Új bejegyzés Frissítés

2018.04.03. 15:08 varga

Ha a gyöknyelvészethez legalkalmasabb a mai latinbetűs magyar betűkészlet, akkor természetesen azt kell használni.  Mást nem is használhatsz, mert magyaroknak írsz, akik ezt az abc használják, nem írhatsz nekik a szláv jelekkel. A kritikai megjegyzésem azokról szólt, akik az általam megemlített következetlenségeket bevitték az abc-be és hivatalossá tették.  Nem gondolom, hogy a szlovák nyelv jobb lenne az összehasonlításra, mint az orosz. A szláv nyelvek alapja az ószláv, amiről már megírtam az oldalamon a véleményemet, hogy a magukat az ószláv nyelv tudójának nevező emberek szerintem még olvasni se tudják az ószláv betűket, szövegeket. A gyököket ebből kellene megkeresni, de hogyan, vagy megerőszakolom a józan eszemet, s elhiszem, hogy helyesen olvastak, vagy inkább nem dolgozok az adataikkal, akkor inkább maradjon az orosz.

2018.04.01. 20:22 Krizsakata

Az 5 éves honlapom (vagy 3000 oldalnyi írás) ellenére még mindig az egyetlen gyöknyelvész vagyok. Aki a ősi gyökszemléletet az összes természetesen fejlődött nyelvre kiterjeszti. Természes az a nyelv, amit nem mesterségesen kavartak / kapartak össze más nyelvekből – mint pl. a 2000 éves, etruszk-ógörög alapú LATIN münyelvet. Válaszok bakának: 1. Varga Csaba azt mondta, hogy a tudományban mindig az egyszerűbb és átláthatóbb a legvalószínűbb – s ezzel mindketten egyetértünk. Mivel még 200 évre visszamenőleg sincsenek hangfelvételek, az összehasonlító történeti nyelvészetben nincs értelme többszáz hanggal-hangárnyalattal foglalkozni. (Az IPA jelekkel). Miért kellene figyelembe venni őket? Bizonyítéknak, hogy milyen hangokból állt a beszéd régen, csak az írásleletek betűi léteznek – más semmi. 2. Jászok (= oszétok). A szó értelme: „megalapítók” – magyar rokonszavak: Jászság, jászol, jószág. A héber jaȧsze! (felszólitás) = tegye! csinálja! Osze / aszá = csinál/csinálta, tesz/tette, termel/-te, Ȧszía = Ázsia (valszeg az ókori keresk. forgalomról lett elnevezve). Az XSz gyöknek a héberben, mint várható is, igen nagy szóbokrai vannak. Még egy szó: tid’á = tudj! tudd! A magyarban a TESZ az alapszó – a felragadt, ősi „te” előljáróval). Múlt időben: TETT. Az ősi T hangváltozásai: D – S/Sz – Z/Zs (egy magyar jövevényszó Z-vel a görög eredetű tézis = megállapítás). A finn ȧszia = ügy, dolog. A kiterjedt szóbokrok itt is „tevékenység” értelműek (egy finn szótárban nézhetsz utána). 3. Idézlek: „A görög Ion-Ias népséget se tudják Jásznak látni...” Ehhez én (mivel nem nyelvi kérdés) nem tudok hozzászólni. Csak ezt: a héber jawán = görög, Görögország – jawen = sár (vizes terület). 4. Kazi, Gazi, kazár. A finnben nincs G és Z – ott nincs mit keresni. A héber géza (Géza) = (emberi) törzs, fatörzs és faj. A gizi = faji, de egy régebbi szleng szó is, abban olyasmit jelentett, hogy „de klassz”! A gozál (Gizella?) = madárfióka. A kuzári = kazár, de ez a héberben is idegen szó.

2018.04.01. 16:10 Kati

Müködik, kösz. Ezt irtam: "...a csak 400 éve irástudó ragozó finn ugyanúgy gyöknyelv, mint az (1000 éve bizonyítottan érthető írással rendelkező) magyar." Mire gondoltam? Arra, hogy 1ooo év előtt (de akár többezerrel korábban is) voltak ugyan – azóta többek által megfejtett KM rovásleletek. A hivatalos nyelvészet azonban se nem foglalkozik ezekkel, se el nem ismeri, hogy meg vannak fejtve. Mert nem biztos, hogy a valóban régiek is helyesen lettek megfejtve? Igen ezért nem ismerik el – s persze kutatni sem hajlandók...  De mivel én se tudom IGAZOLNI, hogy 1. a KM rovásleletek valóban mind magyar nyelvü írások-e? 2. azt sem, hogy az ú.n. „honfoglalás” előtti népesség, akiket a tudományban elismert források nem tartanak magyaroknak, milyen nyelven beszéltek? – Ezért írtam úgy, hogy az 1ooo éve már "bizonyítottan érthető (latin betűs) írással rendelkező magyar” nyelv szintén gyöknyelv.  Az Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet, amit az elmúlt 10 évben én fejlesztettem ki – értelemszerűen nemcsak a magyar, hanem elvileg az összes gyöknyelv összehasonlításával foglalkozik. Ezek száma azonban (személyi feltétel miatt: ÉN) leszűkül az általam is ismert (finn, magyar, héber) gyöknyelvekre. Amikhez hozzávehetem még az oroszt... (Az orosz sem „érintetlen” természetes gyöknyelv ugyan (mert bizánci befolyásra, részben már át lett szabdalva az óegyházi szláv által) ...de a gyöknyelvi szerkezet az oroszból is szépen kifejthető. Ha azonban te, Varga István, úgy ismered a magyarhoz szerintem is közelebb álló szlovák-ot, mint ami hitelesebb az orosznál... akkor talán azt is felcsatolhatjuk majd a kutatásra alkalmas gyöknyelvek listájáraJ. Eljutottunk a kutatáshoz szükséges ABC kiválasztásának kérdéséhez. Ez a GYÖKNYELVÉSZ ABC. Ez alkalmas kell legyen a ma is olvasható 400 éves latinbetűs finn, az 1000 évnél fiatalabb latinbetüs magyar irás, a már 2300? éve is a mai, kvadrát-irású héber, a X éves cirillbetűs orosz (és a Y éves szlovák?) írásoknak – az általam kidolgozott közös, latinbetűs gyöknyelvész abc-re való fonetikus átirására. Ha össze kell hasonlitanom őket, HÁROM KÜLÖNBÖZŐ IRÁSTIPUSÚ nyelv kiejtését (s persze a kinai is kellene, de azt végképp nem ismerem) - mi mást tehettem? Tehát: én praktikus / és tudományos okból tettem a latinbetűs magyar betűkészletet (mert az eddigiekhez az a legteljesebb) a gyöknyelvész abc alapjává.

