkalmas egyebek közt a maga névmás”. Névmás (egy hoch nyelvtani képződmény!) a többezer évvel ezelőtti nyelvekben? Melyikben? Összefoglalom: a finn egy többé-kevésbé hiteles forrás a 4oo éves írásával, mert az nem sok, de legalább konkrét dolog, fix SZÓTÁRRAL. A finn biztosan a legrégibb (de a szó-ta-go-ló sumér még régibb kell legyen). A magyar BIZTOSAN idősebb a hébernél (4ooo év) és valszeg az akkádnál is (5ooo év). A többi finnugrálás... pocsék, szándékos félrevezetés.
|
Pár napja: MEGVAN az ősnyelv:
On the Universal Structure of Human Lexical Semantics. Ezt keressed. A matekos statisztikai levezetését én sem értem, olyan cikket keressetek, ami szöveges (angol). Én se fordítottam még le, de nagyjából értem. Ez az.
A gyöknyelvészetben is hangok, tőszavak, mássalhangzó vázak és kettesével való kapcsolódásuk statisztikájával jutottam az új nyelvészet megalapozáshoz, persze kézi módszerekkel - ami benne van a könyvemen is, de a következtetések nincsenek. Mert azt még sose szedtem össze érthető megfogalmazásban. Szóval amit én csináltam két-három nyelvre, olyasmit csinálták a számítógépesek sokszázra:-).
De azt, hogy mindez a külvilág hangzataiból került bele az agyunkba, hogy örökletes, a törzs-ismeretanyagunk tanulás nélküli, még senki nem mondta rajtam kívül.
|
Nyest: Hunok és magyarok - kéz a kézben cikke alatti fórumon ezt a hozzászólásomat, ami a 405.-ös volt, a hozzászólási lehetőségemmel együtt a Nyest két percen belül törölte:
"Ha az ember bárhol nyilvánosan előadni, megítélni pláne oktatni,akar / szokott, és azt nevének eltitkolásával teszi, akkor jó oka van a CSALÁSRA. Azok, akik kizárják a személyiségükből a csalást, komoly veszély nélkül soha nem használnak álnevet, sem viccból sem érdekből - de még félelemből is csak akkor, ha az reális, mert a gyávaságot, komoly ok nélkül, az egészséges ember megveti.
A kommentelőknél 3 ok van a névtelenségre: 1. Az, hogy ma már a különböző fórumokon nap-mint nap irkálók 7o-9o százaléka is lehet bérkommentelő, aki naponta egy tucat fórumon "szalad végig", és mindenhova belefirkálja azokat a mű-véleményeket, amit a fizetéséért elvárnak tőle.
2. A névtelen kommentelők naivabb része azt látja, hogy a nagy többség nick-nevet használ, tehát akkor ez a divat. Vagy ha csak szórakozásból, szőrakoztatásból írogat, akkor kit érdekel, hogy ő kicsoda?
3. Kevesen, elképzelhető, hogy fizikai agressziótól, megveretés (ezt régóta ismerjük, létezik) vagy munkahelyről kirúgatástól is tarthatnak. De ezt a nick-nevesítéssel se nagyon tudják elkerülni, mert a komolyabb "internetesek" a legtöbb adatot megtalálják rólunk."
|
Az 52. hozzászólásom a Nyest ZIRC témájához. @GéKI: @blogen: Mindkettővel egyetérte-nék, HA ... ezzel megvilágosodna, hogy mikortól, területileg honnan származik a magyar nyelv?
A korábbi hozzászólók rávilágítottak arra, hogy pl. a szláv nyelvek eredete részben(?) - skandináv. Jó. A hivatalos nyelvészet 6ooo éves nyelv-követése máris bukik, mert az eurázsiai protonyelv kialakulása semmi esetre nem csak párezer éves. Írásemlékekből visszakövetkeztetni pedig, akár csak a 6ooo évre - álomvilág, mert 1ooo évre SINCSENEK.
Marad a mai nyelvek vizsgálata (plusz a gyakran csak párszáz éves írásleletek. (A finnugor-mínusz magyar nyelveknél párszáz év sincs, vagy akár a mai nyelvhasználat sem létezik már).
Marad a gyöknyelvészet, amiről, ha csak szót ejtek, az egész hozzászólásomat kidobálják (az utóbbi időben bármilyen, még a hivatalos nyelvészettel néha egyetértő hozzászólásaimat is:-).
Zirc. A Z/Zs a legkésőbb megjelenő zöngés hangok. Elődjük a zöngétlen Sz/S. A C összetett hang, elég régi ugyan, de ennek meg az írásjele nagyon késői - korábban TSz volt. Az S/Sz sok nyelvben a mai napig sem vált szét két hangra (finn), vagy ha igen, csak jóval később (héber). 1199, Zirc elsőként feljegyzett neve: Siric. Vagy a német Siritz? De a német Z-t ma is C-nek ejtjük... Szóval újabb adatok felbukkanása nélkül nincs megoldás a ZIRC helységnév megfejtéséhez.
|
Ezzel a témával átmentünk a VICCES NYELVÉSZET-be.
