Gyöknyelvészet
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Magyar Adorján kérdései
 
Ajánlott honlapok
 
Elérhetőség

krizsa@inter.net.il

 

 
Látogatók
Indulás: 2013-12-01
 
SUMÉR-AKKÁD
 
Egyéb írások

 

Mellár Mihály: A magyar nyelv rendszere

Cser Ferenc: Gyökerek

Szavak és térképek

Várnai János: Ház, víz, föld

Varga Csaba, áldott legyen az emléke!

Mesterházy Zsolt: Miért nem indoeurópaiak a kelták?

Mesterházy Zsolt: Az indoeurópai szkíta elmélet cáfolata

 

16 hozzászólás
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
2014.03.24. 00:50
Kati

"...semmi sem lehet tökéletes".

Tökéletes irányban indulhat el akkor, ha 1. a szükséges információk a rendelkezésére állnak és 2. gondolkozni is képes.

A gyöknyelvészet kifejlesztése nem létezhetett eddig, mert a más gyöknyelvekkel való rendszerszerű összehasonlítás igénye nem merült fel.  

Mesterházy azért nagy koponya, mert minden második lépésnél kérdez. Az, hogy mások már válaszoltak-e a kérdésre, nem érdekli. Összepakolja, hogy eddig (szerinte) mi biztos, mi nem. Látja, hogy szinte semmi nem biztos - jó, akkor a maga részéről vagy választ ad, vagy beismeri, hogy ezt nem (sem) lehet tudni. NEM MÁSOL. Ezért nagy koponya.

2014.03.23. 06:11
Botond

Igazad van, de mint már sokszor írtam, senki és semmi sem tökéletes. Az "indoeurópai" szó helyett jobb lenne simán európait használni, de amikor az ember vitatkozik az "indoeurópai" szót használókkal, kénytelen maga is ezzel élni, csak hogy megértsék.

Természetesen a "genetikailag indoeurópai" sem azt jelenti, hogy ilyesmi létezik, (nem létezik,) hanem azt, hogy európai jellemzői vannak.

A kelta pedig sokkal inkább nyugati mint keleti, - ha már az égtájakkal hozzuk összefüggésbe őket. (Amúgy valóban kál, ill. gall.) A -da(ta) nálam hely értelmű.

2014.03.23. 02:28
Kati

Nagyon komoly. De még nem olvastam át rendesen őket. Csak akkor jövök ki a sodromból, amikor ő is szavakat eredeztet egyik a másikából, csak úgy lazán. Mert annak (teljes szótárak 8-10-szer, oda-vissza való összehasonlítása nélkül) soha nem lehet jó vége.

Az indoeurópai szó úgy idegesít, mint egy raj szúnyog, a kelta értelme meg nem kelet, hanem befogadás (Ázsiába). Ennyi berzenkedés mellett is Mesterházy nagyon jó fej.  

2014.03.21. 20:01
Botond

Van egy jó megoldás Merterházy Zsolt felvetéseire: a magyarok is indoeurópaiak.

Genetikailag mindenképpen.

2014.01.19. 11:13
Kati

Ez is és Varga Csaba munkáinak 90%-a, szerintem is igaz.

Csakhogy én a magyar gyöknyelvet akarom rehabilitálni. Ezért ragaszkodom egy koherens, jól követhető nyelvészeti rendszerhez. A különböző szavak azért tudnak egészen hasonló jelentéseket hordozni, mert a természetben a legkülönbözőbb kalapáló, csapkodó, tördelő jelenségek okoznak hasonló zajokat. Ezeknek a fejünkben megvan valamennyi a régi jelentésből is - habár általában csak "ráérzünk". Mindegy. A gyökváz sokszor világosan, máskor meg csak halványan őrzi az eredeti természeti képet.  

Tehát ahhoz, hogy a gyöknyelvészet nyelvészeti ágazattá váljon, "mérnöki" szigorúságú rendszert kellett csinálnom.

