Új bejegyzés Frissítés

2014.11.23. 16:41 Kati

Már fent van, a Nyelvészet és Tudomány modulban, a legutolsó: Ezt Budenz találta ki címmel. Valóban B. találta ki a FN nyelvészet alapjait képező "szabályos hangmegfeleléseket", amivel kb. 9O éve csak annyi probléma van, hogy a világ nyelveinek a felére ugyanúgy érvényesek. A héberre pl. sokkal jobban, mint a magyarra.  ERRŐL szól az ezúttal csak 3 oldalas, táblázatos kis tanulmányom.

2014.11.22. 02:39 Kati

Először ezt olvassátok el: Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz, ÉS 2O1O április. Aztán én rövidesen felteszem a cikkben előforduló szavakról és a finnugor nyelvészet: "Azonos, mert különbözik" "Mi volt előbb a tyúk, vagy a hal?" érveiről írt táblázatos tanulmányomat. Tehát nem is a szöveg érdekes - meg a benne foglaltakat, ha máshonnan is, gondolom, ismeri már mindenki. http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/a-gonosz-budenz.html

2014.11.19. 07:26 Kati

Kövess ma is ugyanoda.

2014.11.18. 07:36 Kati

kövess a Nyelvészet és Tudomány alatti fórumon.

2014.11.13. 09:30 Kati

A magyar KP/F váz gyökszavai: kap, kapa, kápa, kapu, kép, kefe, kepe, kopa- (téli szállás), kofa, kópé, kopó, köp, köpü, kupa, kupé. Az ősi kép: a száj csücsörít, ráborul, bekap. A finn KP váz gyökszavai: kapia, kuopia = kapar, vakar, kapea = vékony, kipu = fájdalom, kepé = fürge, könnyed, keppi = bot, pálca, kieppua = pörög, kupu = kupak, búra, keppi = szekrény, kepi = toboz, koppi = kunyhó, fülke, koppa = kosár, kauppa = vásár, kopio = másolat. A héber KP/F váz gyökszavai: kaf = tenyér, lábfej, kanál, kipa = kupola, sapka, lomb, kofe = kényszerít, befagy, kupá = halom, kosár, pénztár, kefe = hab, kofi = majomszerű. Szóval északtól-délig minden jelentés megvan mind a 3 gyöknyelvben. TESZ etimológiai szótár: Kap Valószínűleg hangutánzó. ...a hirtelen becsukódó száj által keltett zaj. A koppant igével függ össze; lehetséges, hogy a kap ige származékai. Hasonló hangutánzó szavak a finnugor nyelvekben is előfordulnak, finn kopaa- ’könnyedén felcsap; felugrik; recseg, ropog’. A kap származékai a kapdos, kapat, kapkod, kapós. Kapál Szláv jövevényszó, horvát-szerb kopati ’ás, kapál; kaparja, rugdossa a földet’, szlovák kopat ’ás, kapál; rúg’, orosz [kopaty] ’ás’. A szláv szavak indoeurópai eredetűek, vö. litván kapóti ’kapál’. A kapa főnév elvonás az igéből. Kapar Származékszó, a kap ’megfog’ ige -r gyakorító igeképzős alakja, a képzésre vö. csavar. Eredeti jelentése ’megragad, megfog’ lehetett. Kapaszkodik Származékszó, kap ’megfog, megragad. Az -sz gyakorító és -kodik visszaható igeképző. Kapca lábra tekert ruhadarab’ ...horvát-szerb régi nyelvi kopitca lábbeli’, kňpica harisnyaféle; kopitica kis pata, szlovák nyelvjárási kopytce szárharisnya. A szláv szavak előzménye *kopyto ’pata’ lehetett. Kapiskál Olasz jövevényszó, capisco,’értem’. ... a latinból származó régi nyelvi kapiál ’ért, megért’ ige. Kapocs Belső fejlemény, amely esetleg elvonással keletkezett a kapcsol ige alapján. Kapor Szláv jövevényszó, óegyházi szláv kopr , horvát-szerb kopar, szlovák kôpor, ukrán krip, kropu ’kapor’. A szláv szavak eredete tisztázatlan. Káposzta Szlovák kapusta: ’káposzta’.  Kappan ’herélt kakas’ Német Kapaun: ’herélt kakas’. A német szó a népi latin *cappo, *capponem) ’ugyanaz’ vagy a francia capon ’ugyanaz’ főnévre vezethető vissza. Kapta Horvát-szerb kopito ’pata; kaptafa’, szlovák kopyto ’ugyanaz’, orosz kopito ’pata’. Előzménye a szláv *kop- ’ás; kapál’ lehetett. A ’kaptafa’ jelentés hasonlóságon alapul. Kapu  Jövevényszó török nyelvből a honfoglalás előtt, türk qapug, hvárezmi qapu, qapug, oszmán kapu: ’kapu’. Előzménye a török *qap- ’bezár’ ige lehetett.  *****  Emberek! Minek nekünk ez a zagyvalék?