2018.04.01. 14:59 varga

Kedves Kati. Én nem tudok tudományosan gondolkodni, inkább érzelmi, vagy ráérzésses módon keresem a magam igazát. A hozzászólásom kicsit hosszabbra sikerült, képek is kellettek hozzá, s mivel nem tudom még kezelni a g-portál szerkesztőjét, így inkább megpróbálom ezen a linken hozzáférhetővé tenni a véleményemet. https://drive.google.com/file/d/1SXfRXiwyGC7jg6QuTRFvVabszq6UF-TI/view?usp=sharing  Remélem működni fog.

2018.03.31. 15:48 baka

Erről az  IPA történetről...Varga Csaba praktikus ÁBC búvárlata jön be nekem: az egyszerűbb és átláthatóbb. Az etruszk a görög és a latin betűsorok összevető tárgyalása érdekes elgondolkodtató tanulságokkal szolgál... Amúgy meg  biztos nagyon fontos régi hangjaink szemlélése – mert ugye a suliban, a nyelvi szabályok fejbeverésével, inkább eltávolítottak nyelvünk szépségeitől. Életem fintora: a fiatal orosztanárom úgy tanított anno, hogy mindig mondta a szavak nyelvi érdekességeit... tanultuk is az oroszt (persze mára feledve). Míg a magyart, szerencsétlenségemre, nemcsak nyelvtani hanem irodalmi fomájában (ott ugye magolni kellett a sok verset) kedveltelenné vált... Csak később az énekelt magyar népdalok mutattak rá a versek értékeire és fontosságára. A hangváltozatok nagy története, nekem  Horváth István Jászok tanulmánya nyomán jött be. Máig nem került be a közgondolkodásba, hogy a Fekete-tenger északi parti Jászokat, Szkítákat a bizánciak Kazi és Gazi néven írják – kiket később Kazároknak mondanak. A görög Ion-Ias népséget se tudják Jásznak látni manapság... Köszönöm a múltkori  Magyar Gy-D kérdésemre a helyes DJ útmutatást. Talán azt vetném fel  folytatásként, hogy nézzük a MAG szó előéletét... milyen lehet az eredője.

2018.03.28. 18:05 Krizsakata

A következő téma: miért nincs jelentősége az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészetben, de a hivatalos Összehasonlitó Történeti Nyelvészetben sem - az immár többszáz IPA jel használatának? Előljáróban: mert még kétszáz éve sem voltak hangfelvételek. Felesleges volna a hangok képzési mechanizmusának felderitése a száj, a gége, szóval a mechanikus beszédszervek müködésében? Regisztrálásuk hanghullám-felvételeken is? Persze, hogy nem felesleges. Semmi nem felesleges, ami az Univerzum, benne az emberi lény müködésével kapcsolatos. A nyelvészetben tartom feleslegesnek? Azt se mondtam. Hanem azt, hogy a történeti nyelvészetben (hangfelvételek nincsenek) az IPA jelek nem tudnak bizonyitani semmit. A hiv. nyelvészet által kiolvashatónak tartott irásleletek már igen – ahol a legrégibb (a sumér) kb. 5000 éves. Teljesen felesleges a rengeteg (a nem-szakmabeliek, vagyis a meggyőzésre gyúrt tömeg számára) IPA jel? Nem felesleges, sőt: végképp eltávolitja őket az ellenőrzés lehetőségétől. Úgyse értik – persze, ez már tudomány, gondolják, amikor pl. az URALONET.hu-ra rátalálnak. Hát ez érthetetlen, gondolják az eszesebbek is – de mit tehetnek, ők is feladják. A többszáz IPA jelnek, a történeti nyelvészetben, nincs szerepe. Mi marad? A beszédhangokat csak a meglevő (1-5000 éves) irásleletek ismert hangkészletekből lehet rekonstruálni. S ez mennyi hang? Mindjárt... Felidézem a magyar abc.-t: a, á, b, c=tsz, cs=ts, d, e, é, f, g, gy=dj, h, i, j, k, l, ly=li/j, m, n, ny=ni/j, o, p, r, s/sz, t, ty=ti/j, u, v, (w), z, zs. De az összetett hangokat a gyöknyelvészetben úgyis külön kezeljük... Vannak még:  Dz, DZs: szintén összetett hangok. X=Ch, vagy KSz. Az Y nyelvenként többféle hangot is jelenthet, most hagyjuk. A Q: a K egy másik irásmódja. De minek emlékeztetek pont a mai magyar abc.-re? Praktikus / tudományos okból teszem (mert az a legteljesebb). Azon, hogy a mai magyar populáció eredete ős-európai, szerencsére nincs már vita. De a nyelvek eredete, az gészen más, véli a hivatalos nyelvészet. Az nem őseurópai, és különben is az előember – szerintük – Afrikából származik. (Ez azonban, legalább 10 éve már a tudományban is igencsak kétséges.) Bizonyitottam, hogy a kb. 2500 éve IROTT héber (sémi) nyelv – meg a csak 400 éve irástudó ragozó finn ugyanúgy gyöknyelvek, mint az (1000 éve bizonyitottan érthető irással rendelkező) magyar gyöknyelv. A héber hangkészlete csak a Zs, Ö, Ü hiányával különbözik a ragozó magyartól (a ragozások jóval későbbiek). A ragozó finn hangkészlete a B, C, F, Z és a kiejtett S hang hiányával tüntet a magyarhoz és héberhez képest is.   Tehát a sémi és ragozó nyelvek irásleletekből felderithető (nem-összetett) hangállománya: A-Á, E-É, I, O, Ö(?), U, Ü(?) + B(?), D, F(?), G(?), H, I/J, K, L, M, N, P, R, S(?), Sz(?), T, V, W(?), Z(?). A kérdőjelek azt jelentik, hogy nem minden sémi / ragozó nyelvben vannak meg. Ennyi elég: az IPA jelek használatának a történeti nyelvészetben nincs értelme.