Ti is hozzatok példákat arra, hogy a hivatalos nyelvészetnél primtívebb és amatőrebb nincs.
|
Ellenőrizz a Wikipedia zürjén, votják, csermisz nép // nyelv szócikkekben!
A zürjén az komi, a votják az udmurt, a cseremisz meg mari. Mijér? A magyar Wiki, ismeretterj. szövegekben azért, hogy többnek nézzen ki, összekeverd és tök hülyére vegyenek.
ÍRÁSA egyiknek sem volt soha, mert a komi ABUR írást (zigzagot) az a jó orosz (de komiul is tanult azért) Szent Sztyefán Hrap kutyulta össze cirill-görög-latin írásból és komi „törzsi jelekből”. Mikor? A 13. sz. végén: értsd 14oo.
A másik kettőnek sose volt még mű-írása sem, de már úgyis oroszul beszélnek... orosz abc -jük van.
Élő votják beszélő már nem létezik. A cseremiszek (félmillió) fele tök máshol él, nem az autonóm területen. Tehát nyilván azt se tudja, mi az, hogy cseremisz. Valójában bolgár-tatár-török – ilyesmi – VOLTAK. Összefoglalom: 1oo%-ban értélkelhetetlen, bármit mondanak róluk.
A valóságot legjobban a 4oo éve író finn nyelvből lehet megtudni (a magyaron kívül ez a legrégibb írás is az egész finnugranciában). A valóság az, hogy a mesterségesen soha nem buherált, valódi finnben még ma sincs B, C, F, Z – az S/Sz csak egy szelypítő Sz hang (nem vált szét két hangra), és a D is csak max. párszáz éve lehet meg benne. Tehát kb. ezt kell feltételezni a négyszáz évvel ezelőtti teljes, 16 nyelvű – finnugor (nem magyar) vonalon.
MAG Biztos, hogy G nem lehetett a fenti egyikben sem, mert az még az i. után se volt EURÓPÁBAN sem. Helyette K, Ch volt. Mag tehát nem létezett – csak a magyarban. Ott 1ooo éve biztosan, de valszeg sokkal több. A finn / magyar / héber gyöknyelvekben az MN váz jelentése: indít, elindul (men, mén-ló, mony (régi magyar szó: tojás). A héber magíja = megérkező, odaér (mögé). A magyarban ez a megy. A héber mag = elolvad, mági = varázslatos (az, hogy a mag ’elolvad’, de mégis mi minden lesz belőle!!) A magá = kapcsolat (magyarban: maga, ön-maga). A Várnai általi idézetből: „de áthidalására alkalmas egyebek közt a maga névmás”. Névmás (egy hoch nyelvtani képződmény!) a többezer évvel ezelőtti nyelvekben? Melyikben? Összefoglalom: a finn egy többé-kevésbé hiteles forrás a 4oo éves írásával, mert az nem sok, de legalább konkrét dolog, fix SZÓTÁRRAL. A finn biztosan a legrégibb (de a szó-ta-go-ló sumér még régibb kell legyen). A magyar BIZTOSAN idősebb a hébernél (4ooo év) és valszeg az akkádnál is (5ooo év). A többi finnugrálás... pocsék, szándékos félrevezetés.
|
MAG szavunk hivatalos eredete:
Ősi örökség a finnugor korból: zürjén mig (‘ölrész, derékrész ruhán’), votják miger (‘test, alkat’), cseremisz monger (‘törzs, test’). A finnugor alapalak *munke lehetett, amely szabályos előzménye a magnak, de a v-t tartalmazó tőalakok (magvak, magva, magvas) nem magyarázhatók meg belőle. A ‘test’ és ‘mag’ jelentések közt van ugyan távolság, de áthidalására alkalmas egyebek közt a maga névmás.
|
Vicces nyelvészet
A Tótfalusi etimológiai szótár (a nyakunkba varrt nyelvészet) szerint:
Bimbó „Alighanem a bomol, bomlik igék bom- tövének a származéka, de kialakulásának útját és módját nem látjuk világosan. Talán egy feltehető bomó, majd bommó (‘bomló’) alakból lett elhasonulás útján bombó-vá, s ebből újabb, ezúttal magánhangót érintő elhasonulással, bimbóvá.”
Bomba „Nemzetközi haditechnikai szakszó az olasz bomba alapján, ez a latin bombus (‘tompa zúgás, fülzúgás’) folytatója, amely a hangutánzó görög bomboszból ered. A bomba ilyen értelme a repülő lövedék keltette zúgó hangon alapszik.”
Bömböl „A szó jelentésköre erős átfedést mutat a bőg igével, s a hangutánzó eredet szintjén is valószínűleg összefüggnek.”