2014.11.12. 15:10 Kati

Gyöknyelvészet, a magyar LP váz gyökszavai: lap, lapu (levél), láp, be-lep, meg-lep, lép, lép (testrész), lop, lup (hurok). LP-LP/F: lappang, leffentyű, lappantyú. Finn LP és L-PP váz: lape = lap, lapos, síma felület, lapio = lapát, ásó, lapa = lapocka, evezőlapát, lappu = papírlap, folt, tapasz, lappá = húz, rak, töm, tódul („rálapátolódik”). Héber L-P/F váz: lip = rost (pl. szőr), lup = hurok, konytvirág, lapid = láng, lepet = körítés, L-PF: lapuf = körülcsavart, ráerősített (a lapát!).   Közös értelem (nem kell szomszédság sehonnan): hopp-lopp! hangutánzó. Már úgy születtünk, hogy értjük... TESZ, magyar etimológiai szótár: Lap Vitatott eredetű. 1. Ősi, uráli kori szó. Egy *lapp ’felület; lapos, sima; lapos lesz’ jelentésű... vö. még: lapos. 2. Belső keletkezésű szó, szóelvonással keletkezett a lapos melléknévből. Nyelvünkben elsődleges jelentése ’kardlap’ volt, csak a 18. sz.-tól kezdték el a’könyv oldala,’’kártyalap’, ’újság’ jelentésben... A szót a nyelvújítók terjesztették el. Nyelvújítás kori származéka a lapoz ige. Láp Ősi, finnugor kori szó. A feltehetőleg *l pp hangalakú finnugor előzmény’kidöntött fa, úszó törmelékfa’ lehetett. ... ebből metaforikusan fejlődött a mai jelentés. Lapály Származékszó, lapos szavunk uráli kori *lappz ’felület; lapos, sima; lapos lesz’ jelentésű alapszavából jött létre az -ály névszóképzővel. Lapát Szláv jövevényszó, óegyházi szláv lopata ’lapát, ásó’, horvát-szerb lopata ’lapát; evező lapátja’,szlovák lopata ’lapát’, orosz [lopata] ’ugyanaz’ (hogyhogy??). A szláv szavak szóvégi a hangzója úgy maradhatott el nyelvünkben, hogy birtokos személyjelnek fogták fel (ne már...). Lapít ...lapos szavunk uráli kori *lapp ’felület; lapos, sima’ alapszavából jött létre a valamilyenné válást kifejező... -ít képzővel. Elsődleges jelentése ’lapossá tesz’, jóval később ’meghúzza magát’. A szótő legrégebbi származéka a nyelvjárási lappan ’meglapul’, korai származékai még lappang,  lappad, lapul. Lapocka Szláv jövevényszó, vö. szlovák lopatka, orosz.... Ősszláv előzménye a ’lapát’ jelentésű *lopata. A magyar szó ebből -s névszóképzővel jött létre. A szótő legrégebbi származéka a nyelvjárási laponya ’lapály’ későbbi lapály. Lappantyú Származékszó, a *lapít családjába tartozó lappant ’meghúzódik, lapul’ ige -ú képzős melléknévi igenevéből. Állattani szakszó. (HOGY MICSODA?) Lapu Szláv jövevényszó, vö. horvát-szerb nagy bojtorján, útilapu’, szlovák lopúch. ***** Enberek! Minek nekünk ez a zagyvalék?

2014.11.11. 18:36 Imre

Nagyon úgy tűnik, hogy igazad lehet, de még nem merem elhinni...