2018.03.26. 14:46 Krizsakata

Visszatérek a lenti, 2018.03.21. hozzászólásom kérdéséhez: „Mely nyelvekbe milyen újabb hangok kerültek bele, és miért nem mind – mindenhová?”  A legészakibb finnugor nyelvekben (finn, észt, lapp) nincs B, C, F, Z hang. Betű sincs? A legújabbkori jövevény és vándorszavakkal bekerültek ugyan az abc-jükbe, de kiejteni ma sem tudják. Persze, akik más nyelveken is beszélnek, valszeg ki tudják már ejteni, de a valódi finn, sőt még a régebbi jövevényszavaikban is, B helyett P van (papu = bab, bábu, pükki = bükk, pikáti = brigád) –  a C-t a TSz vagy az Sz megadja (tszári = cár, szelli = cella) – az F helyett P: (pú = fa, pee = fő-fej, porata = fúr (porít), paju = fűz-fa, pujottá = be-fűz) – G helyett K: (kákattá = gágog, kászu = gáz, kumi = gumi) – Z helyett Sz: (szeepra = zebra, szakka = zacc).   Azért a finnel foglalkozom, mert csak azt ismerem (amennyire szükséges). A finnben, a fentieken kívül még C=TSz betű sincs / és az S/Sz sem vált szét (csak S betűjük van, ami inkább Sz-nek hangzik). A D hang / betű megvan ugyan, de szókezdő (vagyis gyökkezdő) az se lehet a finnben.   Miért nincs még ma sem minden nyelvben minden hang? (A kínaiból pl. úgy tudom, az R hiányzik.) Beszéd közben a nyugalmi légzés megváltoztatása, folyamatos szabályozása szükséges – dehát erre minden mai ember képes. Az egész világon (eléggé) lapos arcú is már, hogy a hiányzó ajakhangokat (B, P, F) ki tudja ejteni. (Az aláhúzott zöngés.) Hiányzik még a finnből a G, és Z – habár ezek, az alacsony hang-gyakoriság szerint, a legújabb hangok – a magas északon hiányozhatnak... De a B, F miért hiányzik? Nyilván azok is későbbiek, csak nem annyira, mint a G, Z. Minden arra mutat, hogy a B, F délről származik. Akik az ősnyelv korában és azóta sem voltak odalent, ezekkel még gyökszavakat sem képeztek. Az anyanyelvi használat 2-3 nemzedék alatt ugyan hozzászokik az újabb hangokhoz... ezért a D a finn szavakban is megvan, csak első (gyökkezdő) hang nem lehet. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a héberben, ahol a B, P, K váltópárjai: a V, B, Ch nem lehetnek szókezdők.

2018.03.24. 17:30 Krizsakata

A következő ellenvetés: de igen, a hangváltozások egyetlen nyelven belül is oda-vissza válthatják egymást: pörög  ̴forog (két zöngétlen, de az F a későbbi) / lekvár-leguár (értelme: nyalnivaló, zöngétlen → zöngés), hasban → hazsban (zöngétlen → zöngés) / bicikli-bicigli, karambol-garambol, plomba-blomba. Jó, de a 3 kék szó idegen! Az idegen szavaknak úgysem „érezzük” a gyökét: azt, hogy mi volt az ősi értelem... Idegen szavaknál teljesen mindegy, hogy K vagy G – P vagy B. Egyébként mind a háromban zöngétlenről váltunk zöngésre. De netán fordított esetek is vannak? Igen: szög + fej → kiejtés: szökfej / galamb + ház → kiejtés: galampház. Mindez mitől? Attól, hogy az összetett szavak két egymásra következő mássalhangzója, a zöngésség tekintetében eltér. Ilyenkor az elől levő azért hasonul az utána következőhöz, mert a zöngés hang kiejtéséhez „le kellene ugrani” a gégéhez (ami egy csöppnyi beszéd-szakadást eredményezne). Csak a kiejtésben hasonulnak, vagy írásban is? Mivel a gyöknyelvűek (genetikusan) hűségesek a régiebb gyökmássalhangzóikhoz – úgy is írják őket. (Amíg a helyesírási szabályzat bele nem pancsol. Ahogy pl. az Ly-t akarták kipakolni mostanában a J javára!) Nincs olyan  hogy pl. a héber amảd = állt D-je az írásban az ősi T-re változzon vissza. Akkor sem, ha ragot kap: amảd-ti = álltam. Pedig a kiejtés már: amảtti! Egy állítást azonban bizonyítani is kell – pl. azzal, hogy visszafelé ez nem megy. A „dörög az ég” sehol nem lesz „törög / török az ék”. A köpköd se lesz „göpköd / köbköd”, semelyik nyelvjárásban. Akkor... miért mondja az éppen csak beszélni kezdő kisgyerek, hogy: Jatyika pejeked! = Lacika verekedik!? Azért, mert „idáig tart” neki a genetika: a magyar kisbaba még nem születik L, R igeképzők, a B, és a C=TSz, hang kiejtésének ösztönös képességével. Az újabb hangok kiejtését később tanulja meg a környező beszélőktől.

