Gyöknyelvészet
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Magyar Adorján kérdései
 
Ajánlott honlapok
 
Elérhetőség

krizsa@inter.net.il 2023 februarig nincs uj emailem. Maradt az eredeti, a krizsa@inter.net.il - ha még elérhető lesz majd M.országról. 

 
Látogatók
Indulás: 2013-12-01
 
Fórum
[468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]

2014.01.12. 08:48 Idézet

Provokatív kérdések: 1. Szeretem a férjemet / feleségemet / gyerekeimet. (Ha így egybefoglalom őket, akkor nyilván nem a szexről van szó.) Akkor miről van szó, és ez kinek jó (hasznos)?

2. Szeretjük-e a hazánkat (nem érdekes, hogy kettő is lehet). Ez mit jelent, kinek és mire jó (hasznos)?   

3. A "szeretet" az egy romantikus kifejezés? Egye fene. Mondjuk "fontosnak tartom". Mi történik velünk, ha nem tartjuk fontosnak őket / azt?  

4. Szerepelnek-e a magyar iskolai oktatásban ezzel kapcsolatos kérdések?


2014.01.11. 21:52 Idézet

A tanár: 1. Ezt tanulta nemcsak az egyetemen, hanem már az ált. iskolában is. 2. Nagyon kevés ember van, aki nem HISZ abban, hogy a tudosók biztosan tobbet tudnak, mint ő. 3. Már csak azért sem akarja kétségbe vonni a tudomány felsőbbségét, mert akkor a saját diplomájának az értéket vonná kétségbe. Holott épp most vette a kezébe, nagy büszkén az áhított diplomát.

4. Kötelező tanterv van? Én is voltam tanár... az bizony van. Mert ha nem, repül az állásából.. Lakáshitel, rezsi, gyerekek, megélhetési költségek vannak? Vannak. Innentől a tanár gondolatai visszakanyarodnak az 1-3. ponthoz: az igazán nem lehet, hogy az összes tudós hülye legyen, csak én vagyok okos.  Meg ezt nem is nekem kell eldönteni. Innentől a tanár nyugodt lelkiismerettel tanítja tovább a hülyeséget. Tehát ki van zárva, hogy bármit szóvátegyen.


2014.01.11. 20:12 Idézet
Tóth Imre

Igazából szerintem nincs itt szó különleges tudományokról, hiszen a saját nyelvünkről beszélünk, az meg minden értelmes magyar számára tökéletesen érthető.

Az, hogy a nyelvészeink ebből egy teljesen idegen lelkületű, majdhogynem érthetetlen  "tudományt" barkácsoltak össze, az meg valójában szégyen. Szégyen az is, hogy ma Magyarországon nincs egyetlenegy nyelvtanár sem, aki szóvá tenné ezt, mindegyik hülyíti tovább a gyermekeinket.


2014.01.11. 19:21 Idézet

Tóth: „Ott is mindenki csak a saját elméletét hajtja.”

Nem véletlenül kezdtem bele A Túlélés Elvének ismertetésébe, abból is a külső és belső ellenség fogalmára. A legfontosabb dolog volna azt látni, hogy a külső ellenség eredetileg a múlt századi kelta-német felsőbbrendűséget szolgáló indogermán nyelvészet volt, ami a holokauszt után visszafogva magát, indoeurópaira változtatta a nevét. Az elavult kutatási módszerük azonban ugyanaz maradt. De a „gazda” azóta más lett: az indoeurópai nyelvészet ma elsősorban az angol nyelv kultúrgyarmatosító érdekeit szolgálja.

Miután a hatalmas szláv tömb, nagy igyekezetében, hogy a „művelt európai civilizáció” részévé válhasson, elfogadta az „indoeurópai” nyelvek közé besorolást, már csak a Kárpát-medence őslakója, a magyar (nyelv) zavarja a nyugalmukat. De azt még a német nyelvészet sorolta át – Szibériába. Nagyon jó, ott is maradjon. Itt tartunk.

Ha az „alternek” csúfolt gyökkutatók, történészek, íráskutatók csak szótlanul elmennek egymás mellett – vagy rosszabb esetben még fújnak is a másikra, akkor az önjelölt „tudomány” – pl. a hivatalos nyelvészet, sikerrel tudja egymásnak ugrasztani mindet. Így válhatunk egymás belső ellenségeivé. S az igazi bomlasztó erő, sajnos, mindig a belső ellenség. Még akkor is az, ha nem is ellenséges, csak összefogni nem lehet vele. Varga Csaba kutatásai nagyon közelálltak hozzám, de pl. Varga Géza munkásságát, mivel nem értek az íráskutatáshoz, én nem is tudom igazán átlátni. Mégis mindkettőt igyekszem megvédeni a mocskolódástól. És tiltakozásból mindig csak egy kell, mert utána mások is felszólalnak: micsoda? Hogy merted azt mondani, hogy szélhámos (agyament, baromság, szíriuszi, „jobboldali”, „nagymagyar”? Milyen alapon szélhámos, hékás? Erre az illető nicknév (az ilyen egy se vállalja a saját nevét), szépen elhallgat. Három-négy rendreutasítás hosszabb időre meg is szűnteti ott a gyalázkodást. S ez a minimum, amit megtehetünk.

A maximum persze az volna, ha értenénk is, hogy mit csinálnak a többiek és érdemben támogathatnánk őket. Csak ezt nem mindig lehet megvalósítani. Sokuknak már tucatnyi könyvük, többszáz írásuk is megjelent – gyakran egészen más kutatási területről, mint a miénk. Ilyenkor a közös cél segít. Akinek az eredményeit nem is tudjuk megérteni, de biztosak vagyunk benne, hogy a tisztesség vezérli, azt is támogatni kell. Mert nem ő, csak mi tehetünk arról, ha nem értjük.          


2014.01.11. 16:54 Idézet
Tóth Imre

Hát, elég szomorú, amit ezekről a gyöknyelvi konferenciákról írsz. Szomorú, mert ebből is az látszik, hogy nem vagyunk képesek összefogni a hamisságok ellen. Ugyanezt tapasztalom a magyarbetűs írás kutatóinál, azaz a rováskutatóknál is. Ott is mindenki csak a saját elméletét hajtja.  