2014.11.11. 18:30 Imre

No, csakhogy idáig jutottunk! 2014.11.09 05:22 Kati „ Több helyről érkezett kérdésekre válaszolok: Az összehasonlító gyöknyelvészetben (ÖGy) a szavak mélyebb, eredeti jelentését keressük. Alapvető, felfogásbeli eltérés van a hivatalos történeti nyelvészettől – az ÖGy a tőszavak eredetét nem köti semmiféle nyelvcsaládhoz, hanem a környezeti hanghatások utánzásának tartja. Vagyis az emberrel veleszülető környezetismereti tudásbázis „kihangosításának”. Az ÖGy.-ben a szavak vizsgálatának módszere a következő: 1. kikeressük a szóban rejlő legrövidebb mássalhangzó vázat, ami vagy 1 vagy 2 msslhgzót tartalmaz. 2. átvizsgáljuk az adott nyelv összes gyökszavát azzal a vázzal, hogy mi lehet a közös értelmük? Példa: a magyar PP gyök (tő-)gyökszavai: pap-pópa-pápa (értelem: papolnak), pép (lágy, terjengős), pipa (szájjal...), pipi (csiripel), popó (szellent), púp (mint a csücsörítő száj). Az eredeti közös értelem: ahogy a száj... fúj. (A héber pe = száj, finn pee = fej. Akiben még kétség maradt, hogy nem kell a tőszavakat más nyelvekből átvenni, hiszen a föld eltérő pólusain is hasonlóak lettek...) 3. Az ÖGy-ben párhuzamosan minimum még egy nyelvet vizsgálunk. (Ajánlatos többet). A finn PP gyökszavak: papu = bab (bélgázok), pipi = seb, bibi, pipo = bojtos sapka, pupu = (becézve) nyuszi (szőrös), púpé = fa-fej (hülye). Ez utóbbi árulja el, hogy már a PP is összetett gyök volt: Pú+Pé. (Ilyesmire több példa is van, de ált. nem érdemes szétszedni a gyököket.) A közös ősi értelem most is a szájjal kapcsolatos, de itt az kerül előtérbe, hogy a száj / fej pihés-szőrös. 4. Megvizsgáljuk, hogy a két (több) nyelvben az ÖSSZES tőszó értelme visszavezethető-e valamiféle természeti jelenségre? (a közös értelemre). Többéves munkánk tapasztalati eredménye: IGEN. A flektált gyökszavakban gazdag (pl. nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyől, nyúl) és szóbokrokba rendezett gyöknyelvek ilyenek. Mert a többi nyelvben már flektált gyökszavak sincsenek (alig vannak), nemhogy szóbokrok.

2014.11.11. 06:24 Kati

AVAR rovásemlékek vannak? VANNAK, pont. Az avarok nem szlávosodtak el, hanem egy mássalhangzó torlasztó SZLÁVOS jellegű nyelv ment le a délvidekre. Mindegy, hogy hova (etruszk, Szardínia, Ibéria...), szerintem többször is lementek és többfelé. Mikor? az utolsó jégkorszakban és utána... S visszajöttek avar-ként. EZ A MAGYAR nyelv, ami már nem torlaszt. Ami már sokmindent felszedett az afro-sémi ráhatásokból. Ami ugyanúgy rovással jött vissza, mint ahogy a KM rovásával a hóna alatt lesétált. DE VIGYÁZAT, a betűk hangértéke az ugariti (később föníciai) rovás felé már változhatott - én se tudom mennyit. Ezt kell szépen kikutatni. Kkutatni, hogy mennyit változott az avar rovás a 7ooo éves KM rováshoz képest. A türk rovást nyugodtan lehet hanyagolni, mert SOKKAL későbbi. A rúna meg szóba se jön, annyival későbbi. A barcelónai rovás? Annak azért lehet köze... Az avar rovás a már MAGYARNAK nevezhető rovás. Csak még mindig avarnak hívjuk és az istennek se fejtjitek meg. Nehogymár kiderüljön...A szlávokkal az avarok egyre kevésbé értették meg egymást, hiába a majdnem közös szókincs. AMIATT, hogy a szlávok torlasztók maradtak, és akkor nagyon nehéz még ugyanazokat a szavakat is megérteni. A délvidéken, a felvándorló afrikaiak hatására, ami oda lejutott, minden nyelv nyíltszótagúvá vált. Így megvan az is, hogy a magyar miért hasonlít jobban a héberre, mint a finnre. Amin vitatkozni nem lehet, csak tudománytalan módon - direkt figyelmen kívül hagyni lehet az összes sémi nyelvet.. A finn a magyarnál hasonlít sokkal jobban a héberre. Ezen sincs mit vitatkozni,mert ténykérdés, csak direkt figyelmen kívül hagyni lehet. De a finn nem is igazán a héberre hasonlít, ami még sehol se volt a világon, hanem az afro-sémi nyelvekre. Miért? Mert a finnes előnyelv legalább egy jégkorszakkal előbb menekült le a délvidékre a hideg elől, mint a magyar előnyelve. Aztán a köv. felmelegedéskor a finnes-északiak öntudatos nagyvadászok lettek, és le se tojták többé (azóta sem) a délvidéket. Gyöknyelvészet G portal.hu - és minden megvan ahhoz, hogy megírjátok végre a KM-ben keletkezett és oda vissza is tért magyar nyelv történetét. Keletről is sokféle ragozó nyelv tért vissza a (az utolsó) népvándorlások alatt a KM-be? Persze. Az ókor előtti ragozó nyelvek (modern nyelvtanok hiányában) még többé-kevésbé mind megértették egymást? Persze. Könnyen egybeovadtak? Világos. S a szláv nyelvtörténet kiinduló pontja is KM sztori.