***
Az én véleményem: a bimbó valóban bomló, de a többi duma „hivatalos nyelvészkedés” – vagyis zagy. A magánhangzó azért változott I-re, mert a szavak nemcsak a sémi nyelvekben, hanem még a mai ragozókban, pl. a magyarban is flektálnak. Csak nem olyan sokat, mint a sémi nyelvek, amik az igemódokat, egyéb nyelvtani megoldásokat is flektálással fejezik ki. Eredetileg, amíg a legrövidebb szavakat hoztuk létre, minden nyelv flektált. De a ragozók, amik később bonyolultabb, de legalábbis hosszabb szóképzésre álltak át, azok sem felejtették el a flektálást.
Tehát? Az O a távolság, vagy állandóság magánhangzója, az I pedig az éppen itt, éppen most történés hangja. További példák: itt/ott, itthon/otthon, idéz/odáz, libeg/lobog. sőt még ezek is: kilincs (itt van ez a kiálló izé, mindjárt nyitok vele / kolonc (ott lóg rajta valami, állandóan rázza). Emlékszünk Varga Csaba pi számára? kilenc.
A bom-ba azt jelenti, hogy bumm-benne. Az O, mint említettük, az állandóság, az U viszont a befejezett (s gyakran a rosszul végződő) történések hangja. Amikor bomba, akkor még csak fel tud robbanni, de amikor bumm, akkor ez már megtörtént. Fülzúgása viszont csak annak lesz, aki életben is maradt.
Bömböl A „jelentéskör”, csak így önmagában, mióta nyelvészet? Ilyen alapon a baszás is kúrás. Mivel a G-ből a büdös életben nem lesz M hang, az M-ből se G, a bőg maximum a béget rokonszava lehet.
Hozzatok még ilyen okos etimológiákat...
|
Vicces nyelvészet címen új fórumot tervezek indítani. Elsősorban a blőd etimológiákra gondoltam - a hivatalos nyelvészetből. Például, hogyan magyarázzák el, hogy más nyelvek hosszabb szavaiból mi módon keletkeztek a magyar tőszavaink?
Vagy hogyan dumálják be nekünk, hogy 10-12 különböző szláv nyelvből huzogattunk volna elő (nyilván mindegyikhez odautaztunk) a 600 "jövevényszavunkat", amíg végre mi is meg tudtuk fogni a LAPÁT nyelét?
|
KEZDHETJÜK – menj át a Nyestre, (csak) azt olvasd, ami itt lent van. De minél előbb, mert a hozzászólásaim egy része pár óra alatt el szokott tűnni.
Kellenek-e nekünk az Európai Unió által működtetett Szkepikus Társaságok? Attól függ, hogy kell-e az új-gyarmatosítás?
http://www.nyest.hu/hirek/a-csaladfamodell-es-kovetkezmenyei
77 Krizsa 2015. december 10. 07:25
75 Untermentsch4 PARANOID-E a "tipikus magyar gondolkodásmód?
Wikipedia: A Szkeptikus Társaság - Az Európai Unio égisze alatt -
A Nyest is a honlapjuk, az INDEX is. Jó, hogy innen "átájánlottak" (átdobtak) engem 2 évvel ezelőtt az Indexre, legalább ott is körülnéztem. A chemtrail marhaság volt az elő a ravaszkodásaikból, amire felfigyeltem, mivelt tudok grafikázni. Láttam, hogy műtermék fényképeket tesznek fel... de akkor az nem elterjedt tévhit, ami ellen küzdenek, hanem szándékosan terjesztett ostobaság:-)). Pár nap mulva már láttam, hogy mindez rendszerszerű...
hu.wikipedia.org/wiki/Szkeptikus_T%C3%A1rsas%C3%A1g
A társaság által képviselt területek és témák
Orvostudomány, egészség: Homeopátia, alternatív gyógymód, táplálékkiegészítők, diéták, méregtelenítés, csodaszerek, védőoltás
Biológia, vegyipar: GMO, élelmiszer-adalékanyagok, E-számok, növényvédőszerek
Történelem: Magyar őstörténet, alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról, kitalált középkor
Intelligens tervezettség: Intelligens tervezettség és az evolúcióelmélet vitája
Összeesküvés-elméletek: Chemtrail, háttérhatalom, gyógyszergyárak összeesküvése
Tudományos módszer, tudományfilozófia: Áltudomány, érvelési hibák
|
Figyelem! Ma estétől kezd felkerülni az ezer oldalas GYÖKNYELVÉSZET második kiadása. Fájlonként lesz lecserélva, elsőként az I.-es és a II.-es fájl. Új címe is van, ami jobban fedi a tartalmát: "Mássalhangzó vázak közös értelme a világ nyelveiben." Akit érdekel, nagyon érdemes csak az új fájlokkal dolgoznia, mert a könyv komolyan megváltozik. A két évvel ezelőtti, első kiadás óta igen sokat fejlesztettem a gyöknyelvészeten. Áttekinthetőbbé tettem a táblázatokat és pontosabbá a szavak etimlógiáit.
|
Ugorj a "Nyelvészet. És tudomány" modulba. Nagyon érdekelni fog.
|
[468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