2018.03.23. 09:12 Krizsakata

Vannak ám ellenvélemények is arra, amit tegnap feltettem: a hangváltozásokra. Az egyik az, hogy a hangváltozások igenis mehetnek oda-vissza, nemcsak egyirányban. Sőt – hogy ez teljesen általános jelenség. Válasz: feltéve, hogy a váltóhangok (már) mindkét nyelvben megvannak... hát úgy, persze. Az egyirányúság csak azokra a nyelv-párokra vonatkozik, ahol az újabb hang (nem betű, ami a legújabb idegen szavakkal már be is került az abc-jükbe, csak kiejteni nem tudják) az egyikben (még) nincs, a másikban pedig már – mindkettő megvan. Az északi finnugor nyelvekben nincs B, F, G, Z. De a többi – a délebbi FN nyelvekben, meg a legtöbb akármilyen nyelv-páros között már változhat a P hang F-re, és B-re is. P/F: a finn pú = fa, pää (ejtés pee) = fej / fő – a héber píja = szopóka, szájacska (csecsemőfej). / A finn pelete = fél (tőle), puoli = fél (½), pala = darab – a héber polet = menekül, pela = darab, pulah = felhasitott. Ja és P/B? – meg a félelem-darabolás ősi kapcsolata? A héber bal’án = falánk, boléa = elnyeli. Tehát nemcsak a FN „nyelvcsaládra” jellemző a P→F, K→H, T→Z, stb... hanem a fél világ nyelveire. Folytatás következik. Brutus: Sic transit gloria mundi (latin) = így múlik a világ (ezúttal a FN nyelvészet) dicsősége.

2018.03.21. 08:33 Krizsakata

Nos, hogyan tovább? 1-2 emailes és szóbeli társalgásból (itt a fórumon már senki nem szól hozzá) azt vettem ki, hogy a HANGVÁLTOZÁSOKAT volna érdemes összefoglalnom. Hogy melyek a valódi hangváltozások / mitől és mikor lettek / mely nyelvekbe mi került bele, és miért nem mind – mindenhová. Továbbá: miért nem érdemes a hivatalos Történeti Nyelvészetben (hTNy) / és az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészetben (ÖTGy) a lassan már sokszáz IPA jellel foglalkozni? Ezeket fogjuk ismét megtárgyalni, most nem szétszórtan, hanem egy helyen. Tisztelt Olvasóm! Ha csatlakozási szándékkal érdeklődsz a téma iránt, akkor érdemes a közölt linkeket is átolvasnod. Most pl. ezeket:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Hangeltol%C3%B3d%C3%A1s https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pspanyol_hangeltol%C3%B3d%C3%A1s  -  https://hu.wikipedia.org/wiki/Betacizmus - https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B6vev%C3%A9nysz%C3%B3 Szembeállitom a hiv. Történeti Nyelvészet állitásait-eredményeit az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészettel. A hiv. Történeti Nyelvészet definiciója: „Hangeltolódásnak / hangváltozásnak nevezzük azt a hangtani fejlődési jelenséget, amelynek során a beszélők bizonyos hangokat valamilyen megfigyelhető szabályszerűség alapján másképp kezdenek ejteni (pl. zöngétlen: p, t, k, ty, c, cs, s, sz, f, h  – zöngés:  m, n, ny, j (és ly), l, r, b, d, g, gy, dz, dzs, z, zs, v // zárhangok: p, t, k, b, d, g, gy, ty – réshangok: f, v, sz, z, s, zs, h, j. A hangeltolódás lassú folyamat, több évszázad alatt megy végbe. Okai ált. különböző belső és külső tényezők együttes hatásaira vezethetőek vissza, azonban a legtöbb esetben nem lehet a konkrét hangváltozások eredetére egyértelműen bizonyítható magyarázatot találni.” Ezzel szemben az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészet megállapitásai: A hangváltozások oka a beszédhangok időbeli  fejlődése – napjainkig. Az újabb hangok létrejöttét a beszédszervek változása okozta: az állkapocs lelaposodása / a szájberendezés / és a gége fejlődése / a beszédizmokat mozgató agyi Broca terület müködésének finomodása – az előemberi kortól napjainkig. A hangváltozások, a hiv. nyelvészettel ellentétben nem oda-vissza, hanem csak egyirányúak: az ősi beszédhangoktól a legújabbakig. Az ÖTGy szétválasztja az egyszerü mássalhangzókat az összetettektől, miszerint C/Cs = TSz/TS, Ny = Ni/J, Ly = Li/J, Gy (többnyire, nem mindig) = Di/J, T = Ti/J, DZ/Zs = D+Z/Zs – s ezeket, a szavak összehasonlitásakor külön hangokként kezeljük. A magánhangzók őstörténete azonban – napjainkig, sokkal bonyolultabb. Mégis kevesebb problémát okoznak – mert a szavak értelme elsősorban a mássalhangzókon múlik. Az ős-mássalhangzók (amikor a „mélyreszállt” gége még nem müködött), mind zöngétlenek: T, H, I/J, K, P. Középidős (zöngétlenek és már zöngések is): S/Sz, D, L, N / későbbiek: B/V, M, R és az O/U/W. A legújabb mássalhangzók 1-2 ezer évesek, amik a legészakibb „finnugor” nyelvekben nem (ezek sem) léteznek: F, G, Z/Zs. Honnan lehet mindezt tudni? 1. A kül. nyelvek valódi (nem újkori jövevény és nem nemzetközi vándor-) szavainak hangkészletéből. 2. A nyelvek hang-statisztikájából: hogy milyen hangok mennyi alapszót generálnak abban a nyelvben – sokat, vagy lényegesen kevesebbet? (Folytatás következik.)