2014.01.19. 09:53
varnai

Kedves Katalin!

Alább írtad, hogy "szó-rokonságként fogják fel pl. a tör-dör-csör-ker" stb. gyököket, amivel nem értesz (teljes mértékben) egyet. Ha csak nyelvészeti szempontból nézed és hangtani alapon keresed a kapcsolatot, igazad is van.

Az emberi tényező viszont minden nyelvtani szabályt felülír. Hiába kellene egész-séget mondanunk, mégis egés-séget ejtünk. Vagy az "Isten úgy segéljen"-ből "istenuccse" lesz faluhelyen. Ugyanígy "lötyögnek" némely szóban a hangok.

Nemrég egy politikus "cseréptető" helyett "terépcsecső"-t mondott a tévében. Ha esetleg elég sok fiatalhoz eljut a híre, egyesek talán elkezdik használni, először tréfásan, később komolyan is, és pár évszázad múlva talán az egész országban terépcsecsőt mondanak.

A következő szavak töve/gyöke pedig mind ugyanazt a mozdulatot jelenti, sűrű ütlegelést: kapál, csapkod, gyepál, csépel, tjapka (= kapa, orosz nyelven), zappa (ejtsd: cappa = kapa, olasz nyelven). Az összefüggés nyilvánvaló, egyértelmű és félremagyarázhatatlan. Mégis, a szó eleji hangokat hangtanilag nem lehet levezetni egymásból. Csak az emberi nyelv(ek) játékossága hozhatott létre ennyi változatot.

Varga Csaba egyik nagy érdeme, hogy az ilyen összefüggéseket észrevette.

2014.01.19. 09:08
Kati

Egy olasz nyelvész is volt az utolsó Cz. konferencián (ahol engem nem engedtek előadni). Sokmindent tud, az igaz, de... az előadása végén megemlítette, hogy a héber gyöknyelvvel azért nem lehet kapcsolatba hozni a magyar gyöknyelvet, mert a héber flektál, és a magyar (szerinte)nem. Ehhez hozzá akartam szólni, hogy nem így van. A konf. szervezői már tudták, hogy mit akarok most mondani. Már fel is álltam (a második sor elején ültem a nézőtéren a társszerzőmmel), de leintettek és másnak adták át a szót. EZ ÍGY működik.

2014.01.15. 07:55
Kati

Mi itt a gyökkutató közönség ártatlan tévedése, de a hivatalos nyelvtudománynak szerintem szádékos megtévesztése?

Az, hogy az IND-FNY nyelvészet a flektálást csak nyelvtani jelenségnek tartja (pl. az angol sing, sang, sung), pedig ez már csak késői, újkori flektálási mód. (A flektálás: magánhangzó hajlítgatás). A flektálás eredetileg ilyen volt, pl.: kar, kár, ker, kér, kir(ály), kor, kór, kör, kúr. Tehát egy mássalhangzó váz mindenféle magánhangzót vett fel és azzal egy kicsit idébb-odább változott a KR váz ősi érteme. Mi volt ez? Az, hogy KÖRÖZ a vadállat az ellensége, a préda, vagy a nősténye körül, morog (krr, grr), fenyeget és harcrakész.

Ilyen volt a flektálás. Ez maradt fenn a magyarban s az összes gyöknyelvben. Csak később lett belőle nyelvtani flektálás is, ami már csak a sémi nyelvekben teljesedett ki és lett általános jelenség.

EZT muszáj megérteni ahhoz, hogy a gyöknyelvészet lényegét meg tudjad érteni. 

2014.01.14. 13:33
Kati

1. Nemcsak Csabánál, hanem a nyelvészetben a mai napig nincs „darwini” szemlélet. Ami a nyelvészetben azt jelenti, hogy a rövid mássalhangzó vázaknak már az állatvilágtól, az ember számára is veleszületett értelmük van.