2014.01.11. 12:31 Idézet

TV adás: a 2012 őszi Czuczor konferencia

A 150 éve tartó engedelmesség következménye: a hivatalos nyelvtudomány minden korlátot elsöprő egyeduralma. Nemcsak rutinszerűen, témától teljesen függetlenül sem válaszolnak semmiféle „külső”, kutatási irányra, leletre – hanem még azt is megszervezik, hogy a nagyközönség is belássa végre, hogy hiába „hisztizik”, úgysem lesz előrehaladás. Például a Czuczor konferencia sorozat is elsősorban arra volt jó, hogy a Cz. SZÓTÁR „elmaradott” voltát belássa végre a lázadó tömeg. De ha annyira akaják, hát tessék! Tiszteletreméltó környezetben, nemzetközi előadássorozat, TV, valóban jó hangulat – tessék csak ünnepelni!

A Cz. szótár azonban, még ha gyökszótárnak nevezték is alkotói, és azóta a mai nagyközönség is, mégha tartalmas, gazdag és méltó forrásmű is,

egyáltalán NEM NYELVÉSZET, hanem szótár.

Sőt a létező afro-sémi gyöknyelvekhez hasonlítva nem is gyökszótár. Akkor mi? A magyar GYÖKSZAVAK szótára. Olyan szerkezetű szótár, amiből a magyar nyelvet a százmilliós afro-sémi + héber-arám-arab gyöknyelvekkel elvileg sem lehet összehasonlítani. Pont emiatt sikerül az MTA-nak már 150 éve letagadni, hogy a magyar is gyöknyelv volna. Hogy az élő gyöknyelvekhez manapság nem legális dolog még hasonlítani sem.

A négy Czuczor konferencia is nagyon sok érdekességet, újszerű (pl. oktatási) módszert hozott, s a magyar nyelv bensőséges szeretetét sugározta. Csak... ismét nem volt szó, ezeken sem, semmiféle gyök-váz NYELVÉSZETRŐL.

Az utolsó Cz. Konfernciáról (2012. október.) Kétszeri jelentkezésemet, hogy előadni kívánok (a konferencia főtémájáról!, a gyöknyelvészetről) – miközben senki más sem tartott ilyen előadást – egyetlen szó válasz nélkül hagyta a szervezőbizottság. Pedig megírtam, hogy nemcsak a vázlatot, hanem az előadásom teljes anyagát elküldeném előzetesen hozzájuk és csak azután döntsenek, színvonalasnak tartják-e.

A kétszeri jelentkezésemre 3 hónapon át nem kaptam választ. Egy szót sem. Ugyanez történt (vagyis nem történt), a négy nagy magyar egyetemmel is, ahol a bejelentésemre, hogy a sémi gyöknyelvek analógiájára héber-magyar gyöknyelvészettel foglalkozom, s erről könyvem is megjelent már, egyetlen hang válasz (tehát elutasítás sem) kaptam sehonnan. S ne legyenek illúzióitok: EZ A NORMA.

Végül arra kértem az utolsó Cz. konferencia szervezőit, hogy a szerzőtársammal együtt, legalább látogatóként megjelenhessünk. Ezt az engedélyt megkaptuk. De az  előadásom tervét, annak elhallgatással való elutasítását (amikor még az anyagát sem látták), a válaszukban meg sem említették. (Mindketten részt is vettünk az 2012-es budaőrsi Cz. konferencián.)

A mássalhangzó vázas gyöknyelvészetről tehát nemcsak én, hanem SENKI MÁS SEM tartott, ezúttal sem, előadást. S nyilvánvaló, hogy az előző 3 konferencián sem, másnak sem volt LEHETŐSÉGE (ha lett is volna vállalkozó) semmiféle „gyökvázas” előadást tartani. Mert azt még én se tudom elhinni, hogy rajtam kívül soha senki, még kísérletet sem tett a magyar nyelvnek a százmilliós lélekszámú gyöknyelvekkel való összehasonlítására. Az  valószínűleg igaz, hogy a teljes szótári anyagra, a nyelvtanok történeti fejlődésére is kiterjedő kutatást más nem végzett még, de részeredmények énelőttem is bőven voltak.


2014.01.08. 16:10 Idézet

Csak a finnugor nyelvészet tudománytalan? Nem! Az egész indoeurópai nyelvészet is az.

A Nyest cikk címe: Mi az az eiró?

A B/V változó hangot sajnos, írásban, már a magyar nyelv sem különbözteti meg a W-től, ami valójában O/U/W. Ez a két változó hang két különböző korban és földrajzi helyen keletkezett. A B/V Afrikából érkezett fel, az O/U/W pedig Európában (valszeg a KM-ben) keletkezett és V-nek ejtése nyelvenként változó: igen, vagy nem – sőt keverten is.

A B/V igazi mássalhangzó páros. Így értelem meghatározó szerepük EGYÜTT van. Vagyis akár B-nek, akár V-nek ejtjük-írjuk őket, a szónak ugyanaz az értelme. Az O/U/W azonban nem valódi mássalhangzó. Értelem meghatározó szerepe csak W-nek ejtéskor van, de akkor is mindig felcserélhető egy (nem mindig, mem pontosan) O/U-nak ejtett diftongussal (mint Vas megyében). És akkor... ? Akkor a sumér, vagy a mai, tonális típusú (pl. kínai) nyelvek nagybirodalmába jutunk.

Vas megye: jau-jou-jauak (jó-javak), tou-tauak (tó-tavak), tőü-töüeket (tő-töveket), meguárgya (megvárja), köü-köüek (kő-kövek), szaual (szóval). Az angol water, wind sem igazán V hangot rejt, hanem uater, uind -szerű kiejtést hallunk. Vagyis magánhangzó(ka)t.

Ennyire sem volt képes rájönni (dehogynem, régen rájöttek már) az IND-FNY (indoeurópai-finnugor) nyelvészet. Hogy még mi mindenre nem volt képes? (nem akart) rájönni? Hát semmire, ami a sémi-afrosémi nyelvekkel rokonságba hozhatná. Mert akkor az IND-FNY kártyavárként omlana – fog összeomlani.