2014.11.09. 05:22 Kati

Több helyről érkezett kérdésekre válaszolok: Az összehasonlító gyöknyelvészetben (ÖGy) a szavak mélyebb, eredeti jelentését keressük. Alapvető, felfogásbeli eltérés van a hivatalos történeti nyelvészettől – az ÖGy a tőszavak eredetét nem köti semmiféle nyelvcsaládhoz, hanem a környezeti hanghatások utánzásának tartja. Vagyis az emberrel veleszülető környezetismereti tudásbázis „kihangosításának”. Az ÖGy.-ben a szavak vizsgálatának módszere a következő: 1. kikeressük a szóban rejlő legrövidebb mássalhangzó vázat, ami vagy 1 vagy 2 msslhgzót tartalmaz. 2. átvizsgáljuk az adott nyelv összes gyökszavát azzal a vázzal, hogy mi lehet a közös értelmük? Példa: a magyar PP gyök (tő-)gyökszavai: pap-pópa-pápa (értelem: papolnak), pép (lágy, terjengős), pipa (szájjal...), pipi (csiripel), popó (szellent), púp (mint a csücsörítő száj). Az eredeti közös értelem: ahogy a száj... fúj. (A héber pe = száj, finn pee = fej. Akiben még kétség maradt, hogy nem kell a tőszavakat más nyelvekből átvenni, hiszen a föld eltérő pólusain is hasonlóak lettek...) 3. Az ÖGy-ben párhuzamosan minimum még egy nyelvet vizsgálunk. (Ajánlatos többet). A finn PP gyökszavak: papu = bab (bélgázok), pipi = seb, bibi, pipo = bojtos sapka, pupu = (becézve) nyuszi (szőrös), púpé = fa-fej (hülye). Ez utóbbi árulja el, hogy már a PP is összetett gyök volt: Pú+Pé. (Ilyesmire több példa is van, de ált. nem érdemes szétszedni a gyököket.) A közös ősi értelem most is a szájjal kapcsolatos, de itt az kerül előtérbe, hogy a száj / fej pihés-szőrös. 4. Megvizsgáljuk, hogy a két (több) nyelvben az ÖSSZES tőszó értelme visszavezethető-e valamiféle természeti jelenségre? (a közös értelemre). Többéves munkánk tapasztalati eredménye: IGEN. A flektált gyökszavakban gazdag (pl. nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyől, nyúl) és szóbokrokba rendezett gyöknyelvek ilyenek. Mert a többi nyelvben már flektált gyökszavak sincsenek (alig vannak), nemhogy szóbokrok.

2014.10.16. 20:26 Kati

Látom, megnőtt a nézettségem. Hát meg is dolgozom érte. Valszeg holnap jön a finn--magyar-héber tőszavak szótárának a III. része. A párezer éves történelem tisztázása nem segít nektek, MAGYAROK mindaddíg, amíg a nyelvtöténetet nem hozzuk rendbe. Mert az rontotta el nekünk az egészet. Látod, én még finnül is képes vagyok tanulni ezért. Csak ezért. Küzdjél Te is.