2. Csabának semmi problémája nem lett volna a héberrel-arabbal, hogy azokkal hasonlítsa a magyart – bizonyítékként. (Hogy a magyar is gyöknyelv.) De nem ismert közelebbről ilyen nyelvet.

3. A magyar gyökkutatók szó-rokonságként fogják fel pl. a tör-dör-csör-ker(reg)-gör-mor-zör szerű rokonértelmúeket, azon az alapon, hogy mindegyik zajongás. S akkor, úgy gondolják, hogy a T-D-Cs-K-G-Z hangok egymásba alakulhatnak. T-D-Z igen, a többi nem. Ebben a tekintetben (de nincs is több) a hivatalos nyelvészetnek igaza van. A legismertebb (mássalhangzó) hangváltozások: B/V, P/F, T-D-S/Sz-Z/Zs, H-K-G, M-N biztosan valódiak. Persze az IND nyelvészet meg egy csomó hamis hangváltozást is elfogad, amik csak a kényszerből születettek meg nekik, s csak arra valók, hogy a „nyelvrokonságokat” kínkeservesen igazolják.

A legkülönbözőbb természeti hangforrások kódolnak (a fejünkben) zajokat. De a fejünkben, legalábbis "ráérzés szinten", de gyakran teljes határozottsággal, az is kódolva van, hogy mi volt a zajok eredete. A tör-nek a szikla, dör: égdörgés, csör-: madár, gör / ker / mor: köröző, fenyegető állat morgása - krr, grrr, mrrr. Igenám, de a K-ben a közözés is benne van, a G nagyon újkori hang, de csak az emberi beszédben, a MR biztosan nagytestű állat-ember stb.

5. A sémi gyöknyelveknél a mássalhangzó vázak egyértelműen határoznak meg közös jelentést. A nagy tévedés az volt, azt gondolták, hogy ez a magyarra nem lehet érvényes, mert nem flektál. MÁR NEM (vagyis ma már csak keveset). De az egyszótagúak kialakulásának idején még a magyar is flektált.

Sok vázat minden magánhangzóra: BB, B/V-D, BK, B/VL, B/V-L, B/V-T, stb..., innentől csak mutatóba egyet-egyet: KR, NyL, RK, MT, SzL. Még több vázat nem minden, de legalább 3 magánhangzóra flektáltunk. Néhányat egyáltalán nem (JH: juh), vagy nincs is gyökszavunk egy se (JM: jám-). Esetleg semmilyen szavunk sincs azzal a vázzal (SSz).

Ezzel a tévedéssel, hogy a magyar nem flektál(t), vesztettük el a magyar gyöknyelv elismertetését.

2014.01.14. 09:06
Kati

Varga Csabát akkor ismertem meg, amikor már a felét megírtam a gyöknyelvészet kísérleti kiadásának (2009), aminek a címe még: Hun gár ha hungár? = Hol lakott a táborlakó? volt. Csak az interneten leveleztünk, életben sajnos soha nem láttam.

Itt most arról fogok írni, miért nem ő lett a gyöknyelvészet megalapítója, holott annyira közel volt hozzá, mint még senki. Mert nem beszélt bármely sémi nyelven, amik mind gyöknyelvek.

De ettől még hatalmas és értékes forrásanyag mindaz, amit írt. Sok mindent tanultam is az írásaiból és a levelezésünkből is. Őtőle értettem meg, hogy a KÉT, az együtt is, meg szét-(vágás) is. A szét, az magyarban a „más”. Hogy a pi számot, akárhogyan is számították ki, már 30.000 éve is ismerhette az ember. Varga Csaba, ezerszám helyes meglátásával, s innen az igen nagy tekintélyével akár késleltethette volna is a gyöknyelvészet kialakulását – de nem ez történt. Mert én már „félúton” voltam. Mindketten tudtuk, hogy elvileg vetélytársak lehetnénk, és ő erre így reagált: MINDENT ki kell mondanunk, Katikám, és le kell írnunk. Még azt is, amit csak megsejtettünk. Ettől én csaknem beleszerettem. Fogalmam sincs, hogy tudott-e a közelgő haláláról. Azt hiszem, hogy nem – de ha tudott, csak az utolsó 2-3 hónapban. Akkor már alig írt nekem. Azt mondta, hogy most az új könyvét akarja befejezni... Kiadta, még dedikálta is... s Marácz László írta meg nekem, hogy meghalt.