2014.01.07. 09:45 Idézet

A megélhetési kutató (szakember) fogalma

Ezt a cikket inkább a Túlélés Elve modulban kellene feltennem, de szeretném vitára is bocsátani.

A megélhetési kutató: MK (szakember, orvos, stb.) általános jelenség, ez a többség. Annyira, hogy a kivételek nagyon ritkák. Legtöbbször bele is buknak az „önállóskodásba” – és kiűzetnek a szakmából.

Az MK egy olyan fizetésből élő – tehát nem önálló – szakember, aki tudatában van annak, hogy amivel foglalkozik, az nem a legjobb, nem a legmegfelelőbb, legolcsóbb, legcélravezetőbb „kezelése a témának”. Vagy akár azt is pontosan tudja, hogy kifejezetten káros. Miért teszi mégis? A fizetéséért és (magasabb szinten) az eddig elért tekintélyének védelmében. Félreértés ne essék, gyógyszerkutatóként, jó 15 éven át én magam is MK voltam. Vagyis tudtam, hogy az általam kifejleszteni, gyártásra kerülni segített gyógyszerek károsak, vagy feleslegesek. S hogy ezek alkalmazása helyett sokkal jobb egészségvédelmi megoldások is vannak, de „ingyen”. Míg a gyógyszerek (nagy részének) forgalmazása kizárólag anyagi érdekeket szolgál.

S én ennek a felismerésétől hagytam el undorral a szakmámat? Korántsem. Csakhogy – már özvegyen – két gyereket neveltem. A pályám végefelé zömmel „rákelleni” (rákot is okozó) gyógyszereket fejlesztettem ki és néhány bőrjelenségből észrevettem, hogy magam is veszélyben vagyok. S két velem együttdolgozó vegyész már meg is halt... Ekkor megtagadtam egy újabb feladatot, pontosan acélból, hogy (végkielégítéssel) kitegyenek a munkahelyemről. Ebből vásároltam meg a komplett számítógépes felszerelést, tanultam meg a könyvszerkesztői szakmát, és azóta...

Konklúzió: önálló paradigmát (új kutatási irányzatot) csak az tud kifejlesztni, aki „mindentől” függetlenné képes válni. Az viszont már nincs benne a „tudományban”. További ismeretanyag: Thomas Kuhn: Paradigmaváltás.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Paradigmav%C3%A1lt%C3%A1s


2013.12.29. 10:32 Idézet

Varga Csaba elválasztási módszere szerint, mert így volna helyes:

Szür-ke, cement (nem számít, idegen szó), sük-et, szem-ünk, vil-log, pocs-olya, szek-ér, ván-dor, tal-(a)p, ir-így, har-mat, csepp-re.

A héber szrak = üresség, terméketlenség – SZÜRKE

SKT       Saká = elmerült, seket = csönd – SÜKET

SzM       Szumá = vak (még csukott) szem – SZEM

B/V-LL   Blil = zűrzavar, vilón = függöny – VILLAN

PC/Cs    Puc = szétszór, pucál = pucolPOCSOLYA

SzK        Szak = zsák, szohev = hurcol – SZEKÉR

ND      Nád = hajladozó, noded = vándor – VÁNDOR (bonyolult, nem most...)

TL-P/F    Telef = pata, talpiot = erőd – TALP

XRG/Gy   Eragón = vágyódás, argeván = lila – IRÍGY

HRM        Hár = hegy, harafá = permetezés, herim = ráemelte – HARMAT

C/Cs-2P/F  Cuf = méz, cafuf = sűrű – CSEPP.

Konklúzió: A magánhangzók eltérése nem számít. A szavak rokonításában csak a mássalhangzók – sorrendben való – egyezése dönt.


2013.12.29. 08:06 Idézet

Iidőmértékes verselés héberül és magyarul

(Uri Milstein: „Anahnu aforim” – „Szürkék vagyunk” – részlet)

A kék szótagok a hangsúlyosak.

náhnu  aforim-kmo szak-sel mee-let

náhnu  atu-mim-kmo bor-sela szid

ené-nu  mavi-kot-kmo bocba dee-rech

hamja-hell aga– lömiz-dráv sel hee-leh

nahnu mökanim bözo-hár hatla-lim.

 

Az eredei időmértékhez közelítő magyar fordításom:         

Mi szür-kék, aho-gyan egy zsák-nyi ce-ment

Süke-tek aho-gyan egy mész-nyi gö-dőr,

Szeme-ink vil-lognak, pocsolyák mintaz úton,

Szeke-rekre váró – svándo-rok talpnyo-ra.

Iri-gyek miva-gyunk harma-ra a cseppnek.

 

A valódi (közzétett) magyar fordításom:

Szürkék vagyunk, mint egy zsák cement

ketek vagyunk, mint a meszes dör

A szemünk villog, mint pocsolya az úton

Szekérre vár s a vándor talpnyomára

Irígyek vagyunk a harmati cseppre.

 

Így különböznek a hangsúlyok az általában KÉT szótagot flektáló, de alig ragozó sémi nyelvek, meg az ősibb, a csak egy szótagot flektáló – láncragozó nyelvek között.

A (legtöbbször) két szótagot flektáló sémi nyelvek azért teszik (általában) a második szótagra a hangsúlyt, hogy érzékeltessék, hol van a szó – az értelem – vége.

A magyar és a ragozó gyöknyelvek (ugyanezért) teszik a hangsúlyt az első, még nem továbbképzett, nem is ragozott szótagra, hogy hallani lehessen, hol van a szó legfontosabb része – az értelem.


2013.12.28. 13:34 Idézet

Van-e köze a magánhangzó illeszkedésnek a "magyaros" (láncragozó) nyelvek előhangsúlyához? És a flektáláshoz? Ez a következő témánk:

A magánhangzók cseréje

A magánhangzók nemcsak az illeszkedés kedvéért cseréldőnek. A sémi nyelvekre annyira jellemző flektálás nyelvtani funkciókat tölt be és teljesen általános. A flektálás együtt is működhet a magánhangzó illeszkedéssel, de "szembe is mehet" vele (direkt el is ronthatja). A flektálás (=magánhangzó hajlítgatás) nyomai sok nyelvben megvannak, pl. az angolban: sing / sang / sung. Az oroszban nemcsak a nyomai, hanem eléggé általános.