2018.03.15. 18:10 Krizsakata

A kettős állampolgárság. Hirek: „Ma viszont kiderült, hogy aggodalomra semmi ok, Báró él és virul. Reggel repült be a bekamerázott őrhalmi fészkébe. ... tavaly március 3-án tért haza Magyarországra az éves teleléséből, ami Báró szokásához híven igen korai időpontnak számít a többi gólyához képest. 2016 tavaszán látták el őt műholdas jeladóval, aminek segítségével kiderült, hogy azért jön hamarabb, mert nem a hazai állomány fő telelő-területére (Szudán és Csád) jár, hanem a jóval közelebbi Izrael térségébe...” Már régen megfigyeltem, hogy autóval-busszal hazafelé, a környező réteken és a „fejünk fölött” átszállva... fehér gólya csapatokat látunk. Egyik tavasszal éppen a reptérre mentem, amikor nagy tömegben vonultak – Magyarországra. Együtt megyünk... még meg is könnyeztem egy picit. A héber „goj” szó értelme a Bibliában még (bármilyen) „nép” volt – s csak a későbbi koroktól jelent „nemzsidó embert”. A héber haszidá (nőnem) = gólya, haszid = jámbor, haszud = bájos, hiszed = jót tevő. Mindez az „újabb” (de az is megvan 2 ezer éves) SZ betüjükkel. Nahát - a zsidó nép / nyelv emlékezetében éppen olyan szeretet övezi ezt a vándort, aki itt is, ott is: hazaérkező. És visszafelé? Amikor a repülőben a tenger felől meglátom Tel Aviv partjait, 37 éve, azt is mindig megkönnyezem – örömömben. Itt minden a tiéd, mondta az azóta elhunyt férjem, aki 4 évet várt ránk – a kövek, a fák, sziklanyulak, a házak, emberek – minden a tiéd. De előbb a reptéri biztonságiak irodájába kért minket – a hangosbemondó. Mindenki felállt a szobában: fogtam a kislányom kezét: Ők a tiszteletetekre álltak fel, mondta az egyik magyarul: igy üdvözölnek benneteket, hogy hazaérkeztetek. A vőlegényed és az egész családja – kint várnak titeket. Mi csak ezt akarjuk átadni: az állampolgárságot igazoló iratot. Mert amióta leléptetek I. földjére, azóta izraeli állampolgárok vagytok. Erre én már héberül kérdeztem: ma csak mi érkeztünk? Ezzel a géppel csak Ti. (Pedig ekkor még nem is voltam zsidó(nak elfogadvaJ).

2018.03.11. 06:24 Krizsakata

Az amatőr nyelvészkedők "felelőtlensége"... ez egy kicsit erős volt azért. Inkább csak a saját nemzedékem életében / óta lehet ilyesféle felelősségről beszélni. Hiszen nemcsak őszinte jószándékúak voltak-vannak közöttük - hanem egyesek igen értékes életmüvet is létrehoztak (pl. Varga Csaba). Egyáltalán, minden olyan nyelvészkedő csak amatőr lehet, akinek a diplomái között nincs meg a nyelvész diploma is? Természetesen nem mind. A hivatalos nyelvtudomány (megfelelő ágazatában) más végzettséggel rendelkező is nyugodtan kiismerheti magát. S ha már áttanulmányozta, akkor megbirálhatja, akár teljesen új alapokra is fektetheti. A feltétel az, hogy valóban legyen(ek) diplomája(i) - és reáltudományi is közöttük. EZ AZÉRT FONTOS mert egy tud. ágazatot csak kritikus szemlélettel, a módszertani alapok birtokában lehet áttekinteni - müvelni. Nos, röviden: felelőtlen az, aki "olvasta", hallotta" valahol, hogy (mondok egy példát): a gyök - valójában gyökszóra gondol - MEGFORDITHATÓ. Ezt készpénznek veszi és anélkül, hogy megvizsgálná, igaz-e? - tovább terjeszti. Hogyan tudta volna tisztázni, hogy igaz-e? Legalább 2 nyelv teljes szótárát kellett volna átvizsgálnia... majd a megfordultnak feltételezett gyököket megfeleltetnie egymással..., stb. (Na ez azért hosszú - akit érdekel, annak jobban elmagyarázom.) De még a forditott irás-irányok sem okozhattak gyökfordulást? Aha - okos kérdés:-), de azok sem.   Igen... aki nem diplomás (vagyis akinek nincs reál diplomája is - ha több van neki)... az nem képes felülirni a kátyúba jutott tudományokat. Miért nem? Mert a matek-fizika-kémia-biológia alapok minden tudományhoz kelle(né)nek. Ez van.

2018.03.09. 07:35 Krizsakata

Egy hatalmas gyök: a P/FR. Miért kezelem együtt a P-t a hangváltozásával, az F-fel... és minek, hiszen a PR gyök anélkül is nagyon terjedelmes? Egyáltalán, mindig felváltható a P az F-re – vagy forditva? (Úgy, hogy a szó értelme azonos / vagy nagyon hasonló maradjon.) Pontosabban miről van szó? Ugyanazon a nyelven belül, vagy két nyelv között lehet felcserélni őket? És forditva, az F a P-re? Olyan is van... Micsoda ostobaság (az "amatőr" nyelvészkedés felelőtlensége), hogy pl. „a hangváltozások mindig felcserélhetők”! És az is, hogy „a gyök megforditható”! (pl. TR / RT: tér-rét?) – NEM! A gyök és annak gyökszavai nem fordithatók meg. Olyan meg egyáltalán nincs, hogy: „mindig”. Ha és ahol tényeg felcserélhetők – annak oka is van! Hja, hogy (hivatalos nyelvészet szerint) hangtani ok volna: igy és amúgy képezzük a hangokat és ha a két hangot hasonlóan képezzük a szájban... akkor hajlamosak vagyunk felcserélni őket. NEM! Nem ezért és nem vagyunk „hajlamosak”. A hangtani érv csak az utolsó lépés: a kivitelezés. A váltóhangnak, aminek a képzésére az agyunk parancsot adott – a kiejtése. Pl. K → G és T → D: de a kotor(t) és a gödör szót nem fogjuk felcserélni. (Pedig valami rokonság is van köztük? Van.) A biciKlit és biciGlit – azonban felcserélhetjük. Miért? Mert idegen szó – hangváltozással és anélkül is ugyanazt értjük alatta - s az összetett idegen szót (bi-ciklus) úgyse értjük. Vissza a P/F együtt-kezelésére. Össze akarom hasonlitani a P-vel kezdődő magyar szavakat a héber és finn megfelelőikkel. Nincs akadálya. Pl: magyar PÁR – héber pore = termékeny – finn pari = házas-, pár, kettő, néhány. Most az F-fel kezdődő magyar szavakat a héber és finn megfelelőikkel. Stop! A héberben az F nem lehet szó- (vagyis gyök)-kezdő. A finnben meg egyáltalán nincs F hang. Szóval nincs mit keresgélni. De mégis...? A magyar FÚR rokonszavai a héber pir = lyuk, pore = felszakit – a finn pora = fúró. Megállapitjuk, hogy a P/F tényleg lehetnek váltóhangok. Még egy nyelven belül is lehetnek? Igen, persze csak akkor, ha abban a nyelvben mindkét hang megvan: pereg, pörög – FOROG, FÜRGE.

2018.03.06. 07:26 Krizsakata

Ezt irtam: Egyáltalán létezik (valódi) finn szó ezekkel a hangokkal / betükkel? Csak a D-vel, de szókezdő hang az se lehetett már.  A héberben egyetlen (valódi) szó sem kezdődik V-vel és F-fel. Mit jelenthet ez? Nyilván azt, hogy ezekkel nem kezdődött, képződött nekik gyökszavuk. Miért? Mert abban a korban, amikor ezek a gyökszavak képződtek volna, nem volt még a héberben V és F hang - a finnben pedig nem volt még D. De aztán a héberbe beérkezett a P változata a B s ez még gyökkezdővé is vált. Megjött a B hangáltozása, a V is, de abból már nem lett gyök. E kettőé az F hangváltozás. A finnben az ősi T hangváltozása, a D jelent meg - de lekéste már a T gyökképződéseinek korszakát.  Igy lehet mégis kibányászni, irásleletek hiányában is fellelni egyes kronológikus pontokat a nyelvek fejlődéstörténetében.

2018.03.05. 09:08 Krizsakata

De előbb röviden az én táblázatos szógyüjtésemről. A gyökszavak első magánhangzói szerint egy sorba (vagy ha több van, az első sorokba) kerülnek a msslh.váz gyökszavai. Közöttük általában van (vagy volt - de az újabbaknál az se biztos) hangutánzásra visszavezethető közös értelem. A további sorokban a gyökszavak bővitményei vannak. Az oszlopaimban lefelé az A-Á-val, E-É-vel, I, O-Ö, U-Ü-vel képzett gyökszó (-szavak) bővitményei. A finn szótár következik. Ott több magánhangzó (és jóval kevesebb mássalhangzó) van: Á, A, AU, E, EI, IE, I-Í, O-OU, Ö, U-Ú, Ü, Ä (kiejtés: E-szerü hang). A mássalhangzókat a finn szótár ma is „alárendeli” a szó első magánhangzójának. Szóval, hogy milyen szavak vannak Á-val – aztán mi van A-val – aztán AU-val, stb. Mit hoznak közös látótérbe ezzel? A gyökszavakat és azok bővitményeit. Miért van annyi kettős magánhangzó a finnben? Ez az ősi torokmagánhangzók lelágyulásának első fázisa. A kettőshangzók elődje valamelyik torok magánhangzó volt. Ami még nem igazi magánhangzó, hanem egy „kemény” hang: a jele legyen X. Vagyis pl. a TR gyökváz, ami a megszokott (lágy) magánhangzóink környezetében (tár, tar, tér, tor, tör-tőr, túr-túra, túró, tűr) El-, BETERJED értelmet hordoz, a (héber) TRX és TXR-szel együtt inkább SOR-SOROZATOS. (A háttérben a T → S/Sz hangváltozás van.) Ez persze nem ilyen egyszerü – mondjuk, hogy (de igen, gyakran van értelmi kapcsolat is) – okosabb, ha  külön gyökökként kezeljük őket (pl. a héberben). A finnben már nem kell. Szóval a finn szótár, ami csak 400 éves, még ma is felmutatja, hogy a gyökök és gyökszavaik – s azok bővitményei összetartoznak. A nyelvfejlődés legrégibb nyomait tehát a sémi nyelvek – a köztes állapotot a finn tartalmazza. Természetes, hogy a hivatalos történeti nyelvészet erre sem figyelt fel. A magyar nyelv, ami Európa központjában (latin hatásra) alaposan “modernizálódott” – sokkal kevésbé tartalmaz archaikus elemeket.  Pedig… a legősibb alighanem a kárpátnyelv. Igen: az ősmagyar gyöknyelv.

2018.03.02. 07:11 Krizsakata

Bemutatjuk a finn szótárt! Hüha! Mégis megvan a B, C, (szókezdő) D, F, G betüjük, az S hangjuk (mert amit S-sel irnak, az Sz) - és a Z betüjük! Hiszen a szótárban ezekkel kezdődő szavak is vannak. Ki csal?  Az A kezdetüekből 3o oldal van, a B-ből 2 oldal, C-ből 1/4 oldal, D szókezdetüekből 2, E-ből 2o, F-ből 2. (Az asztalomon egy diákszótár van: 1962, 29.000 cimszóval). A nagyságrendi csökkenések magyarázata: ezekkel a hangokkal kizárólag IDEGEN: késői jövevény és nemzetközi vándorszavak kezdődnek. Na de legalább "tegnap" óta, legalább ki is tudják már ejteni őket? Talán azok, akik már 2o éve beszélnek angolul, stb... És pl. 1oo évvel ezelőtt ki tudták őket ejteni a finnek? Egyáltalán létezik finn szó ezekkel a hangokkal / betükkel? Csak a D-vel, de szókezdő hang az se lehet. NÉZD MEG az alanti, 5 vizszintes beosztású táblázatot - a többi sokszáz táblázatunk is ilyen. A gyöknyelvész szótár felépitése a SZÓ első magánhangzójára "tekeri fel" a mássalhangzókat. ... Erre egyedül jöttem rá. Arra, hogy a GYÖKNYELVEKET valahogy igy kellene szótárazni. Miért? Azért, hogy a gyökszavak és szóbokraik - összetömörüljenek. Persze fogalmam se volt arról, hogy a finn szótárt már 45o évvel ezelőtt hasonló elven állitották össze. Csakhogy nem vizszintesen, hanem függőlegesen "csomagolják be" magánhangzókba - a mássalhangzókat... Na ezt igy, akinek nincs otthon finn szótára, ugyse fogja megérteni.

2018.02.28. 17:44 Krizsakata

A magyar SN gyöknek csak 2 gyökszava van: sín és sün. Habár az SNy is idetartozik (Ny = Ni/J): gyökszava a sunyi (sunji). A gyöknyelvészet szabálya szerint, ha nagyon kevés flektált gyökszót találunk, kérdéses, hogy valódi-e a gyök abban a nyelvben? Mert ha nem, akkor az SN-nek csak jövevényszavai lehetnek. Igen, az SN/Ny mégis valódi gyök! Hogyan lehet ezt bizonyítani? Szükségünk van egy másik gyöknyelvre, amiben szintén (és lehetőleg bővebben) „működik” az SN váz, aminek a gyökszavai / szóbokrai is kifejezetten rokonértelműek. (De arra nincs szükség, hogy pont ugyanazt is jelentsék!) Finn vagy héber, vagy mindkettő legyen az összehasonlító gyöknyelv? A finn azért sem jó, mert nincs S hangja, csak Sz – az SzN gyöke viszont nem képez rokonértelmű szavakat. Tehát a héber... de abban két különböző korú-értelmű gyök van – Ny viszont nincs.    A magyar SN/Ny  / a héber SN és SXN gyök, összehasonlító táblázat (a lila X torokmagánhangzó) A-Á E-É I O-Ö U-Ü     siná = rovátkolt   suná = fogazott     sín   sün *         suná=megváltozott         sunyi saán1=m.támasztotta   se-=ami, éjn=nincs    dorbán=tarajos sül2 sánc (sán-tesz)   sincs (se-nincs)   sün-dörög sniut = kétszínűség   senec = zsinór     sanda, sandít → T/D   sing3 (hosszmért.)     sné=2 dor=nemzedék         Sándor 4           sunảk=elfojt. sunảk = elfojtott soen = megtámaszt     senyved sínylődik sonka (lapocka)   sniut = kettősség   jövevényszó s’iná=támaszkodás   sánta   sintér söntés   1. A lila á torokmagánhangzó. 2. A tarajos sül csörögve, zörögve rázza a tüskéit... Mivel (a legészakabbra) ma is előfordul Albánia és a volt Jugoszlávia területén valószínű, hogy „a középkori optimum éghajlat” időszakában (i.u. 900 és 1300 között) a Kárpát-medencében is jelen lehetett. 3. A sing, sintér, söntés idegen szó a magyarban. 4. A Sándor valószínűleg a második fiúgyermeket jelentette. A meggyőző héber rokonítás (mint összetett szó) miatt nem értek egyet azzal, hogy ennek a névnek eredete az Alexander volna. * Tótfalusi etimológia: Sün Ősi örökség a finnugor korból: finn siili, vogul szoule, cseremisz (jóval délebbre élnek) sule. A ...sül nyúl nagyságú, meleg égövön honos rágcsáló, amelynek a hátát hosszú, hajlékony tüskék borítják. (Krizsa: A sün tehát csak a tüskéi miatt hasonlít kissé a sülhöz – meg azért is, mert mindkettőt megették. A két állatnév akkor keveredhetett, amikor még a legészakibb „finnes” népek is jártak a délvidéken... Példa: a héber ogér = ürge, hörcsög, gyűjtő – s a magyar egér csak hasonló hozzájuk.)

2018.02.26. 11:46 Krizsakata

A legfontosabb következik: a csupasz gyökvázaknak (többnyire még mai is) saját értelmük van. Az ősi hanghatás krrr – morgás volt, ezt utánozta a beszélni kezdő (elő)ember. A gyökváz értelme a gyökszavak jelentéseiből adódik össze. Az 1. sor. A KÖR értelmü KR gyök gyökszavainak mind a kör-rel kapcsolatos a jelentése. A kar átkarol, a karó, kóró kör-keresztmetszetű (mert ha nem, akkor inkább oszlop, támasz, szár a neve). A kér, kérő: körbejárva...  Kor: abban a korszakban. Kár, kór: az a körülmény, hogy leromlott állapotba került – amit, ha kór, a kúra feljavíthat.    2.-3. sor. Az őskorban a „rá-hatás” elsősorban fenyegetést jelentett. Az ős hanghatás a ktt: elkapta, szétszakadt, vége van. A finn kato = pusztulás, kettu = róka. S valóban, a finnugor és a héber nyelvből (együttesen) látható, hogy a H elődje a még ősibb K volt. Az elkapást az állati 6 metszőfog / 6 karom végezte. A támadó meglepetésként, általában az áldozat hát-ára ugrik rá. (Előlről nehezebb is, és viszont-harapást / karmolást is kockáztatna). A hit az oktalan bizakodást, a körülmények figyelmen kívül hagyását jelentette. A héber hat = fél (tőle), het = bűnöző. Ne felejtsük el, hogy a számnevek, még a legkisebbek sem ősszavak, hanem kultúrszavak már. De a 6 és a 7 számnév magyar neve ugyanarra az ős-szóra (ősi tapasztalatra) vezet vissza... 4.-5. sor, az XK gyök, ahol az X bármilyen magánhangzó. De a magánhangzók legősibb fajtáját csak a sémi nyelvek őrizték meg a mai napig. Azóta persze már a lágy magánhangzóik is megvannak. Nos a magyar XK gyökszavainak héber megfelelőibe kemény torok-magánhangzók kerültek. Morogva, mélyről kezdjed: akáv, akev, ekev, ikúv, okev – mind a fenyegető veszéllyel kapcs. (archaikus) igék. Az XK gyök ősi (héber) értelme sokrétű ugyan, de ugyanarról szól: figyel, követi, ölyv / lábnyom, becsap, akadályoz. A lelágyult magánhangzós héber (és persze a magyar) XK már későbbi, „kultúr” gyökszavakat is létrehozott...                                        A KR, HT, XK gyök magyar gyökszavai A-Á E-É I O-Ö U-Ü kar, karó, kár kér, kérő (főnév)   kor, kór, kóró, kör kúr (köröz-fúr), kúra hat (rá), hát(-ára) hét (7 gonosz) hit   hűt, hűs hat (6)       huta (kohó) aki ék -ik (ált. -xk)   ↓ ok, ők ük (3.nemzedék) akó eke sok, folyamatosan → a többesszám jele

2018.02.24. 06:23 Krizsakata

Az alsó tábázat, példa, egy ritkaság. Én sem akartam elhinni, hogy ez a magyar 6 és 7 számnév magyarázata - de ez. Az itteni táblázat meg azért érdekes, mert minden magyar szónak van héber rokonszava. (Minden „krizsakata” irás: copyright)  XK gyökszavak, magyar-héber A-Á E-É I O-Ö U-Ü aká=az a.. (arám)1 2akáv = akadályoz okev = követi okev = figyel. kisér ukáv = köbözött aki ék -ik (ált. -xk) ok ük (3. nemzedék) okija = súlyegység okev=nyomon követ       akó eke, ekéz       akác = megszúrta     3ha-kaá = hányás   akác     okád   akavá = akadály     ikes = álnok   akad, akadály     okol, okul   akáv = feltartóztat ikev = akadályoz   akó = zerge   akol (szélvédett) ékel   ököl, öklel   achom =sötét (?)4         akna         akur = meddő   oker = kitép akur = kiherélt ukár= kitépett(?) akar   ikra ökör (két herét) ukrán akár = áthelyezte   eker = ivadék     akár...   iker       echesz= bokadísz(?) ikes = konok ukáv=köbre emelt     ékes ikes (ige) okta- (23 szögü)   az ke- = akkor     ekev=mivel, miatt   akkor (az-kor)     okoz   1 A héber utoljára beépült nyelvi rétege a nagyon hasonló közlekedőnyelv, az arám - aminek néhány tucat alapszavát sajátjukként használják. 2 A lila A ősi torok-magánhangzó. 3 A héber ha- igei előrag. 4 (?):Bizonytalan rokonítás, csak „lehetséges”. Megjegyzés: a V-re végződő héber igék archaikus igealakok. Későbbi, kozmopolita megfelelőik általában az L igekötős igék.

2018.02.23. 10:00 Krizsakata

Annyi ilyen táblázatunk lesz, ahány gyököt (msslh. vázat) találtunk abban a nyelvben. Pl. magyarban nincs JM gyök, mert a jámbor valszeg összevont szó, JC/Cs, mert az egyetlen jácint idegen szó, S-Z, mert a sezlon is az. Általában is, ha egy nyelvben magányosan szomorkodik egyetlen gyök-, vagy bővített szó, az jövevény lesz... Ugyanilyen táblázatokból álló gyökszótárt állitunk össze az összehasonlításra szánt nyelv egy elég nagy szótárából. Hogyan kezdünk hozzá a szavak összehasonlításához? Ismét sorbavesszük a gyökvázakat, amik alá megint a saját táblázataik kerülnek – de most, mivel már 2 nyelvvel dolgozunk, minden sor megduplázódik. HT gyökszavak, magyar-héber (egy kis őstörténettelJ) A-Á E-É I O-Ö U-Ü hat = fél (tőle)   het = félelem, 2hit’á4 = megtévesztette hus =érzés, has =érez** hat (rá)   hit   hűt, hűs hat3 = metszőfog * het = bűn, vétek     hote = parazsat éleszt hat (6) hét (7 gonosz)     huta (kohó) hote = bűnöző         hát(-ára)         2 ez a lágy H. 3 Ez egy második, az újabb T betű a héberben. 4 a lila a az egyik ősi torokmagánhangzó - amiket ma is használnak. * A vadak 6 metszőfoga és a ragadozó madarak 6 karma → támadni akar. ** Héber szólás: ani margisá ba-béten = én érzem has-ban: → az a megérzésem. Hes-bon = számolás, számításba vétel. Bonyolult? Nem baj... egy sémi nyelvről sokat kell - és a nyelvésznek nagyon érdemes is tudni.

[468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]