Tehát én most nem az értékeit fogom felsorolni, hanem azt, hogy miért nem jutott el a gyökvázak (mássalhangzó vázak) közös értelmeinek – jelentőségének – a felismeréséhez.

2013.12.14. 10:14
Kati

Az utolsó szó következik a "Ház, víz, föld"-ből:

ZÖLD A zöld és sárga színnevek azonossága (vagy hasonlósága) a termésréz felhasználásának az idejétől származhat: csak a réz felhasználói figyelhettek oda arra a színváltozásra, hogy a sárgaréz a levegőn hamar megzöldül-megkékül. A magyar „zöld” szó eredetileg nem lehetett színnév. (A színnevek, a számnevekhez hasonlóan, egyébként is túlságosan elvont, újkori fogalmak.) A magyar zöld színnév tehát eleinte valami konkrét dolgot jelenthetett. A héber zulah = locsolt, selek = zöldség, szeleri = zeller. Ezek szerint a Zilah patak: locsol. És a Zala folyó? Az talán a sala = békés szó rokona lesz.

SÁRGA. Bár a héber sraga = lámpás, mégsem örülhetünk a hasonlóságnak, mert ez a SRG vázuk egyedülálló szava. (S így csak jövevényszó lehet.) S a magyarban? A sereg, seregély, sürög-sürgős, a „sor-sűrű” gyökszavak bővítményei - de a sár (az agyag, fazekasság!): sárga. Itt említem meg, hogy mennyire tudománytalan dolog puszta szótárazás alapján „megállapítani”, (pl. a térképen) azt, hogy a sémi KDR váz zöldet jelentene. Zöldet nem, de a sárgához is csak annyi a köze, hogy a fazekasok agyaggal dolgoznak...

2013.12.14. 02:16
Kati

KÚT A magyar KT gyökszavai: két (szét), köt (egyesít), bővített szó pl. a kötél. A héber kat = nyél, fogó – ez lesz a kútgém – kutár = bekerített. Kád = kanna, korsó, gömbölyded, kadár = fazekas, koded = kivág, kidud, kidúah = fúrás, kadrut = sötétség. A KT gyök tehát vízkiemelő fogóra, nyélre, a KD a folyadék tartályára, a KDD fúrásra, kimélyítésre utal.

Itt van példa (a T-D esete) arra, hogy a rokonhangok felcserélhetősége igencsak elméleti lehetőség, mert az új szó már többé-kevésbé eltérő értelmű szokott lenni. Vagy a A K-H csere: szó sincs arról, hogy ezt bármikor alkalmazni lehessen. Először is, a nyelvekben háromféle H különböztethető meg. A leglágyabb H (ha, méh) a szó elején szokott „leesni” egy másik nyelvben. A normál H (harag, hal, hűt) K hangú megfelelőjét csak a vizsgáltnál ősibb nyelvekben érdemes feltételezni, és csak akkor, ha a szóbokor többi tagja is – lehetőleg mindkét nyelvben – visszaigazolja a hangváltást. A legerősebb Ch pedig nem H-ra, hanem K-ra cserélődik. (A H-G cseréje pl. Prága-Praha, ismét más megfontolásokat igényel.)

LEVÉL, L-B/V váz: A héber lev / libá = szív, lavúv = szívalakú, livluv = rügyezés, lavud = összekapcsolt és a lavlár = írnok. De látható, hogy mindez nem igazán vezet a levél fogalmához. Az LB vázból a lebeg-libeg-lobog (a kétszótagos flektálás egyik szép példája a magyarban) kapcsolatba hozható a levéllel-lappal, de a szóhármas eredete a láng libegése. (Bizonyíték pl a héber lubá = fellobbantotta.) Most nem térek ki a magyar libára, ami nagy szeretettel vezeti az őt kísérő kislibákat...