A magyarban a flektálás csak a gyökszavakra nézve általános, "kétszótagúaknál" már csak elvétve fordul elő. Csakhogy a magyarban nem nyelvtani, hanem értelem változtató funkciója van. Egy példa a teljes sorozatú - az összes magánhangzót csereberélő flektálásra: szal(ad), szál (kihúzott), szel, szél, szél(e), szil(fa), szól, sző(l), szul(ák), szül. Az SzL váz közös értelme: amire a szél képes. Mi mindenre képes? Szaladni, húzni, vágni, szélekre sodorni, felmagasodni (szilfa), összgubancolni (sző), eltávolítani (a gyomot: szulák, és aki szül). 

Ezt a kérdéskört még én sem dolgoztam ki... sőt abban sem vagyok biztos, hogy minden kérdésre lesz válaszom. Több szem többet lát... szóljatok hozzá!


2013.12.25. 15:32 Idézet

Az indoeurópai (IND) és finnugor (FNY) nyelvészet dogmája,

hogy a különböző nyelvek populációi „egymás között megegyezve” hoztak létre szavakat a fogalmak megnevezésére – ostobaság. Ezt a nyilvánvalóan téves feltevést annyiban „szépítik” mégis, hogy nyelvcsaládokba tömörítik a nyelveket, majd az így kreált nyelvcsaládokat közös alapnyelvből származtatják. A nyelvcsaládokba sorolás „szabályait”, az ú.n. hangtörvényeket – legalábbis az elvet – ismertnek tételezem fel.

Azt az ellentmondást, hogy az így összeállított nyelvcsaládokon kívüli nyelvekben gyakran nagyságrendekkel több a hasonló, vagy azonos szavak mennyisége, a legkülönbözőbb képtelenségekkel próbálják elfedni. Ilyen a „véletlen szóegyezések” (legyenek bár több ezren), a szomszédos (areális) hatások, a képtelen mennyiségű jövevényszavak meséje, a semmivel nem igazolt „nyelvcserék” feltételezése, stb.

A legnagyobb trükk az, hogy a sémi nyelveket, amelyek a hasonlósága az eurázsiai nyelvekkel semmi módon nem tagadható, egyszerűen „nemlétezőnek” tekintik. Nem szerepelnek az összehasonlító nyelvészeti kutatásokban, de még a nyelvtérképeken sincs feltűntetve az egész Közel-Kelet.

Ha kinyitunk bármilyen szótárt, rögtön láthatjuk, hogy a nyelvek nem egyforma gyakorisággal használják a beszédhangokat. A dolog akkor kezd érdekessé válni, amikor az is kiderül, hogy a második, harmadik, stb. szótárban is hasonló a „felhasználási” arány. A G, Z például mindenhol kevesebb, a P, T, L viszont mindenhol sokkal gyakoribb a szavakban. Ezt persze annak is lehetne tulajdonítani, hogy talán a beszédszerveink nem egyformán „kedvelik” a különböző hangokat. Csakhogy a szókezdő mássalhangzók aránya ennél is markánsabb különbségeket mutat. Akkor mégsem a kiejtés könnyebb-nehezebb volta okozhatja a különbségeket. A szavak belsejében nagyon gyakori L és J például szókezdőként kifejezetten szerénynek bizonyul.

Áttérek a héber és magyar nyelv gyök(váz)képző tulajdonságára, ami az egész szótáranyagon keresztül párhuzamosan „működik”. Ha a magyarban kevés szót hoz létre egy gyök, akkor a héberben is ugyanez a helyzet. Ilyen például az SC, aminek a héberben csak 2 szava van (socef = tajtékzik, secef = áradat), s a magyarban csak a sicc! indulatszó.  

A J-vel kezdődő gyökvázak héberben-magyarban egyaránt feltűnően kevés szót képeznek – s mindig a magyar az, amelyik még a hébernél is kevesebbet. A JJ gyök a héberben csak 2 szót alkot, a magyarban csak a „jaj” indulatszót. A JZ gyök a héberben 5 szót, a magyarban csak kettőt. Az SSz gyöknek a héberben csak 6 szava van, s a magyarban egy sem (kizárólag idegen eredetű szavak léteznek vele). Még egy példa: a héber S-Z gyöknek is csak 5 szava van, a magyarban csak egy, de az sem „igazi”: só-z.

Mit lehet mindebből megállapítani? Annyit mindenesetre, hogy a J hang egészen másképp viselkedik, mint az összes többi mássalhangzó. De ennek nem az az oka, hogy csak „félmássalhangzó”, mert a H is az, de a H nagyon sok szót képez. A Z új hang kell legyen, mert az előfordulásának aránya minden szempontból kevés. Ilyen megfontolások vezettek rá, hogy az első gyökre rákapcsolódó mássalhangzókat végigkövessem mindkét szótáranyagban.

Nézzünk tehát egy „nagyon jól együttműködő” gyököt a két nyelvben: A héber SzT, habár elég sok szót képez, B, C, D, P, H, S/Sz, Z hangot nem vesz fel ahhoz, hogy második szótagot képezzen. A magyar SzT gyök (amelyből 11 szó származik), a felsoroltakon kívül még az F hangot is mellőzi.

Nos, amikor a „szanaszét” értelmű SzT gyök megjelent a beszédben, talán nem is volt még B, C, D, P/F, S/Sz, Z hang? Habár az F mégis képez, igaz, csak egyetlen szót a héberben. Egyetlen szó azonban (szatíf = himlőhelyes) lehet sokkal későbbi és persze jövevényszó is.

Egyéb megfontolások alapján azonban kizárható, hogy P ne lett volna már a legősibb hangok egyike az emberi beszédben. Ezért a P/F hiányának más oka lehet. Sejtjük is, hogy mi: értelem-ellentét – mert a P hang a fej / száj „becsukás” jelentését hozdozza. Persze egyébként sem kötelező, hogy egy gyök minden olyan mássalhangzót felvegyen, ami már létezett (beszédhang volt) akkor, amikor az a gyök megjelent. Nem kötelező, de valószínű.