2014.10.02. 17:22 Kati

Mehet tovább (a kérdezősködés) - visszajöttem. Nekem legjobban Barabássy Miklós nyugodt, kiegyensúlytozott, mindig reális hozzászólásai tetszenek - sajnos csak a Nyesten. Ahol más kiegyensúlyozott... stb. nemigen fordul elő.

2014.09.25. 20:24 Kati

Hellóci! Nagyon kellemes idő van Magyarországon. Mindenkit szeretettel üdvözlök.

2014.09.22. 17:04 Kati

Ismét elutazom pár napra. A finn-magyar-héber gyökszavak szótára - remélem, hogy be tudom fejezni a duplájára bővített első részét - még valszeg ez előtt felkerül. (A most fenntlevőt lecserélve.) A gyökszótárnak négy egymás után következő fájlja lesz, amit a végén egybeszerkesztek - itt is és valszeg könyvalakban is kiadom. Kellemes ősz-kezdetet! S a zsidó érzelmű magyaroknak, akik ősszel ünneplik a héber év-fordulót - boldog újévet kívánok. Saná tová u-mevoráhat = évet jó és-áldottat:-).

2014.09.07. 17:25 Botond

Mi az hogy jön? Már itt is van!

2014.09.03. 18:37 Kati

JÖN! 2-3 hét mulva lesz fenn a FINN-MAGYAR-HÉBER gyökszavak (tőszavak) szótára. Eleinte részletenként lesz feltéve, ahogy elkészül. Aztán egyesítem a fájlokat. Biztosan le is fogom még cserélni őket (javítgatás és kiegészítések céljából) - mert a finn nyelvet még csak most kezdtem tanulni. A ragozatlan tőszavakat azonban így is ki lehet keresni a finn szótárból - magyarul és héberül pedig tudok. Nagyon igyekszem, hogy már az "első kiadás" is hasznos és élvezetes legyen. Annyit  már eddig is tapasztaltam, hogy a finn közelebb áll a héberhez, mint a magyarhoz:-).

2014.09.01. 06:50 Kati

Mivel mind a ketten körüljártuk az igazságot, nem muszáj, hogy a részlekig erősködjenek azok, akik véleményt cserélnek. Mondjuk a francia mosás szót én a lé, leve, láva (folyékony) szóra vezetném vissza.

2014.08.31. 19:48 varnai

Én viszont azt írtam, hogy a magyar halvány, halovány szónak nincs kapcsolata a héber ha laván névelős szóval, mert a magyar szó jól láthatóan összetétel, szótő + képző: hal + vány; hasonlóan a maradvány, utalvány, feladvány, mutatvány, stb. szavakhoz. Az alapszó: hal, mint az elhal, meghal szavakban, a halvány színek pont az élénk színek ellentétei. Lehetett esetleg fordított irányú terjedése a szónak úgy, hogy délen már nem tudták az értelmét és ezért a szó elejét a népetimológia névelőnek vélte? Az említett laván = fehér szónak megint csak a franciából vett (latin eredetű, de talán más európai nyelvekben is létező) párhuzama lehet a laver = mosni (lav- = mos-), olyan értelemben, hogy a ruhát mosás közben fehéríted a szennyeshez képest.

2014.08.31. 10:29 Kati

A halovány szerintem megint visszamegy "délre". A héber laván = fehér, de a hi-lbin = fehérít, ha-lbana = kifehérítés (albán). A laván pedig, kissé meglepő módon, a fehéren izzó láváról "szól". Ahhoz, hogy a magyar hal/o/vány szót ezekkel rokonítsuk, fel kell tételezni, hogy az afro-sémi ELŐRAG-igeragozás felterjedt északabbra is és az előragok gyakran véglegesen is felragadtak a szavakra. Mivel erre számtalan példa van (a többi (l'-, m'-, n'-, t'-) előragokkal is, én ezt veszem alapul.

2014.08.30. 18:13 varnai

(Megj.: az említett francia szók latin eredetűek. Latinul hím- és nőnemben: vivus, viva = élő; lupus, lupa = farkas.)

[468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]