Eddig még nem az igazi. Próbálkozzunk a kereszt hangváltozással: L-P/F: lep, lap (lapos). A héber daf-dapim = lap-lapok, lopet = körülvesz, rákapcsolódik (el is lopja), lapuf = körbetekert – lepel(levél) / lapul. Ennyire jutottunk a héberes kapcsolattal – s ez a balti és a germán nyelvekkel rokonítja a magyar-hébert. Nem véletlenül.

2013.12.13. 15:39
Kati

P/F-L gyök: FÖLD (Várnai: szilárd felszín a lábunk alatt). Így is van és akkor a népies főd-pad (padmaly, födém) is a helyén van. Várnai „saját meglátásaim-ból” az aláhúzott és kiemelt részekkel többnyire én is egyetértek. A föd-pad héber tükörszava a daf-dapim = lap-lapok vagy deszka-deszkák. (Egy valódi tükörszó abszolút bizonyítéka pl. az, ha valamely más gyöknyelvben is megjelenik.) A héber plihá = felhasítás, palhá = szántás-vetés, gabona termelés (s a német Feld = föld). A FÖLD tehát a mezőgazda szava. De a FŐD (az L igeképző nélkül, hogy mit is csinálunk vele) még általánosabb értelmű: a szilárd felszín.

HÁZ Első műszaki megoldás a házra a finn kota. De ez nem ház, hanem sátorféle. A KT gyök kötözött valamire utal, valamiből. A hos-, haus, hous (latin, angol, német), az betakar, mint a magyar HÁZ (mint amikor hó-z: havazik, ami betakarja a tájat. Ez a második műszaki megoldás. A héber báit / bájit = ház a harmadik műszaki megoldás: földbe, hegyoldalba VÁJT lakhely - esetleg barlanglakás). A héber dírá = lakás eredetileg nem a „ház” volt, hanem a dor = nemzedék szóból ered. Tehát a dirá, valamikor régen az együttélő nagyszülők-szülők-gyerekek közös lakhelye volt.

Ezért tanítom én azt, hogy gyöknyelvészetet csak az összehasonlítandó nyelvek TELJES szókincsének, és szavaik összes kereszt-kapcsolatainak ismeretében lehet művelni. A puszta szótárazás – még az internet korában sem – még 20-30 szótár egyidejű használatával sem mindig viszi előbbre a nyelvészetet. Ha nem tudod, hogy a dor = nemzedék (aminek még korábbi eredete a tor = sor, sorozat), akkor azt sem érted, hogy a mai héber szó, a dírá = lakás eredetileg mit is jelentett.

2013.12.13. 14:01
Kati

Még mindig VÍZ. Nem volt szép tőlem, hogy a latin aqva = víz nem érdekelt, mert a latin szomszédos volt héberrel. S abban pont a Q-nak megfelelő, a „második” K betűvel írják az akáv szót = feltartóztat, akadályoz, meggátol. Szóval ez eredetileg nem víz, hanem a hódítások akadálya. Még egy szép rokonítás, de nem a „szomszédból”: a lapp csahci = víz – a héber cah = üde, tiszta, cahcóah = csepp, cahór = hó-, fehér. 

FA: A legősibb gyöknyelv, a finn nem a legközelebbi, hanem a pont a legtávolabbi rokon. A finn pee = fej(e), puu = fa. A héber pe = száj, efi = fa-, ág. Az indiai dravidában is pu = fa. Egy tucat finn-, vagy ugor, meg ázsiai nyelvben szintén a P/F-X gyök (az X bármilyen magánhangzó) képezi a fa és a fej szavakat. Na, akkor ennek a kettőnek közös értelme kell legyen. Van is: ami felfelé-zik. Felemeli a fejét / lombját.