Következtetés: amikor az SzT gyök kialakult, a hébernek és a magyarnak közös előnyelve volt. Az ehhez hasonló áttekintést (a második gyök felkapcsolódásának a táblázatait) természetesen mind a 454 gyökre elkészítettem. Hol beszélhették tehát a magyar és a héber nyelv közös protonyelvét?

HA a magyar nyelv eredete is a Kárpát-medence (amit mindenesetre az eurázsiai szubsztrátnyelv őshazájának tartunk), akkor a héber előnyelve is onnan kellett, hogy eltávozzon, valamikor nagyon régen – „délre”. Mert a fordított lehetőség, hogy a magyar nyelv őshazája a Közel-Kelet volna – sokkal kevésbé valószínű.


2013.12.25. 13:26 Idézet
Tóth Imre

Fantasztikus ez a gyöknyelvészet!

Az, hogy a magyar mássalhangzók közül a finn nyelvben éppen azok a mássalhangzók hiányoznak, amelyek a héberben nem alkothatnak második szótagot, egyértelműen jelzi, hogy a három nyelv kialakulása valamilyen módon összekapcsolódott. Úgy tűnik továbbá, hogy a "hangtörvények" nyelvcsaládtól függetlenül működnek a nyelvekben, ebből pedig az következik, hogy a nyelvcsaládokra osztással is baj van. Nagyon ideje lenne már ezt az indoeurópai-finnugrista nyelvészkedést gatyába rázni!

Gratulálok Krizsa Katának!  


2013.12.24. 07:57 Idézet

6. A második szótagot létrehozó gyök csatlakozásának (vagy elmaradásának) jelentősége a különböző nyelvekben.

Először szemlélető példákon mutatom be, hogy miről van szó. A héber TS gyökszavak: tas = elgyengül, tsuá = segítség, megváltás, tésa = kilenc. Megér egy kis kitérőt, hogy a 9 számnév hogyan kerül bele

a TS gyök „gyenge még” – segítségre szorul” fogalomkörébe.

Úgy, hogy őseink a sikeresen együttműködő csoportot tízes létszámúnak tekintették. Ez nem túl sok (hogy zavarnák egymást), de már hatékony együttműködő egység. A „hatékonyságnak nyilvánítás” alapja természetesen a két kéz tíz ujja volt.

A héber TS gyökre a 2. szótag képzéséhez B, V, P, H, J, K, L, M, N, S, T kapcsolódhat rá.

Pl.: TSB: tisbahá = dícséret, TSV: tosáv = lakos, rögzített, TSP: tispóchet = kiöntés, TSH: tishóret = ifjúkor, TSJ: tusijá = segítség, TSK: tsuká = vágy, TSL: taslum = fizetés, TSM: tasmis = használat, szer, TSN: tasnik = fulladás, TSR: t’surá = ajándék, TSS: tasus = gyenge, TST: tastit = alapzat.

A héber TS nem alkot második szótagot a  C, D, F, G, Sz, Z  mássalhangzókkal, mert olyan szavuk, aminek TSC, TSD, TSF... stb. volna a váza, egyetlen egy sincs.

Nézzük vissza az előző fejezetet: pont ezek a mássalhangzók hiányoznak a finnből.

És mi van a finnben? T és S mindenesetre van, tehát TS gyökszavaik is vannak. Azok a mássalhangzók, amelyek még ma (pár évtizede) sem voltak meg a finnben, nyilván nem is kapcsolódhattak rá a gyökszavakra. De a többi? A többi mássalhangzó  ugyanúgy viselkedik, mint a héberben. A finn TSP, TSJ, TSK, TSL, TSN, TSR, TSS, TST vázú szavak mind megvannak. (Ezekre már azért nem írok konkrét szavakat példának, hisz úgysem tudunk finnül – én is csak a szótárból kerestem őket össze.)

Konklúzió: a finn és a héber biztosan a közös ősnyelvből alakult ki, de a finn már akkor vált ki belőle, amikor még nem voltak meg a C, D, F, G, Sz, Z  hangok a beszédben. S ezek a héberbe is csak később kerültek bele. Emlékeztetek arra, hogy az S/Sz párosból eleinte csak a könnyebben kiejthető S-et használta az ember.

Hol marad a magyar TS gyök az elemzésünkből? (Gyökny.: 362. oldal). Azt most miért nem vonjuk párhuzamba a finnel-héberrel? Azért, mert alig van leszármazottja. Mindössze 16 magyar tőszavát találtuk meg, amelyek csak a P, K, L, S, T hangokkal alkotnak második szótagot. Bár így is megfelelne a magyar nyelv a korábbi elemzésnek – de miért nem vált második szótag alkotóvá az R, N, Sz is? Mert a magyarba még később került bele az S (az S/Sz páros). Később, mint a finnbe, vagy akár a héberbe.

Ez a fejezet még folytatódik...


2013.12.23. 08:39 Idézet

5. A nyelvek hangkészletének geográfiája. Közismert, hogy a különböző nyelvek nem ugyanannyi beszédhangot használnak, egyik többet, a másik kevesebbet. A különbségek jelentősek is lehetnek. A finn, magyar és héber nyelv mássalhangzói:

finn

W

D2

P

H

J

K

L

M

N

R

S

T

magyar

B/V

W

C

D

P/F

G

H

J

K

L

M

N

R

S

Sz

T

Z

héber

B/V2

W

C

D

P/F2

G

H

J

K

K/Ch2

L

M

N

R

S

Sz

T

Z

Láthatjuk, hogy a magyarhoz képest a finnből 5 „alapmássalhangzó” hiányzik, a héberben viszont eggyel több van. V2, D2, F2, Ch2 azt jelenti, hogy ezek a hangok sohasem lehetnek az első mássalhangzó az adott nyelvben. A magánhangzók  megoszlásával – mivel a jelentéshordozó szerepük mindhárom gyöknyelvben alárendelt, most nem foglalkozunk.

Ha átvizsgáljuk a nyelvek mássalhangzó készleteit azt látjuk, hogy Eurázsia déli régióinak nyelvtérképén teljes, a mérsékelt égövön változó mértékben hiányos, és csak a legészakibb (finn típusú) nyelvekben maradt nagyon hiányos a mássahangzó állomány. Ennek az az oka, hogy az újabb rokonhangok közül a D, G, S/Sz a mérsékelt régióban keletkeztek, a Z valószínűleg a Folyamközben, az F és a B/V viszont az afro-sémi nyelvektől átvéve „érkezett fel”. A népvándorlások különböző korszakaiban az újabb beszédhangok változó mértékben jutottak el a nyelvekbe – a „finn típusúakba” azonban csak az S és a D2 került bele.