Sztori: végre találtam Izraelben, egy északi ligetecskében fehérvirágú, édes illatú „magyar” akácfákat. Hamar legyen nekem is, nem magról, hanem kiástam két gyökeres fácskát. 3 év mulva már a kertemben virágoztak. Jött a kisebbik lányom: nézd mi van nekünk! Meg akart símogatni egy lehajló virágfürtöt, de legörbült a szája: „Ze AKÁC oti = eZ megszúrt engem” – mondta. Most már tudjuk, hogy mit jelent az akác? Szúrós.

FŰ. A héber eszev = fűféle (esző, ennivaló), dese = fű, gyep, dusán = hízott (dús). A fa szóval az a kapcsolat, hogy a fű is felfelé nő.

FOLYÓ. P/F-L gyök: pálya, folyó, fólia, fiola. A héber poleg = meg-, kettéoszt, peleg = patak, polet = kivet, poel = működik. S az iti = lassú (lefolyású). Az Itil (Volga), Etil (kazár főváros a Volgánál), Itália és sok további Itil-Idil-Adil víznév, meg az Attila-Etele mind közös értelmű: elfolyó, vizparti, folyamatos. Attila neve valószínűleg „folyamatosan ellátó” (mint a nagy folyó, a Volga) – átvitt értelemben a „megbízható vezér” lehetett. (A visszatérő:-).

2013.12.13. 09:11
Kati

VÍZ  A héber má-im = viz(ek) (csak többsszámú alakja létezik, tehát vizek). Köze nincs a magyarhoz, tovább. A héber me-ví azonban, ahol a me- csak igei előrag: tehát a VÍ) = visz, hoz. Ez a V az O/UW triász tagja, ami eleinte csak O/U volt. Innen jutunk a francia Ó kiejtésű, és a többi (dán, svéd norvég, albán, jakut) „magánhangzó nevű” víz szavakhoz. A többi, pl. a latin aqva most nem érdekel.

A hangváltozások kronológiája: az ősi T-ből D, de valamivel később, ugyancsak a T-ből S/Sz is lett. Az Sz (már csak az újkortól, vagyis kb.12 ezer évtől kezdve) részben Z-re változott. Az angol water = víz (ami ki-vet), a finn vesi (a finnek S/Sz hangja sosem vált szét S-re és Sz-re) = víz (visz). A német Wasser = víz (visz). Az orosz voda = víz (de aki vizet nem iszik, annak vodka). A magyarnak tehát a VÍZ összes fontos tulajdonságára megvan a szava: veti, viszi – s legyen már ennek önálló szava is: víz. A magyar nyelv a Kárpát-medence emberének legősibb korszakától az i.e. 10.000-ig minden hangváltozást felvett és „hasznosított”.

Várnai „saját meglátásából” (a táblázatból) a magyar húgy (= az égi vízek) és görög hudor (a lágy H lemaradt, s a későbbiekben szlávossá vált a szó) nem rossz közelítés – de a magyar kút-ra visszajutni téves. A KÚT szóra is rátérek majd, de előbb a FA.

2013.12.13. 07:42
Kati

Várnai János: HÁZ, VÍZ, FÖLD.

Az elismerésem után a következő megjegyzésem van: ami jó (nagylélegzetű, használható, stb.), azt én nem szoktam részletezni, mert az természetes. Csak ahhoz szólok hozzá, amivel nem értek egyet, meg amit még hozzáfűznék – az viszont csak az én véleményem.

Nem Várnai hibája, hiszen nem ő készítette a térképeket, de felháborító, hogy a Közelkelet (a sémi nyelvekkel) még mindig nem létezik a hivatalos nyelvészet számára. Hogy egyetlen eurázsiai nyelvtérképen sincs rajta. Persze általában az indiai gyöknyelvek sincsenek, ami nem kevésbé hiányzik a hasonló térképekről... A visszakövetkeztetett *-os „alapszavakat” én egyáltalán nem veszem figyelembe – mert a kikövetkeztetésük módját teljes mértékben tudománytalannak tartom.

A BOKOR. Nem zöld-sárga-világoskék-rózsaszín-stb. de mégcsak nem is fa. A cserje, csalit értelem közelebb volna, de nincs közük a bokor hangalakjához. A bozót még közelebb volna, de a K-ból nem lesz Z. (A gyöknyelvészeti elemzésekben a harmadik mássalhangzó, esetünkben az R és T-t, már figyelmen kívül hagyható).

A héber szíjah = bokor, beszélgetés, széja = bárányka (béget) – nyilvánvalóan nem a bokor, hanem a sző-szövevény és a száj (beszél és szakállas) rokonszavai. A BOG már jobb volna, de a héberből nem lehet „visszaadni”, mert ott a BG gyök (a G hang késői megjelenése folytán) már alig fejlődött ki. Nagyon kevés szava van. Vissza a BK gyökhöz: BÖK. Ez lesz az. A héber bokéa = áttör, bóker = reggel, felhasad, bikur = vizsgálat, látogatás. Végignéztem a Várnai által gyűjtött adatokat, de ennél jobb rokonítást ott sem találtam. A magyar bokor eredete a magyar BÖK.

A VÍZ következik...

 

Szereted a humort, jó zenéket? Szeretnél ilyen mûsorban részt venni? Keress oldalamon!    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.    *****    PROJECT DC egy futurisztikus-disztópikus SZEREPJÁTÉK! Bármikor szívesen látjuk a csatlakozókat!    *****    Ne maradj le semmirõl, értesülj elsõ kézbõl a Selena Gomezzel kapcsolatos hírekrõl! Hat éve várja a látogatókat az oldal    *****    Református exmisszus-gyakornok, jégkorong, izomautók, rap zene. Igen, ez mind én vagyok! Hogyan? Nézz be és megtudod! :)    *****    Szeretsz írni? Lenne egy jó témád, amit megosztanál másokkal? Akkor kattints, és nyerj egy vendégposztot nálam! :)    *****    Kedveled Ian Somerhaldert? Odáig vagy a szépséges színésznõért, Nina Dobrevért? Kattints! Nem csak TVD rajongóknak!    *****    Szeretsz filmet nézni? Akkor itt a helyed! Nézz filmet facebook messengeren. Klikk ide!!!!    *****    MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER    *****    DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE! DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE!    *****    ***Egy blog. Egy lány. Egy élet.*** Ðzsí blogol. *G-PORTÁL KÖZÖSSÉGMENTÉS ugyanitt. Ha hiányzik a régi közösség.*BLOG***    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Nézz filmet facebook messengeren!!!! Klikk! Klikk!    *****    ONMYMIND \\ EGY ÁTLAGOS SRÁC BLOGOL MINDENRÕL AMI ESZÉBEJUT \\ ZENE, CIKKEK, KRITIKA? KATTINTS ÉS OLVASS MOST KEDVEDRE    *****    **********Rengeteg AKCIÓ! Vegyszermentes kozmetikmok és bio mosó és tisztítószerek, munkalehetõséggel! ***********    *****    OKTATÁS INGYENESEN az ASZTRO-suliban, Asztrológiai tanácsadás BECSÜLET KASSZÁS alapon! Fordulj hozzám bizalommal!    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Hírek a folytatásról - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed -    *****    LORDE * ISMERD MEG TE IS A ROYALS ÉNEKESNÕJÉT * LORDE * ISMERD MEG TE IS * LORDE * ISMERD MEG TE IS A ROYALS ÉNEKESNÕJÉT    *****    Re-Startoltunk! Egy SZEREPJÁTÉK, amelybe bármikor becsatlakozhatsz! Légy te is Hõs! Hõsregék RPG    *****    Nem értesz a CSS kódokhoz/nem tudod egyedül fenntartani oldalad/szeretnél egy társszerkesztõt? Írj nekem! - sakura-ec.gp