2013.12.22. 14:05 Idézet

3-4. A gyöknyelvészeti kutatás módszertana. A gyöknyelvész ABC és az összehasonlító szótárak 5 oszlopos megjelenítése.

A gyöknyelvészet módszertanát (egyelőre) úgy fejlesztettük ki, hogy a flektáló sémi és a láncragozó gyöknyelvek kutatására egyaránt alkalmas legyen.  

Mint már említettem, aZ ÖGY kutatás adatbázisát legkevebb két gyöknyelv teljes szótáranyagának és nyelvtani jellemzőinek egybevetése képezi. A teljes szótáranyagról azért annyit, hogy még én is csak kézi- és nem nagyszótárokat hasonlítottam össze. Mivel a holt gyöknyelvek feltárása még a legjobb esetben is hiányos és problémás, az általam megalapozott ÖGY – ezideig – csak az élő gyöknyelvekkel foglalkozik.

Nem szükséges azonban a kéziszótárak 30-50 ezres szóállományát sem feldolgozni, mert a gyöknyelvészet csak az egy és kétszótagúakat veszi maradéktalanul figyelembe. A többszótagú (ragozatlan) szavak elemzését csak akkor végzi el, ha ezáltal további rokonságokat talál (biztosan, vagy a csak lehetőség szintjén) a két nyelvben. Rövidre fogom: az összehasonlítások alapjául 7300 magyar szót vettem fel az összehasonlító táblázatokba. Ezek túlnyomóan a jelenben is közhasználatú magyar, kis részben tájnyelvi, vagy idegen eredetű, de akkor általánosan ismert, "régi" szavak. A táblázatokba felvett héber szótáranyag, a jobb összehasonlítás céljából, ennél lényegesen bővebb volt.

A magyar-héber gyöknyelvészeti ABC. A legismertebb hangváltozásokat, amelyek egyetlen nyelven belül is felválthatják egymást, kvázi-azonosnak tekintjük. Így a B/V, és a P/F, a lágy és a normál H, s a K/Ch az ősibb K-val közös táblázatokban szerepelnek. Innen ered az a meggyőződésünk, hogy a „hangtörvények” csak az eredetileg azonos. de már az újkorban szétágazó nyelvek rokonságának megállapítására alkalmasak - s a nagyon régen eltávolodott nyelvekről semmit nem mondanak. Pl. a finn-magyarnál nagyságrendekkel bővebb szókincsbeli és nyelvtani hasonlóságok ellenére a magyar és a héber nyelv sem „rokonnyelvek”.

Praktikus okokból (a szavak értelmének komolyabb eltávolodása miatt) külön kezeljük a T/D változó hangot. Az ősibb K-t is megkülönböztetjük a K/Ch-tól – és az eredetileg közös S/Sz-t is külön tárgyaljuk. Helyesebb lett volna a B/V változó hangot is külön kezelni az O/U/W triász W-jétől, de miután a magyar nyelv ma már nem különbözteti meg ezt a kétféle V-t (a héber igen), erre utólag csak jöttem rá.

A héberben – bár a kiejtésben azért fellelhetők – nincsenek a magyar „összetett” (két betűvel írt) hangoknak megfelelő betűjelek. Ezért a C(=TSz) és a Cs(=TS) hangokat szintén együtt kezeljük: C/Cs. A Gy(=Di/j)-t tartalmazó szavakat a héberben többnyire Di/j kompozícióval lehet rokonítani. A magyar Ly(=Li/j), Ny(=Ni/j), Ty(=Ti/j) gyökvázba sorolásakor közösnek vettük az L/Ly, N/Ny, T/Ty-t. Az S és Sz nemcsak a héberben, hanem a héberben is szétvált, ezért vettük külön őket. Részben mégis változó hangok maradtak, amit a szavak rokonításakor, ha kellett, figyelembe vettünk. Z írásban is van, de Zs hang a héberben még a kiejtésben sem halltszik. A Zs-t tartalmazó magyar szavak a héberből általában Z, esetenként S, Sz, hangot tartalmazó szavakkal rokoníthatók.

A gyöknyelvész ABC közös táblázatokban kezeli a magánhangzókat – s mindjárt sort kerítünk arra is, hogy mi módon. Ha a gyökszó magánhangzóval kezdődik, az X jelet kap. Az ilyen gyökszó gyöke mindig csak egy mássalhangzóból áll: XB/V-W, XC/Cs, XD és XT, XP/F, XG/Gy, XH, XJ, XK/Ch, XL/Ly, XM, XN/Ny, XR, XS, XSz, XZ/Zs.) A nem magánhangzóval kezdődő szavak gyökei (váza) két mássalhangzót tartalmaz. A fenti sorozat már megadja a gyöknyelvész ABC mássalhangzóinak sorrendjét is.

A gyöknyelvekre alkalmas gyöknyelvész ABC tehát így alakul: X (általános magánhangzó jel),

B/V-W, C/Cs, D, T, P/F, G/Gy, H, I/J, K-K/Ch, L/Ly, M, N/Ny, R, S, Sz, T/Ty, Z/Zs.

Az öt oszlopos gyöknyelvész táblázatok. A magánhangzók értelem hordozó  jelentősége – a gyök- és láncragozó nyelvekben – mindig mélyen alárendelt. Ennek az az oka, hogy a láncragozóvá továbbfejlődött nyelvek is, korábban, flektálók voltak. A Gyöknyelvészet című könyvünkben minden gyökváznak önálló táblázata vannak. A gyökszavak öt oszlopos elrendezésben kerülnek bele a táblázatokba.

Az oszlopokba való besorolásnál csak a szó első magánhangzója számít.

A héber magánhangzók: a-á, e-é, i, o, u. (Most eltekintünk attól, hogy a magánhangzóknak – főleg a „keleti” származásúak nyelvhasználatában –  ma is, s az írásban mindenképp, torokhangú és lágy kiejtésű változata van.)

A magyarban van még ö és ü is. Ezek azonban kifejezetten későn (azért több ezer éve) kaptak csak írásjelet és egyérteműen megállapítható, hogy a héberben az o, ú felel meg nekik. S a héber nem is képes kiejteni őket? De igen, főleg az ö, röviden, elkapottan a héberből is kihallatszik – betűjel azonban nincs rájuk. Ezért az ö helye az összehasonlító táblázatokban közös az o-val, s az ü helye az u-vel.  


2013.12.21. 08:50 Idézet

1. Mivel foglalkozik az összehasonlító gyöknyelvészet?

Potenciálisan, a jövőben, a ma élő sokezer emberi nyelv közös ősnyelvből való leszármaztatásával. A jelen kutatások célja még csak a gyöknyelvek (finn, magyar, héber-arab, és a dravida-szanszkrit nyelvcsalád), valamint a gyöknyelvi állapothoz még közelálló szláv nyelvek rokonságának – teljes szótáranyagok és nyelvtanok megbízható ismeretében történő – bizonyításával. A szerzőt megelőző gyökkutatások nem tudtak koncepcióvá, önálló nyelvészeti ágazattá  kifejlődni. A szerző én vagyok. Én csak két gyöknyelvet ismerek alaposan, a magyart és a hébert. Ezeken kívül a gyöknyelvi állapothoz még közelálló oroszt és két nem-gyöknyelvet (angol, német) is elég jól ismerem. A követelménynek tehát, hogy gyöknyelvészeti kutatás csak a nyelvek teljes szótáranyagának feldolgozásával és nyelvtanaik ismeretében művelhető, én is csak erre a két gyöknyelvre nézve tartom magamat megbízhatóan kompetensnek.

2. A gyök: mássalhangzó váz. Mennyire „hihető” a legkülönbözőbb nyelvek szókincsének ősi természeti hanghatásokra való visszavezetése?

Először is megállapítjuk, hogy Eurázsia nyelveinek elég jól elkülöníthető hangkészlete van. (A modern fonológia ugyan a „képzés helye”, sőt a hangok egymásra hatása szerint többszázra, vagy ők se tudják, hányra cincálja szét a hangokat...)

Az eurázsiai és ős-amerikai nyelvekben a mássalhangzók a jelentés hordozók. S miért nem sorolom ide Afrika és indonézia nyelveit? Mert az afrikai és a belőle, az európai szubsztrátnyelvvel való KEVEREDÉS NÉLKÜL a Csendes-óceán felé szétáramló populációk nyelveinél sokkal fontosabb a magánhangzók jelentés meghatározó szerepe.

Eurázsia ősnyelvében eredetileg az egyszótagú hangzatok voltak a jelentéshordozók. Ezek nagyjából a láncragozó nyelvek mássalhangzó hangkészletét tartalmazzák: B/V, C(=TSz), Cs(=TS), D, Di/j(=Gy), P/F, G, kétféle H, I/J, K, L, M, N, Ny(=Ni/j), P, S, Sz, T, Ty(=Ti/j), Z/Zs. Közülük nem ősi, hanem újabb rokonhangok a B/V, D, G, Gy, F, Ch/K, a pergő-zöngés R, O/U/W, Z/Zs, DZ/DZs. A törtvonal egymást felváltó hangokat jelent. Az ősi magánhangzók a kemény (torokhangú, csak elkapottan kiejtett) A, E, I. Ezeknek az eurázsiai ősnyelvben is lehetett értelemhordozó szerepük, ha önálló felkiáltások (indulatszavak) voltak.

S most válaszolok a 2. kérdésre: A gyöknyelvészet alapfeltevése, hogy minden itt felsorolt hangnak megállapítható valamely közös (kozmopolita) értelme: akár rövid gyökszavakban szerepelnek, akár pedig ragok / képzők formájában vesznek részt a szóalkotásban. A bizonyítást a nyelvek teljes gyöknyelvi feldolgozása tudja megadni. Az ősi szerkezetet megőrzött gyöknyelvekre ez elég egyszerű, mert a szavak gyökváza és az azokból származó gyökszavak biztosan ismerhetők fel. A nem-gyöknyelvekre nézve azonban nem egyszerű – és ennek a módszertana, amely a különböző mértékben pidginizálódott, újkori nyelvekre egyenként is eltérő is lehet, még nincs is kidolgozva.


2013.12.20. 20:48 Idézet

Gyöknyelvészeti alapképzés: tematika.

1. Mivel foglalkozik az összehasonlító gyöknyelvészet?

2. A gyök: mássalhangzó váz. Mennyire hiteles („hihető”) a legkülönbözőbb nyelvek kialakulásának ősi természeti jelenségek hanghatásaira való visszavezetése?

3. A gyöknyelvészeti kutatás módszertana.

4. A gyöknyelvész ABC és az összehasonlító szótárak 5 oszlopos megjelenítése.

5. A nyelvek hangkészletének geográfiája.

6. A második gyök - második szótag - csatlakozásának (vagy elmaradásának) jelentősége a különböző nyelvekben.

 


2013.12.20. 05:33 Idézet

Összehasonlító gyöknyelvészet (ÖGY) a finnugor nyelvészet (FNY) érveivel szemben.

1. ÖGY: Az emberi beszéd az ősi természeti jelenségek hangjainak utánzásából fejlődött ki, amelyek nemcsak az ember, hanem már az állatok számára is túlélési jelentőségüek voltak. A legkülönbözőbb természeti hanghatások (eső, vihar, vulkáni működés, a vizhangok, stb) – a növényzet jellemző susogása, az ehető prédaállatok, a fenyegető ellenség közeledésének zörejei már a hallás képességével (de beszédképességgel még nem) rendelkező állatvilág számára is velükszületett értelmeket hordoznak.

Az indoeurópai és FNY nyelvészet szerint a nyelvrokonság megállapításánál nem vehetők figyelembe a hangutánzó, vagy a természeti jelenségeket felidéző (hangulatfestő) szavak, mert azok a lekülönbözőbb nyelvekben hasonlók lehetnek.

ÖGY: Ez természetes. A már hang kibocsátásra is egyre inkább képes elő-, ős-, és a mai ember le is utánozta ezeket a hanghatásokat. Néhány példa: mrr, srr, szrr, trr, zzz, szszsz, bbb, phh, fff, c-sz, cs-s, ijj, oúú, k’k’k’, kt-kt-kt, stb. Az indoeurópai (IND), és annak fiók-nyelvészete, az FNY tehát pont azt tagadja ki a nyelvészetből, ami az emberi nyelvek kialakulásának oka és alapja volt.

2. Az alapszókincs. Az FNY szerint az ember „nevükön nevezte” a számára legfontosabb fogalmakat: testrészek, természeti jelenségek, állat, növény, víz, és felszíni formák, a legfontosabb cselekvések, fájdalom, elégedettség – s a SZÁMOK neveit.

ÖGY: Az elő- és részben még az ősember egyáltalán NEM nevezett meg konkrét fogalmakat. Eleinte csak a természeti jelenségek hanghatásaival jellemezte azt, amit közölni akart, amire kényszerült (pl. tiltakozás, fájdalom), segélykérés, stb.

Az IND-FNY tehát konkrét elnevezéseket keres a nyelvekben ahelyett, hogy tág, általános értelmű szavakat keresne. Pl.: a víz elnevezése, a vissza következtethető múltban először a „kivet-feldob” értelem volt (az angol nyelvben ma is az), majd „visz” (finn / német), még később „ví-víz (vezet)” értelmű lett Eurázsia számos (pl. a magyar, héber) nyelvében. Még egy példa: a HÁZ-fogalom először „kötözött szerkezet” volt (kt: finn), majd HÓ tulajdonságú (befedő) alkotmány (magyar, angol, német, stb), és VÁJT búvó-nyugvóhely (báit = ház, héber) lett.

A számnevek keresgélése az IND-FNY-ben végképp nyelvészeti amatőrizmus.

Mert (ÖGY): eleinte még a kis számokat sem SZÁMNÉVVEL nevezte el az ember. Hanem olyan dolgokat említett, amelyek jellemzően „egész egységet” alkotnak (pl. az ég-bolt: egy). A két részből álló, vagy két részre osztott dolgok (köt, vagy szét, ketté) jelképezték a kettőt. A fel-, majd leívelő tulajdonságú dolgokat (hal-om: domb, vagy ficánkol és meg-hal – hár-om: a héber hár = hegy – Hargita, a héber harag = megölte, magyarban a harag). A nagy-négy rokonszava sok nyelvben kinyúlót, „térfogatos” dolgot jelentett és mai is azt jelenti. Az öt szintén sok nyelvben az üt leszármazottja (öt karommal, öt ujjal üti le), stb.

3. A (mássalhangzók) hangváltozásainak megléte ténykérdés, tehát ebben az ÖGY-IND-FNY egyetért. Az IND-FNY azonban soha nem kereste ennek az okát.

ÖGY: Az emberi beszédképesség fokozatosan alakult ki az elő-, ősembertől a mai emberig. Modellizálva a gégéjét, 2008-ban a tudósok megszólaltatták az európai ősembert (a neandervölgyit). Kiderült, hogy a zöngés hangokat (B, D, G, V, Z – s a magánhangzók is mind zöngések) az ősember még alig, elkapottan, vagy egyáltalán nem tudta kiejteni. Az állkapcsa is előrébb ugró volt, tehát ajak-fogzár hangokat (F, V) sem hallatott.

A hangváltozások oka az, hogy az emberi beszéd csak utólag teljesedett ki a magánhagzók szabad, differenciált használatával (artikulált beszédképesség), majd a zöngés rokonhangokkal (mássalhangzókkal) és az F, V hanggal is.

4. A német nyelvészek által megkomponált múlt századi IND (és az ezt szolgai módon lemásoló FNY) hangtörvényeinek általános érvényét az ÖGY tagadja.

Az ÖGY szerint a hangtörvények csak az Európát északtól a Földközi tengerig (az óramutató járásávak egyirányban) többször is körbejárt, s útközben az új rokonhangokat felszedő európai szubsztrátnyelv vitte vissza a saját őseinek a „fejére”. Vagyis egy eredetileg közös ősnyelv már meglevő szókincset újította csak fel – ismételten, területenként és korszakonként változó módon. Ez az oka annak, hogy a kelta-utód és az újlatin nyelvek elég jól követik a hangtörvényeket.

A Kárpát-medence népessége azonban eltérő nyelvi fejlődést mutatott. Északra nem vándoroltak, délfelé azonban igen – habár mindig csak részpopulációik. A KM-ből elszármazó törzsek belakták Anatólia, a Kaukázus, Itália térségét, valószínűleg Egyiptomig is lejutottak, és Észak-Mezopotámia népei között is megjelentek. A Közel-Kelet felől, már afrikai felvándorlókkal keveredve jutottak tovább Ázsiába, egészen a Bering-szorosig – s onnan Amerikába. Számtalan törzsük vissza is vándorolt a KM-be – de ez már csak AZ ÚJKOR, AZ UTÓBBI 2-6000 ÉV TÖRTÉNETE.

Az IND-FNY nyelvészet szerint a ma élő nyelvek párszáz évtől kb. 6000-ig terjedő időszakban alakultak ki. Az IND-FNY nyelvészet nem tudomány, hanem múlt századi, elavult anakronizmus.


2013.12.19. 20:08 Idézet

Addigis a következőt ajánlom: A társhonlapon, a "magyarostortenet G portál" -on van egy jó összefoglaló cikk a finnugor nyelvészet érveiről:. Ezt a legfelső, az okt-nov.-dev modulban találod: Tízezer év - ezer oldalról címmel.

abban a 173-184. oldalon van Kálnási Árpád: (Debrecen) A FINNUGOR ELMÉLET ÉRVRENDSZERE.
A NYELVTUDOMÁNY ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET. Ez tehát 11 oldal.

De ha nem vagy nyelvész (mert ha az vagy, mindezt úgyis ismered), akkor ne "tanuld be" ezt, csak odafigyelősen fussát át rajta egy negyedóra alatt. Én holnap igyekszem mindössze egy oldalon, s csak a lényegre törekedve megmutatni, hogy ez a finnugor miért nem? - s ezzel ellentétben a Gyöknyelvészet miért valódi tudomány.


[468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre