Gyöknyelvészet
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Magyar Adorján kérdései
 
Ajánlott honlapok
 
Elérhetőség

krizsa@inter.net.il

 

 
Látogatók
Indulás: 2013-12-01
 
SUMÉR-AKKÁD
 
Nyelvészet. És tudomány

Ki teszi fel a szemellenzőt?

Mit állitok?

Búgó, búvó, vagy bubópestis?

Ismét a pirosról és a vörösről

Súlyos hangok

Urali-etimológiai szótár két változatban

Milyen tisztelet jár az ősidőkben elhunytaknak?

Nyék, Megyer, Kürtgyarmat

Defektivitás a családban

Pi - avagy a kör

Félmillió éves az emberi nyelv?

Megtalált eredetek

Ezt Budenz találta ki

 

60 hozzászólás
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
2016.05.06. 11:20
Krizsakata

Egy cikk akörül az "angol" közmondás körül morfondíroz - hogyan fordították félre magyarra):

„I have butterflies in my stomach". Szó szerinti: Én van pillangók ban-enyém gyomor.

A valódi jelentés: Izgatott vagyok. Nos a héber közmondás ez: JES LI PARPARIM BA-BÉTEN.

Szó szerint: Vannak nekem pillangók ban-has. A valódi jelentés: Izgatott vagyok. A megfelelő magyar mondás: Remeg a gyomrom az idegességtől.

A héber köznyelv nem vesz át szólásokat / közmondásokat - mert idegen szavakat is csak a szakmai nyelvekben tűr meg.

Szóval? Az 5o% mű-latin szókincsűek (újlatin nyelvek és angol) ... honnan építkeznek?

2016.02.27. 09:03
Kati

Itt lehet megnézni, mennyit haladt előre az Európai Unió cenzúrálási terrorja az egyetlen "magyar" nyelvészeti honlapon - KETTŐ ÉV alatt.

Nyest cikk, 2012: Mi történt a ly-vel?  www.nyest.hu/hírek/mi-történt-a-ly-vel

 

2016.02.25. 19:03
Kati

Oké, fejsze.
Nézd, én azt szeretném, ha a teóriámhoz hozzászólnátok, főleg kritizálás formájában. Azt látod, hogy én az emberi hangok (elsősorban a mássalhangzók) "jelentését" az ősember világára, a természeti környezetre vetítem vissza. Hogy már az ősi hitvilággal sem foglalkozom (mert azt gondolom, hogy nem ismerhetem). Ezt a szívességet persze fordítva is elvárhatnátok tőlem. Csakhogy én nem tudok a táblázatos, felsorolásos munkákhoz bővebb indokolásokat olvasni. Amikor pedig szótári anyaggal dolgoztok, annál az a probléma, hogy én a nem-természetes nyelvek elől direkt kihátrálok. Mert azoknál, legalábbis szerintem, annyi a bizonytalanság... Meg hát nem is érdekelnek. Pedig tudok angolul és olvasni (beszélni már elfelejtettem) németül is. De engem leginkább csak a magyar nyelv gyökszerkezete érdekel. Amihez csak a többi gyöknyelvet "merem" hasonlítani, mert azok biztos, hogy valódiak.    

2016.02.25. 11:00
Krizsakata

A Nyest cikk címe: Az Ly fogságában. Oda kell menni, ott lehet csak olvasni. A mások  írásait nem szabad „elhurcolni”. Akkor sem, ha nem látod, hogy copyright védi -  mert a használati feltételekben már benne szokott lenni a tiltás. Nos ez a cikkük (nem az első a témában) az Ly eltörlését követeli a magyar nyelvből. S két mondatot mégis áthozok:-): „Ha valaki most kitalálná, hogy írjuk å-val azokat az [a]-kat, amelyek korábbi [o]-ból fejlődtek, valószínűleg mindenki elmegyógyintézeti kezelését fontolgatná. Az ly használata legfeljebb abban különbözik ettől, hogy kollektív őrültség.”

 Az Ly és a J kiejtése nemcsak Vas-Zala megyében, hanem mindenhol különbözik, csak fínomabban. A legtöbb magyarajkúnak nem okoz problémát megkülönböztetésük a helyesírásban, mert az Ly-t magasabb hangfekvés jellemzi. Mondd ki: vályog ↔’vájog’ – ez utóbbi ugyan nem igazi szó, mégis megértjük: vájkál. Elfolyt ↔ elfojt. Azok is mind érezték (Vas megyében, az én gyerekkoromban), akik írni se tudtak, mert az ly-os szavakat ők is mind l-lel mondták – de a j-seket MIND j-vel. Honnan tudta az írástudatlan is? Megvizsgáljuk a rokonszavakat egy olyan nyelvben, ahol nincs ly.

magyar – héber  hangya-boly – boléa = elnyelő, bujác = tojásos – melyik a rokonszó? a nyelő: a boly földben van.  vályog  váli-og  – blája = foszló  / bélyeg  a jele: béli-eg bul = bélyeg

bolygó  bolyong boligó → bolond  bulbál = elkeveredett, balul = zavart  / talyiga tóli-ga  taltalá = lendítés  pálya  pilus = átjáró fólia  pólya (a pólya szövetcsíkokból készült):  pilúah = felhasítás

P/F hangvált. – folyó, folyosó fólió fóli-ós plagá = kettéoszt, pilug = patak / pelyva  palut = kivetett   pulyka (a vadpulyka fekete: fújka) pujáh = kormos – de ez idegen eredetű:-), tényleg írhatnánk j-vel...

Beszédünkben a magyar nyelvérzék, írásunkban az ly – az európai szubsztrátnyelv eredeti szavait őrzi. A héberben is azt! (mert a szőke, kelta eredetű zsidók is északról kerültek le). Csak mivel nekik nincs lelágyult l hangjuk, nincs különbség a helyesírásban.

2015.03.24. 03:02
Kati

Nyest.hu: Jézus ismer téged.  Krizsa: A komm. bekényszerítette a parasztokat tsz.-be, ahol azok is elvesztették a saját földhöz való ragaszkodást, akiknek volt - és akiknek nem volt, azok a törekvést vesztették el, hogy "sajátom" is legyen. A komm. elment - meg mi is elég sokan, akik valamilyen összecsomósodott élethelyzet, krach következtében megelégeltük. (Bár sok pozitív tulajdonsága is volt a komm.-nak: ingyenes tanulás, minimális könyvárak, az államilag juttatott lakások nevetséges törlesztési részletei, a tudomány elkülönítése a vallásoktól, stb.) A tsz. tagok leszármazottai elmenekültek a paraszti életből, a tagság meg kiöregedett. Az állami vezetésnek az lett volna a feladata, hogy előre lássa a jövőt. Megvoltak (sajnos, mert erőszakkal lettek meg) a nagyüzemi gazdálkodás feltételei, de az sem volt, aki értene hozzá, az sem, aki csinálja.

Ezen a ponton a földeket fel kellett volna (akármennyit adtak már el, a többit most kellene) felvásárolnia az államnak. Földet csak bérbe adni a vállalkozóknak, és csak meghatározott időre. Ha a bérleti szerződés lejár, azonnal kitessékelhető legyen. Mindenféle duma nélkül. A tulajdonos megszünteti a bérletet és kész. Ha még nem járt le, de "nem odavaló a jelenléte", akkor is. Mivel az állampolgárság lehet többszörös is, tehát az állapolgári jog is kijátszható - a föld az államé kell legyen. Miért jött erre rá Izrael a megalapításának legelején? (Vagyis már előtte gondoltak erre). Mert belátták, hogy ha a föld eladható, akkor Izrael egy negyedóráig sem fog fennmaradni. A föld itt az államé, ott is, ahol a házad áll, ott is, ahol vállalkozások működnek. Elvileg 5o évre szól a bérlet, de ha pl. főútvonalat kell építeni, akkor menj arrébb, és ha nem tetszik, menj el egészen.

Ne azon szarakodj, hogy ki akarja felvásárolni a földjeiteket, mert ez egy otromba vicc. (Ha nem jössz rá magad, elárulom, hogy a 2ooo éve sikeres európai gyarmatosító rendszer). De ha megtiltod az eladását, akkor nem veheti meg senki. Ennek a latin-keresztény Európának, EU kellős közepén, a létező legjobb termőföldekkel, és geogr. helyzettel (véletlenül, vagy volt valami virtus is benne?), legjobban a magyarság volt képes ellenállni. Sem a nyelve nem bukott meg (rokontalan nyelv, mi? nagyon helyes, úgy is kell:-)), ...sem a területe, legalábbis annak központi része - még mindig nem veszett el. És ezen a két dolgon múlik egy nép fennmaradása. NYELV és FÖLD. Az antiszemitizmust Róma kezdte el és azóta csinálnak belőletek hülyét. Fut a tolvaj és közben tolvajt kiabál - hogy ő pont azt kergeti.

2015.03.23. 06:44
Kati
Nyest: miért kell félni a szóismétléstől? 42. hozzászólás. Az Áronnal szembeni érvelések nyelven kívüli területekre erőszakolnak minket, és nyelven kívüli érdekeket képviselnek. Mint Európa 2ooo évvel ezelőtti és azóta is folyó mű-latinosítása, az eredeti nyelvek sikeres elnyomásával, és az egész Európában fellelhető rovásírások szanálásával. Amiben az egyház-biznesz gyarmatosítási érdeke volt (és maradt) a cél.A pofámba tólják, hogy a "szelfi" is az én nyelvemen van. Ha tiltakozom, hogy ez az én nyelvérzékemnek kínos – elnémítanak. Igenis betólnak az internetbe, kommunikációba bármilyen jött-ment szót, de néha még kitalációt is, ami nem is jött sehonnan. És ha megszólalsz ellene, akkor tessék, nem látod? Már 3 helyen fenn van az interneten. Ha tiltakozol, akkor jön a csirkefogó érvelés, hogy bűnt követsz el az emberi egyenjogúság ellen. Szóval én azt sem mondhatom el, ugyancsak az interneten, vagy bárhol, ahol a nyelvről van szó, hogy ez kellemetlen, kínos és zavar. Pedig kellemetlen, kínos és zavar. MÁS a szaknyelv, ne keverd! Minden szakmának (az internet használat is az) külön szakmai nyelve van. Mi a fenének kell magyar szavaknak tekinteni őket? Miért nem mondasz igazat, hogy ezek általában 1-2 évtizeden belül ki is mennek a divatból. Hol vannak már a DOS szakkifejezései? Én pedig (átlagos képességű ember) az anyanyelvemen kívül 4-5 más nyelven is kommunikálhatok (valamennyire). Plusz még 12 szaknyelv szavait is felszedhetem, semmi bajom nem lesz (lett) tőle.

Példa: a melegek. Felőlem azt csinálnak az ágyban, amit jólesik. Sőt a praktikáikat én is gyakorlom, igaz, hogy csak férfivel. De nekem (a többségnek) már azt se szabad nyíltan kimondani, hogy az azonos neműek TASZÍTANAK minket. Ha át akar ölelni, ellököm, és elpucolok onnan. De ha egy férfi akar (ugyanolyan pózban), huhú, hát azzal minden jólesik. Én vagyok a többség. Ki a franc akarja bántani, mikor ugyanolyan ártatlan dolgot csinál, amit én? Bántani persze, hogy nem szabad! De ne magyarázza be nekem, hogy én vagyok hibás, mert én tényleg így születtem. Ne vetkőzzön előttem egy nő, főleg ne dörzsölje hozzám a mellét, hanem előbb kérdezzen. Kedvesen mosolyogva fogok válaszolni: nem. De igen, jó példa. Mert az anyanyelvemnek is van genetikai alapja. Bizonyítsam be, hogy van? Én már bebizonyítottam – látni se birod. Nekem az se baj, kit érdekelsz? De ha szerinted (kevert nyelvű) nincs genetikai alapja, Te bizonyítsd be, hogy nincs. Vagy ne bizonyíts semmit, csak engem (a többséget) – hagyjál békén. Nemcsak a szabad használat a jogom, hanem az anyanyelvem is. Enyém a nyelvem, az pont én vagyok. Az a legfontosabb belőlem. Nemcsak a szabad használata a jogom, hanem a szabad tiltakozás is, hogy mi az, ami már MŰVI, más nyelvek szilánkja. Én a vagyonomat (a gondolkodásom épületét) védem. Velem szemben csak a hivatalos nyelvészet áll, ami szerint a nyelveknek, önmagában, nincs megkülönböztető értékük. Szerintük ez nem befolyásolja a tudatomat. Szerintük én bármely más, akár műnyelven is, ugyanaz az ELME volnék. NEM volnék ugyanaz, pont.

 

2015.01.25. 10:50
Kati

A folytatás az Angol gyöknyelvészet modulban

 

2015.01.20. 01:09
Kati

Nyest.hu  Vallasi-fanatizmus-vagy-hideg-politika  12 Krizsa 2015. január 19.

@GéKI: Kétezer éve tart ez az iszonyat. Amikor a kereszényeket tömeggyilkoló Róma rájött arra, hogy a sajátkezűleg kiirtott mártírokból (na-na, inkább csak egyből) egy olyan vallást lehet kit-és átfaragni, amely megalázkodva, önostorozva (hányinger), még a papjait is kasztrálva - behódolni tanítja a GYARMATOSÍTOTT félvilágot. Kétezer évre a zsidó lett a bűnbak - miért? Mert a latinok szinte mindent a szomszédból, a könyvtárnyi írott zsidó kultúrából vettek át. (Ők persze Mezopotámiából, de az csak maradjon "rokontalan nyelv", ami máig sincs rendesen megfejtve). S a zsidókat a rómaiak időben szét is kergették.

Igaz, a zsidó ettől se hódolt be. Azóta sem, szóba se áll a hamis-"keresztény" Európával. S nagyon jól tették. Újabban (a hullahegyeiket hátrahagyva) mégiscsak hazakerültek.

A magyar nem volt ennyire kemény, de mégse hódolt be igazán. Lassan derült ki, hogy a Közép-Európában termett és ott is maradt magyar a fő probléma. A nyelve még a hébernél is ősibb, s a gyökszavaival folyton belevillog Eurázsia összes nyelvébe. A hébert már nemes egyszerűséggel kiszanálták a nyelvészetből - semmilyen szempontból nem hasonlítják semmihez és kész. Ehhez nincs, de már nem is kell magyarázat.

A magyarral megmaradt a probléma, de azt csak a múlt században vették észre. Jó, akkor megtanítjuk ennek a primitív bandának, hogy Szibériából jöttek és kuss. Mi sem egyszerűbb ennél, hiszen minden nyelvhez hasonlít valamennyire a nyelvük. Akárhova lehetett volna "rokonítani", hát miért ne Szibériába? Mi van még távolabb?

Nagyon jó termőföld van ott nekik, és valszeg sokkal több az ásványkincs is, mint amiről valaha is álmodtak. Csak mélyebben van szokásosnál, a kiszáradt Pannon-tenger alatt. Nemcsak a génjeik, nemcsak a nyelvük, de valszeg az emberiség maga is a KM-ből származik. Erről inkább ne beszéljünk egyelőre - ezeknek úgysincs pénzük komolyabb ásatásokra. Majd lesz az eu-nak, ha már szétszóródtak és össze-vissza keveredtek. Micsoda hejehuja turistaközpontot lehetne ott kialakítani: barlangok, meleg források, gyönyörűséges tájak, hegyek-erdők... Az EU már becsalogatta őket - és igyekszik befelé.

2015.01.14. 04:40
Kati

Nyest.hu: A nyelv célja a kommunikáció?

10 Krizsa 2015. január 14.  A nyelvek kommunikációs és identitás megőrző funkciója együtt alakult ki. A nyelvek területi differenciálódása azonban továbbra is fennálló tény, mert létszükséglet marad a földgolyón.

Az emberi faj (ami bizonyítottan egy geográfiai helyen alakult ki: vagy a Kárpát-medencében kb. 8 millió éve és onnan jutott le a Csád-tó vidékére, vagy Afrikában 4-5 millió éve. Az emberi faj "hangos" kommunikációja is közös gyökerű. (Mint bármely hangképző állatfajé.) A mai nyelvtudománynak az az állítása tehát, hogy a nyelvcsaládok egymástól függetlenül alakultak volna ki, így egymás között nem is vizsgálható nyelvcsaládokra bonthatók, 1OO%-ban tudománytalan.

A nyelvi elkülönülés = a népek identitásának fenntartása elsősorban önvédelmi-gazdasági kérdés. Az eltérő földrajzi lakhelyek, azok eltérő gazdasági, életviteli lehetőségei különböző szókincseket és elszigetelődött nyelvtani megoldásokat eredményeztek és ez továbbra is így fog maradni. Az internet megnyitotta ugyan a lehetőséget egy világnyelv kialakulására IS, de ez csak egy második, rámutogatás-értékű közlekedőnyelv lesz (nevezzük az emberiség szakmai nyelvének). A különböző területek, gazdasági formációk közösségeinek továbbra is létszükséglete kell, hogy maradjon a különállás. Mert ha a helyi közösségek nem védekeznek a korlátlan "beáramlás" ellen, akkor a bármely szempontból előnyösebb helyek újra és újra szét lesznek rabolva. Ezt tették eddig és ezt teszik most is a nagybirodalmak. Először a kelta-(mű)latin-nyugati keresztény mega-gyarmatosító nagybiznisz. Aztán az ettől nem is független, ismételt germán kisérletek. Nemrég a Szovjet-únió. Jelenleg az EU közösségbe való vértelen becsalogatás folyik - a már beindult "beomlasztással" (pl. a magyar földek felvásárlása, vagyis a KM kiváló természeti adottságainak a nagyközösbe kihasználása).

A legerősebb identitás képző a nyelv. Nagybirodalmak jönnek és legtöbbször beülről veretnek szét. De amit a "szófogadással" és a pillanatnyi előnyök után futkosással elveszít a pillanatnyilag ott élő nemzedék, azt a nép a legritkább esetben képes újra visszaszerezni.

2014.12.28. 17:24
Botond

Ha jól belegondolunk, egészen a XIX. századig a "civilizált" (keresztény) világban mindenki elfogadta, hogy egy közös ősnyelv volt valamikor, mivelhogy elhitték azt is, hogy minden mai ember Noé három fiának az utódja. (Ezek pedig szükségszerűen egy nyelvet kellett hogy beszéljenek.)

A nagy változást a vallástagadó liberalizmus hozta, terjedni kezdtek mindenféle istentelen elméletek. Ezek révén jutottak el az evolúcióhoz, és ahhoz is, hogy a majmot a körülmények tették emberré. Ha viszont ez tényleg csak a körülményeken múlott, akkor ilyesmi bárhol előfordulhatott, ahol a körülmények "megfelelőek" voltak, logikus tehát, hogy többféle ősnyelv is keletkezhetett egyszerre, vagy akár egymás után is. Ezekből a hamis feltételezésekből adódtak-eredtek aztán a nyelvcsalád-elméletek is.

(Vallásos nagyapám máig megválaszolatlan kérdése: ma miért nem lesznek a majmokból emberek? Nincsenek meg a feltételek?)

Noé történetét ma már szinte senki sem veszi komolyan, de sokan érezzük úgy, valami mégiscsak van benne. Valaha tényleg egy nyelv lehetett! Úgy tűnik, a tudomány egyre inkább megcáfolja a helytelen nyelvészeti elvek alapján felállított őstörténetet, és ez nekünk csak jó: tisztázódhat meghamisított történelmünk is. Magyar nyelvünk - ha nem is egyik napról a másikra, de többröl többre, fokról fokra - vissza kell hogy kerüljön az ősnyelv vizsgálatának a folyamatába. Csak legyen még néhány Varga Csabánk, Kiss Dénesünk, meg Krizsa Katánk! 

2014.12.22. 18:24
Kati

Nyest.hu: Ádventi helyesírá@LvT: Na, kösz. Akkor lecserélem a magyarra fonetizálandó angol gyökszótáram hátrafelé ékezetelt á hangjait. Erre az egypontos á-ra. Az angolhoz összesen csak két hangot kellett beletennem a magyar ábécébe, ezt, meg egy "rövid" é-t. Minden egyebet - kidolgoztam - meg lehet közelíteni a magyar betűkkel, és kombinációkkal (a th marad th, stb.). De azért a rendes angol helyesírással írom be őket a gyökszótárba, csak a kiejtést (más színnel) melléje.

Azt is minek, hisz majdnem mindenki tud beszélni angolul? Azért mert a gyökszavak összehasonlítása és főleg az archaikus nyelvtani alakok kifürkészése többnyire a netto "magyaros" kiejtésen alapul. Ez is az egyik igazolása annak, hogy a kelta és a szláv eredete a közös korai KM protonyelv. S abból a később nyíltszótagúvá vált a magyar. Nem az óegyházi szláv:-), vagyis ez a zűrzavaros történelmi sztori nyelvészetileg már érdektelen, újkori dolog. A TORLASZTÓ szláv protonyelv a magyarnak is őse - s a szláv jövevényszavak meséje tehát megbukott.

A hébert és az oroszt símán lehet magyarra fonetizálni - csak az orosz keményhangot kellett átírnom ü-re. Az eltérő abc-ket, főleg a hébert, a nagyközönség úgysem ismeri. A finn kiejtést egy kicsit nehezebb volt magyarra fonetizálnom, de az is megvan már plusz jelek nélkül. Miért magyaros a kiejtése még a hébernek is - a párhuzamosan használt (ma is mindenből kétféle van nekik) kemény magánhangzóik ellenére? Azért, mert a hébernek a napjainkban folyó lelágyulása pontosan magyaros kiejtésre "csúszik vissza". Európa összes többi nyelve is így hagyogatta el az ősi torokhangokat - amik először finnes diftongusokra lettek felváltva.

A torokhangok viszont nem érdeklik az indeu nyelvészetet? Nem bizony. Mert akkor az összes, még az afrikai sémi nyelveket is vizsgálniuk kellett volna - azt aztán semmiképp! Dehogyisnem, a német nyelvészek már tudták, hogy pontosan ez nem hiányzik nekik. Azt is tudták, hogy a latinok is a saját őseik, kelták voltak:-). Tehát, ők a LATIN alapú, kezdetű-végű-abszolútok, ők találták fel a világon a kultúrát. Ők izzadták ki az indeu nyelvészetet, amin a magyarság azóta is fennragadt, mint a légy a légypapíron. S bár a hébereket irtották milliószámra, s azok már elporladtak (de a nemzetük szépen felujúlt), ez a nyelvészet azóta és elsősorban a magyarok problémája maradt. Távolról kapcsolódik ehhez "ember honnan származik, biztos, hogy Afrikából?" nagy vita is. Mert bizony az a valószínűbb, hogy a KM-ből származik. Ennek ugyan nincs köze a max. 7ooo éves "proto-elő-magyar nyelv"-hez, de ha ezt elfogadnák, akkor a KM (a magyarokkal együtt) a világ érdeklődésének a központjába kerülne.

Tehát a finn is európai ősnyelv, sőt az a kelta őse. Csak a magyar zavarta a német nyelvészeket, akiktől nem lehet eltekinteni, mert Eu kellős közepén vannak. Azokat kellett történelmileg a jó francba, Szibériáig eltávolítani. A "magyarok miatt" lett elfogadva az egész finnugor nyelvészet. A nagyon-északi finnes kisnyelvek pedig, egészen Amerikáig - mind ragozó KM "menevények". De nem az utolsó, hanem még a középső jégkorszakból. S a balti nyelvek? Azok már sokkal későbbi kelta-szláv menevények, de a KM-től északabbról és keletebbről. Az "ukrajnai menedékből"? Valószínűleg onnan - is.

2014.12.21. 07:10
Krizsakata

Folytatás: Kiterjedt gyökérzete felszínes, kiemekedő – gyökérsarjakat is növeszt. Wikipedia: A szil nemzetség az északi félteke mérsékelt égövében honos. Magyarországon őshonos fajai: vénic-szil, mezei szil, hegyi szil.

KJ A finn koivu-pú (kiejtés: kojvu) = nyír-fa. A héber kájic = nyár, nér = világító, nir  = fény. A nyír és nyárfa a fehér, világító törzsükről kapták a nevüket. A magyar nyár is a világosságról.  

1. KS gyök A finn kúsi = lucfenyő, és a 6 (számnév). Kesä (kese) = nyár (a magyarban a kese haj világos seszinű). A finn kusi = húgy (sárga) – a lucfenyők hosszú, lágy tobozai szintén.

A finn kasa = csomó, rakás, halom – a héber (elkapott á-val) kás = szalma. Rejtély maradt, hogy a finn kúsi miért jelent 6-ot is? Csak feltételezés: a kúsi = 6 valószínűleg nem az eredeti szó. Ismert dolog, hogy a hatszögletű (méhsejt) építmények térkihasználása a legjobb. A finn kóta = összeállít, összerak, kota = kunyhó, sátor. Mint a jurták vázszerkezete, ez is hatszögletű lehetett. Később, a számnév megkülönböztetéseként lett a T-S/Sz hangváltozás.

2. KS gyök A finn lehti-kúsi = vörösfenyő, lehti = falevél. A vörösfenyők északeurópai és szibériai fajok voltak. Azért hívják levél-fenyőnek, mert az egyetlen lombhullató fenyőfaj. S azért kúsi, mert ennél nemcsak a sok toboz – hanem az egész fa sárgászöld.

MN gyök A finn mänty = erdei fenyő. Ez már nem sárgás. Hanem? Sorban „menetelő” fák. Ez komoly? Persze. A finn meno = magyar menet, iram, mennä = megy. A héber meniá = indít, indíték, mone = számlál.

2014.12.20. 20:07
Kati

Nyest.hu cikk:  A finnugor őshaza Hajdú Péter szerint.  Az én kiértékelésem:

P/F-J gyök: A finn paju-pú = fűz-fa, poju = fiúcska. A héber píja = szájacska, szopóka, ami tejet fej. A fűzfa szívó-fa, a fiúcska meg szopós gyerek, akinek a fej-én van a „pija” azzal piál. Összefoglalom: A fűzfának nem a finnugor őshazához, hanem a víz-fej-éshez van köze a vizek mentén. Egyúttal azt is bebizonyítottuk, hogy a szopó fej tejet feji. Tehát áltudományos az a „tudomány” amely szerint ez két különböző szó volna. Az is, hogy a pontosan azonos szavakat véletlenül egyezőnek kell tekinteni. Egymillióból esetleg egyet. De én egyet se fogadnék el. Mert nemcsak a finnugor nyelvekben, hanem Az É-sarktól Antarktiszig mindenhol találhatók ugyanolyan szavak.

PP gyök A finn poppeli = jegenyenyár, pippu = pipa, cső, kémény. A héber piaa = behatol, terjeng, felbugyog. Ez a PXPX gyök – a torokmagánhangzóival – részben eltérő szó. Nem a karcsú fa égretörő magasságát jelenti. Hanem azt, hogy a jegenyenyár gyökerei olyan messzire terjednek, hogy más fákat kiszorítanak a a környezetéből. S lásd, nem is északi faj: Wikipedia  http://hu.wikipedia.org/wiki/Jegenyeny%C3%A1r      HP gyök A finn hápa = rezgőnyárfa, hápana = fütyülő réce: háp-háp. Európában nem volt? Hol nem volt rezgőnyár? Most se találtunk finnugor őshazát.

JL és HP/F gyök A finn jalo-kúsi és hopea-kúsi = jegenyefenyő – jalo = értékes, becses, joulu = karácsony. A héber jalád = született, jahalom = gyémánt (alig hallható h, gyakran kiesik), hofia = megjelenik. A jegenyefenyő Európa legelterjedtebb, legnagyobb fenyője,  karácsonyfája.

Ismét  JL gyök A finn jalava = szilfa, jalka = láb, talp. A héber joled = nemzi, jeled = gyerek, jalkut = lárva, táska. Kiterjedt gyökérzete felszínes, kiemekedő – gyökérsarjak

2014.12.18. 08:30
Kati

Nyest: Az angol magánhangzó csúszka   A cikkből, nagy felháborodással:

"...az angol helyesírás nagyon sok esetben etimológiai szótárként viselkedik.

Megmutatja, hogy összetartozik a hide [hájd] és a hid [hëd] (az ’elbújik’ ige jelen és múlt idejű alakja), a grave [gréjv] ’komoly, nehéz’ és a gravity [grævötí] ’nehézkedés’. Ismerősnek mutatja a [néjcsör]-t (és a natural [næcsöröl] ’természetes’ rokonának), mert ugyanúgy van írva, mint a francia nature [natűr], és a magyar natúra sincs olyan távol tőle. Mindezek az előnyök eltűnnének, ha az írás közelebb kerülne kiejtéshez."

Kibújt a szög a zsákból. Szóval mégiscsak értitek...  AZ ANGOL nyelv etimológiáját, azt még a jövö nemzedékeik számára is őrízni kell, mint a szemük fényét. A magyarban viszont még az Ly- és a J megkülönböztetését is el akarjátok törölni, pedig nyelvjárás is gondosan őrizni. Hogy az Ly, az nem J, hanem L, vagy Li. Talán ez az egyetlen "etimológiai érvünk", ami még megmaradt valahogy a béna latinos betűkészletre való átíráskor.

Még a magyar W sem maradt meg. Ami egymagában söpörte volna el az IND?EU nyelvészetetnek azt a csalását, hogy a magyar nyelv ne volna az egyik legrégibb európai bennszülött, Európa kellős közepén.

A saját hazátok, népetek nyelvészeti kincseit nem kell őriznetek? Még a maradék nyomokat is kiirtanátok, fúj! Csak a kultúrgyaramatosítónak lehetnek etimológiai érveik?

2014.12.17. 17:48
Kati

Nyest.hu: Modern talking, a nyelvi modernizmus

A kívülről jövő, a magyar populáció önazonosságát, plusz a nyelvéből eredő értékeit (ezt az értéket is tagadó, sőt pocskondiázó), a magyar anyanyelvűek sajátos gondolkodását megsemmisíteni törekvő kultúrgyarmatosítás - KÁRTÉKONY.

Számunkra kártékony.

A gyarmatosítóknak viszont HASZON. GAZDASÁGI haszon volt a múltban a rómaiaknak, aztán a németajkúaknak, utána az orosz nagybirodalomnak, s napjainkban az angol nyelven alapuló kultúrgyarmatosításnak.

Abból a célból, hogy a felnövő magyar nemzedékek már ne is tudják felmérni a nyelv mai helyzetet, az általános iskolákban sem tanítanak speciálisan "csak magyar" NYELVTANT. Már nincs is miből, mert a Magyarországon működő hivatalos nyelvészet több, mint száz éve nem kutatja a magyar nyelvet. Helyette, s az utóbbi évtizedekben már nyíltan "általános" (szedett-vedett, zagyva) nyelvészettel foglalkozik. Amiben természetesen a nyelvészek maguk sem ismerik ki magukat. A magyar nyelv kutatása helyett pl. az elválasztási szabályok és a világvándor-szógörcsök magyarba való integrálása lett a fő "szakterületük".

2014.12.11. 07:33
Kati

Nyest.hu: Új-Guinea a nyelvészek paradicsoma  Ez aztán a telitalálat! Ez pápuázás - már vártam egy ilyen cikket. Idézek: "Új-Guinea legalább 40 ezer éve benépesült, és nemcsak az ott élő népek eredete, de egymással való kapcsolataik is a távoli múltba vesznek, lehetetlen rekonstruálni, hogy mi minden történt ott."

Aha. De ha a távoli múltba vesznek, akkor hol itt a paradicsom, he?

LEHETETLEN: természetesen az egyeduralkodó, önjelölt IND?EU nyelvészet alapján lehetetlen. Há mijér? Ja mert írás nincs, ugye. Hát írásuk a finnugor-mínusz magyarnak se voltak, de oda nem is kell. Ott elég, ha távolba látunk, hogy milyen közeli rokonok, oszt jó. A sémi nyelvekből, de még az afro-sémiekből is van írás, csak azokkal meg azért lehetetlen, mert ott van. De nem kő vizsgálni, oszt akkó ottsincs. A 7OOO éves KM rovásból, a 6OOO éves sumér-akkádból meg azért lehetetlen, mert gyöknyelvészet nélkül úgyse lesznek rendesen megfejtve soha. Ott az a jó.

DE: megvan(nak), az állítólag személyenként változó pápua nyelvek. Ott mi a lehetetlen? Lehetetlen ELHINNI, hogy ne változtak volna meg teljesen 6-4O ezer év alatt. Miért lehetetlen? Mert úgy döntöttünk, hogy a nyelvek "folyton változnak" - benyalod végre?

A neander kőeszközei sem változtak félmillió éven át (a homokba rajzolt, a bőr és famunkáik persze úgyse maradhattak fenn, szerencsénkre). Nahát ott az a jó nekünk, hogy a kőeszközök nem változtak.

A pápuák esetében meg az jó nekünk, ha az őseik fejetetejére folyton visszakanyarodó egyetlen kelta nyelv össz-vissz 15OO éves változgatásaival ruházzuk fel őket is. Persze Afrika nyelveit is. Ott is azért van annyira sok nyelv és nyelvcsalád. (Mert az IND?EU nyelvészet 1OO%-ban alkalmatlan bármi másra.) Mert a KÉNYSZERZUBBONYT (a hivatalos nyelvészetet) oda is mi szállítjuk. Egyébként is, kiafrancot érdekelnek egyáltalán az ilyen primkó nyelvek, úgyis mingyá anglisak lesznek, nahát. Ha nagyon nyomulunk (és nagyon), a pünktlich középeurópai, murvára makacskodó magyart is szét-anglizáljuk - mielőtt a nyelvészetük is felébredne. Azoknak is éppen Eu közepére kellett beásni magukat... több baj van velük, mint 2OO pápua és 12OO afrikai nyelvvel.

Olyan aztán nincs, hogy a gyökvázak közös jelentéseit vizsgálgatnánk ezekben a nyelvekben, mert akkor még nekik is lehetne valami közük a finnel, magyarral, mansival, hantival, héberrel, némettel, stb. - más se hiányzik.

2014.12.09. 07:57
Kati

Nyest.hu: Mitől lett a baj?" cikke. Ha nevetni akarsz: a mai hozzászólásom. Hogy miből lett a baj? A baj a báj-ból meg a váj-kálásból lett, aztán az ilyesminek vajúdás a vége. Jópofáskodás vagy félrevezetés azt írni címnek, hogy BAJ, aztán meg a párbajról írni, és a környező szlávoktól körbekalapozni a baj néhány BŐVÍTETT szavának etimológiáját? Mivel a magyar nyelvet 15O éve nem kutatják (ehelyett pl., évek óta, az elválasztási szabályokon folyó vitákat tekintik kutatásnak) – mivel még a gyökvázak szerinti magyar alapszótárt sem készítették el, ez sajnos nem szándékos félrevezetés. Mert honnan is tudnák?

A magyar WJ és B/V-J váz gyökszavai: wáj, waj, báj, baj, Baja – nem magyar szó a bej. Ritka kivételként (a helyesírás ellenére) ide tartozik a boly is, és természetesen a búj(ik) meg a buja.

A bajnok és a bajvívás (harc) egyaránt a héber és finn wáj! woj = jaj! leszármazottai, de anélkül, hogy a finneknél, vagy a hébereknél ki kellett volna kukkolnunk, hogy miket nyafognak a bajban. Nem voltunk a közelükben, de mégis ugyanúgy nyafognak. Ők is úgy születtek... (A gyökváz bővített szavait a Gyöknyelvészet 2O3-5 oldalán lehet megtalálni.)

Ja és a munka-fogalom! Annak legrégibb eredete a szoptatást utánzó nyammogás. Ami a gyereknek ajándék, de az anyának (legalábbis az első napokban: méhösszehúzódások) könnyfacsaró kín. Keresd ki ehhez a finn és a héber idevonatkozó tőszavakat. Pedig holtbiztos, hogy sem a finnből, sem a héberből nem vettük át a szoptatás művészetét - miért vettük volna pont a szlávoktól? Odamentünk megfigyelni, hogy mit művelnek?

2014.12.05. 09:38
Kati

Nyest.hu: "Rég minden másképp volt", a mai hozzászólásom:

A hivatalos nyelvészet soha nem bizonyított előfeltételezlésekre kötelez, és ezzel burkolt PARANCSOKAT osztogat: Idézek egy korábbi hozzászólót: „Vannak hangutánzó, hangulatfestő msh vázak melyek... szerepet játszhatnak, de a fejlett beszéd korában, mikor egyre elvontabb, speciálisabb jelentéstartalmakat kell kódolni, egyre kevesebb. "

1. számú PARANCS: a „fejlett” beszédet kötelező más törvényű beszédnek tartani, mint a beszédkezdetet. Az ősbeszédet konkrét fogalmakból összeállónak tarsad, s a „fejlettet” elvont fogalmakból. Miért? Mert ez a parancs. Ennek pont a fordítottja igaz: az ősbeszéd a legáltalánosabb és legelvontabb, amely egész jeleneteket, hasonló történések garmadáját kódolta akár egyetlen indulatszóval: ÍJJJJ! (fáj, megszúrta, elkapta, vége van, elrepült vele: RAGADOZÓ MADÁR. Később: íj, ÖLYV, nyíl, repül, elviszi, elnyeli a rabló és a messzeség.

2. PARANCS Idézek: „Sok szó, sok párhuzam és szabályszerűség az már meggyőző lehet. De azok a párhuzamok olyanok legyenek, hogy AKÁRMELYIK NYELVVEL NE LEHESSEN FEDÉSBE HOZNI. A hivatalos nyelvtudomány tehát arra kötelez, hogy a hasonló alakú és értelmű szavakat kizárólag átvételeknek tekintheted. A fajunkra jellemző genetikus adattárból, közös forrásból származónak – semmi esetre! Azok mind, a logika és a matematika alapjait felrúgva, akár ezrével is, "véletlen" hasonlóságok, vagy egyezések. Kötelező feltételezned a „szomszéd-hatást” a különböző nyelvek között. Azzal foglalkozni, hogy a nyelvek szókincse többé-kevésbé az egész földgolyón közös, hogy nyelvtani sajátosságaik is tömegesen hasonlóak – tiltott. A „nyelvcsaládok” egymás közötti kutatása, ennek még a megkísérlése is a tudományból és a publikációból való kirekesztéssel (még a Nyest hozzászólásokban is a Krizsa név törlésével:-))) jár. A nyelvész szakmán belül pedig azonnali egzisztencia és jövedelem vesztéssel.

3. PARANCS A nyelvtudomány, úgymond (azt hazudja, hogy) „nem ismeri” a latinok fizikai és nyelvi eredetét. Nem hajlandó kutatni sem (nem is kell, mert világos, hogy a kelták) – az ikrek és anyafarkas mesébe burkolja. Mégis a LATINSÁGot tette meg a nyelvtudományok (és az egész kultúra) alfává és omegájává – szemétre dobva mindent, ami ezt megelőzte. Itt tartunk.

2014.11.27. 12:46
Kati

Bizony. Már ott kellett volna megálljt parancsolni a finnugrálásnak, legalábbis a magyar nyelv szempontjából, hogy a hangállomány ekkora eltérésével semmiféle rokongatásnak nincs helye (pláne nem olyan kevésnek...). Csakhogy ez mindössze a finn esetében derülhetett volna ki (ha tudna is néhány ezer magyar finnül).

Mert a többi, északi kisnyelveknek vagy soha nem volt irásuk se, vagy átvették az orosz ábc.-t amiben persze minden "magyar" hang megvan - vagy néhány kisnyelv - már ki is halt. Tehát szinte senki nem tudott ellenőrizni semmit. ÉS AZÓTA SEM! Jó, de miért kell mindent elhinni?

2014.11.25. 05:23
Kati

Először a tények: A finnben (és a legészakibb kisnyelvekben) nincs B, C, F, G, Sz, Z betű. Ez azt jelenti, hogy B, C=TSz, G, S, Z=zöngésedett Sz hang – sincs. (Az, amit S-sel írnak egy átmeneti hang az S és Sz között, bár inkább Sz-nek hangzik.)

A magyar kettőshangzók valójában mind összetett hangok. A Cs = TS, a Gy legtöbbször = DJ, ritkábban GJ. Az Ly = L-i/j, az Ny = N-i/j, a Ty = T-i/j, és a Zs=zöngésedett S hang. (Próbáld ki!) A „finnes nyelvekben” ezeknek egyiknek sincs betűje. De vajon hangok sincsenek – vagyis a beszédjükből ezeket kihallani sem lehet? További magyarázat nélkül: kihallani sem lehet Gy, Z hangot. Akkor összegezzünk: a finnben nincs B, C, F, G, Gy, Z (nemcsak betű, hanem hang sem). És van még egy hiány, de az nem teljes. A D. Nagyon kevés finn szóban fordul elő és ahol mégis, ott sem lehet szókezdő hang. Hát ez meg mit jelent? (Mi az ok?)

Aki tud héberül, az nagyon könnyen rájön, mert ott 3 olyan hang is van, ami nem lehet szókezdő. (Igaz, hogy a szavak belsejében már egyáltalán nem ritkák.) Ami nem lehet szókezdő, az valójában GYÖK-kezdő nem lehet. Miért? Mert későn érkezett abba a nyelvbe, aminek már megvolt a stabil szókincse, de még nem lazult fel eléggé ahhoz, hogy újabb gyököket „közéjük engedjen”. Az a nyelv pedig, amelyik épp hogy csak befogadta – pl. a finn a D hangot – egyelőre nem is igazán használja.

Most akkor nézzük a finnugor nyelvészet magyarázkodását ugyanerre a (tömeges) mássalhangzó hiányra. „A gonosz Budenz” cikkből idézek: „Feltűnő, hogy hiányoznak a zöngés explozívák (b, d, g). Az ok, hogy a zöngétlen explozívákkal nem zöngések álltak szemben, hanem ugyanott képzett zöngés spriránsok”: P = w (hamis párhuzam: K.K.), T = δ (az angolos Th), K = γ (másképpen képzett lágy K).  A gyöknyelvész ezt a magyarázatot mellébeszélésnek tartja. Mert vagy van a nyelvben B, D, G, vagy nincs. Ha nincs, akkor teljesen mindegy, hogy a T-t Th-nak is lehet ejteni, az akkor se D. (A D nem is hiányzik teljesen a finnből.) S tovább: ha nincs G, teljesen mindegy, hogy a K-t kissé másképpen is lehet ejteni. A finn maga sem tartotta szükségesnek e kiejtési változatoknak is betűt adjon az írásban.

S végül a P ~ w hamis párhuzamról.  A P hangot a W akkor sem válthatja fel, ha a finnben szimpla V-nek írják. Mert a szimpla V, hiába hangzik ugyanúgy, egy egésze más hang: egy félmássalhangzó. Ami legtöbbször (és eredetileg) nem is W, hanem csak O/U. A magyarban is van W, és sajnos mi sem jelöljük helyesen. Pedig minden V-vel kezdődő egytagú szavunk, kivétel nélkül, W-s: vas, ver, vet, visz, víz, stb. S az ilyen szavak első hangját nem válthatod fel P-re – ezeknek a múltban sem volt soha olyan változatuk, hogy: pas, per, pet...

2014.11.24. 19:00
Botond

"Az itt felsorolt finn ég, agy, ágy, megy, ez, víz szavak rokonítása a magyarral már attól problémás, hogy a finnben 6 újabb mássalhangzó, köztük a G/Gy és Z nem is léteznek. "

Szerintem ez önmagában elegendő az egész írás cáfolatához,

de talán még az egész finnugor maszlag cáfolatához is.

Gratulálok! 

2014.11.20. 10:24
Kati

A vita a Nyest: Magyarok és vagy őslakók cikkével kapcsolatos - a tegnapi és mai fejlemények:  http://www.nyest.hu/renhirek/magyarok-es-vagy-oslakok

Ha ismerhetnétek a magyar nyelv szekezetét (amit nem ismerhettek, mert 15O éve, az általatok fizetett MTA nem kutatja) és kb. 4O éve már odáig pimaszodott a tantervi rendszer, hogy az iskolában sem tanítanak magyar NYELVTANT és SZÓSZERKEZETET – csak az általános (angol) nyelvészeti zagyvát... Tehát a mai max 5O évesek, hacsak direkt nem érdekli őket, nyelvészeti szinten, pont a magyar nyelv, már semmit nem tudhatnak róla. Ha ismernétek a magyar nyelv FLEKTÁLT tőszó-szerkezetét, hatalmas szóbokrait, ami KIZÁRJÁK a jövevényszavak legnagobb részét, és a magyar nyevtanát, egyiktek sem volna hajlandó, még fizetésért sem "beszólni" itt. (Mint a szanaszét fórumokon a fizetett bér-kommentelők). Mert elsűllyedne a szégyentől. Mert minden emberben, még a bűnözökben is van valamennyi tisztesség. Pl. a haverjaikat ők is igyekeznek levédeni és nem "dalolni" róluk. Igen, ez is a tisztesség egyik formája.

A magyar nyelv csak SOKEZER éven át EGYHELYBEN és csak sok százezres (vagy annál nagyobb, milliós) létszámban fejlődhetett ilyenné - amilyen. Mert valóban olyan, mint a csiszolt gyémánt.

IGENIS más, mint a nyelvek többsége. Igen, logikus, mintha egy logikakönyvet betanulva születnének meg a magyarok (az összes gyöknyelvűek). Igen, önálló gondolkodásra leginkább a gyöknyelvek anyanyelvi hordozói alkalmasak. A finn még a magyarnál is ősibb? Igen. Sőt, a keltával elkeveredett baszk, ami a szintén kelta eredetű LATINNAL MÁSODSZOR is elkeveredett, s emiatt nagyon nehezen kutatható, is ősibb a magyarnál. S engem lószerszámot sem érdekel, hogy az ezer évvel ezelőtt még magyarnak se nevezett KM nyelv "a világ ősnyelve" volna-e, mert ganantálom, hogy nem volt az. Azt  is garantálom, hogy a világnak nem egyetlen ősnyelve volt - hanem kettő volt: az afrikai Sapiens alfaj nyelvváltozata(i), meg az európai alfaj egymáshoz közeli ősnyelve(i). De e két előemberi alfaj keveredése már kb. egymillió éve elkezdődött. Jó, de mióta beszél már az ember (jobban, mint ahogy a majom kommunikál?) Kb. félmillió éve. Mióta beszél a Sapiens a mai értelemben is (mondatok, utasítások, részletes beszámolók, számtani műveletek, stb.) Min. 4O.OOO éve. Mióta jelentek meg a legújabb beszédhangok (Ö, Ü, Z/Zs) az EU kontinensen (de korántsem mindenhol)? Min. 6OOO éve.

2014.11.20. 04:39
Kati

Mik azok az őshangok?  A vita a Nyesten a  http://www.nyest.hu/hirek/eldolt-az-ugor-torok-haboru

linken folyik. Válasz: Az őshang gyöknyelvészeti fogalom. Mivel a mélyreszállt (a zöngés hangok kiejtésére alkalmas) „jó gége” afrikai genetikai örökség (az ember számazása ugyan, sokak szerint, szerintem sem afrikai, hanem KM – de ez nem ide tartozik),

MINDIG  EURÁZSIAI  ŐSHANGOKRÓL beszélünk. S valóban igaz, hogy Afrikában van a legtöbb hang. Köztük az összes zöngés, plusz a nem-zöngés F is onnan ered. (Ez utóbbi kiejtését nem a jó gége, hanem a laposabb arcberendezés, a jó szájzár tette lehetővé.)

Őshangok azok, amik megfelelnek e 3 kritériumnak: 1.  Az eurázsiai nyelvekben statisztikusan a leggyakoribb hangok.

2. A beszédkezdetkor (bababeszéd) mindig helyettesítik a későbbi nem-őshangokat. Sőt, a beszédfejlődés későbbi szakaszai még a hangváltozások megjelenésének sorrendjét is többé-kevésbé követi. Pl: tytitya – szisza – cica / jonta – londa – ronda / pejeket – bejeked – werekedik. Ez azt bizonyítja, hogy az őshangok kiejtése minden embernél genetikusan beírt képesség (nem kell tanulni).

3. Az őshangok az eurázsiai nyelvekben mind szókezdők (gyökkezdők). A gyökváz megállapításához azonban előbb le kell választani az előragokat (magyarban az igekötőket). S még a véglegesen felragadt előragokat is, a jobb tájékozódás végett, nagyon ajánlatos felismerni. Pl. a magyarban a l-ég, l-ejtő, l-át szavakból az ’ég’, ’ejt’, ’át’ belső magot, vagy a finn la-uma = nyáj, falka szóból az emo = nőstény-t). A véglegesen felragadt előragokat azonban, mivel a gyökvázak kijelölését nem korlátozzuk őshangokra, nem választjuk le.

Most ahelyett, hogy én sorolnám fel, mit tekintek (s az emberi fejlődés mely korszakaiban) őshangnak, minden érdeklődő maga is felállíthatja a listát. Statisztikázás nélkül úgysincs semmiféle nyelvészet.

2014.11.19. 19:18
Botond

A Nyest cikke szokás szerint olyan, amilyen lenni szokott. Már a címében csúsztat és zagyvál, és aztán folytatja vég nélkül...

A bevezető szöveg azt sugallja, hogy a magyarok messziről jöttek, az itt lakók (őslakók) pedig rosszhiszemű bitorlók voltak:  

"Elmentünk és megnéztük, kik várták a Kárpát-medencében a messziről jött magyarokat. Vajon hogyan fogadták a hont foglaló ősöket a hont rosszhiszeműen, jogcím nélkül bitorló avar, szláv stb. őslakók. Népviseletbe öltözve, dalolva, sóval és kenyérrel? Vagy inkább összerámoltak mindent és elpucoltak?"

Magától értetődik, hogy így ez az egész komolytalan.

2014.11.19. 07:23
Kati

http://www.nyest.hu/renhirek/magyarok-es-vagy-oslakok  Tehát: Nyest: magyarok és vagy őslakók

"...de az biztos, hogy az avar írás nyelvére nem lehet tudományosan azt mondani, hogy az magyar. "

Válasz: Nem azon múlik, hogy lehet-e biztosan azt mondani, hogy magyar, hanem azon, hogy NEM LEHET kizárni (és nem lehet) - hogy a KM-ben a "honfoglalás" előtt is volt sokkal nagyobb létszámú AVAR plusz SZLÁV népesség, akik genetikaileg VELÜNK azonosak. Egyetlen épelméjű nép sem azt zárná ki, hogy az a nagy létszám biztosan nem a mi elődeink voltak.

Ehelyett azon dolgozna, hogy bebizonyítsa: de igen, azok már mi voltunk. És itt másodrangú kérdés, hogy a kisebbség (a "honfoglalók") is pont magyar-féle nyelvűek voltak-e? Biztosan RAGOZÓK és egyben a tőszavakat flektálók voltak? Igen, mert minden ragozó nyelv többé-kevésbe ilyen ma is. De a ragozók 15oo évvel ezelőtt (a modern nyelvtanok hiányában) úgyis mind hasonló nyelvek lehettek. Gentikusan is avarhoz hasonlók még a "honfoglalók" is, a magyarok meg a szlávokhoz, az egész cucc viszont az EU génekhez....teljesen megfélemlített kukunak kell lenni ahhoz, hogy ne a magyar-avar-szláv közös protonyelvet tekintsük a KM-beli előnyelvünknek. És akkor persze szláv jövevényszavak sincsenek, na végre - nagyszerű! Bizonyíték nem arra kell, hogy a csak jó későn „magyarnak” nevezett magyar itt volt-e, hanem  kőkemény bizonyíték arra kellett volna, hogy ezt KIZÁRHASSÁK. De ez a vonat már elhúzott.

Az avar rovást pedig a gyöknyelvészet törvényei szerint (vagy legalább aszernt is) kell vizsgálni és akkor a 4ooo héber-magyar rokonszónál is több lesz a találat. Mit veszthet a rováskutató, ha nagy titokban a gyöknyelvészet szerint is átvizsgálja az avar rovást? Csinálja ezt egy bezárt, lefüggönyözött szobában:-). Ha már megvan az eredmény, utána gondolkozhat azon, hogyan merje átfogalmazni, hogy ne kerüljön bele a tanulmányába a "gyöknyelvészet" szó:-)))). Majd én segítek...én bármilyen módszer nyelvezetére le tudom fordítani a gyöknyelvészetet.  A siker után várunk pár évet és akkor már, jó nagy nevetéssel, ki is teríthetjük a kártyákat.

2014.11.18. 07:35
Kati

Wikipedia: Varga Csaba (filmrendező) Sunyi, megtévesztő cím.  Mindenkit „eltávolít” az elolvasásától, aki nem tudja, hogy V.Cs. filmezése, bármekkora elismerésre is érdemes, köszönő viszonyban sincs az életművének jelentőségével, ami az íráskutatás. S alatta a W. szövege 9O%-a nem is a filmezésről, hanem az íráskutatóról szól. A sunyiság tehát az a kompronisszum, hogy csak ilyen címmel merték feltenni a cikket. V.Cs. piszkolása, megbecstelenítése pedig halála óta is szabadon árad...  Wikipedia vagy könyvtár? : http://www.nyest.hu/hirek/wikipedia-vagy-konyvtar   A cikk alatt hozzászólások, köztük: „Mivel mindenki tévedhet, egy szakértő sem tévedhetetlen (csak a laikus, lásd lejjebb a gyöknyelvészeket). ÁLTALÁBAN van igaza (ha viszont téved, akkor azt - legalábbis a szűkebb szakmai közvélemény - könnyen ki is fogja deríteni, mert visszakutatható a tévedése.”  Ismét sunyi hozzáállás, mert gyöknyelvész-EK (többesszámban) nincsenek. Összehasonlító Gyöknyelvészet-tel egyelőre csak egy nyelvész (e sorok írója) foglalkozik. Elődei: 1. Nem nyelvészek, mert nem alkották meg egy új, általános nyelvészeti ágazatot, annak koherens kutatási módszerével.

2. Mivel foglalkoztak a nem-nyelvész „gyökkutatók”? A választ lásd lejjebb, de előbb ejtsünk szót arról, hogy nekik is voltak-e eredményeik, érdemeik? Igen, pl. Magyar Adorjánnak. Sokkal inkább és bőven voltak érdemei V.Cs.-nak, akinek ugyan nem is ez, hanem az íráskutatás volt a fő szakterülete. A gyökösködők többsége azonban csak ötleteskedett, vagy szimplán zagyvált.  Mivel foglalkoztak tehát a nem-nyelvész „gyökkutatók”? A Czuczor-Gegely nagyszótár (egy szótár nem nyelvészet!!) nyomdokain haladva egyetlen nyelven belüli tőszavakat hasonlítgattak össze, s e tőszavakat nevezték el, önkényesen, gyököknek. Ez a hozzáállás azonban már a gyök elnevezésében is tudománytalan. A gyökfogalom ugyanis a sémi gyöknyelvekből származik, s még a hivatalos nyelvészet által is elfogadott terminus technikus. A GYÖK flektált mássalhangzó vázat jelent. A gyökfogalmat az Összehasonlító Gyöknyelvészet (ÖGy) változatlanul vette át. A nyelvek közötti összehasonlítás eszközének tekinti és mint ilyet, elvileg minden nyelvre alkalmazza.

Ismét hozzászólásból: „A cikk tehát lényegében azt írja, hogy elfogadhatóbb egy szakértők által írott forrás, mint egy laikusé, de nem azért, mert egy szakértőé, hanem mert feltételezhető, hogy ért ahhoz, amiről ír, illetve tágabb értelemben tisztában van a tudományos közlés szabályaival és módszereivel.” Az Ö. (történeti) Gyöknyelvészet nem tartozik a hivatalos nyelvészet égisze alá. Annak vizsgálati módszereit tudománytalannak, tehát érvénytelennek tekinti – semmiben nem alkalmazza. Így nem is ellenőrizhető belőle, általa. Példa: a klasszikus fizika törvényei (a hivatalos nyelvészettel ellentétben, amely még korlátozottan sem érvényes) pl. a mérnöki tudományok területén, „itt a földön” ma is megállják a helyüket. Általános értelemben mégis „laikussá” – valójában tudománytalanokká váltak. Mert az Univerzum törvényszerűségei még „itt a földön” sem kutathatók a klasszikus fizikai szabályai szerint.

2014.07.18. 20:05
Botond

Kedves Kati!

Most is igazad van, mint majdnem mindig.

Fogalmam sincs, miként lehetne rávenni a magyar embereket arra, hogy elgondolkodjanak ezeken, de remélem, eljön az ideje még ennek is!

2014.07.15. 06:47
Kati

Folytatás: A nyilvánvalóan gyöknyelvekkel: finnes-északi / afro-sémi / közel-keleti sémi / szankrit-dravida való bármiféle összehasonlítást az IND nyelvészet szolgája, a FN nyelvészet következetesen tagadja meg. Ennek stratágiája a következő: a minden eurázsia nyelvnél ősibb finnt NEM ismeri el gyöknyelvnek és kész. Igaz, hogy ez akkor sem segítene, ha elismerné - mert a finnes-magyar nyelvközösség 1O.OOO évnél is régebben létezett. A közös szókincs minimális és a régmúlt archaikus nyelvtanait (az IND nyelvészet azt sem tudja, hogy miről van szó), a „finnesek” írásbeliségének hiánya miatt, egyáltalán nem is lehet kutatni. Az afro-sémi és közel-keleti sémi nyelveket, amik az eurázsiai nyelvek kialakulásában 8-1O ezer éven át meghatározó szerepet játszottak, az IND nyelvészet LEVEGŐNEK tekinti. A max. 3OOO éves (ezért kevésbé fontos) indiai gyöknyelveket – amiket magyar nyelvterületen úgysem ismer senki - a FN nyelvészet szintén nem vonja be a kutatásba. (Ezt csak az internetes Wikiszótár teszi meg – sajnos az sem eléggé tudományos felkészültséggel.)

Eurázsia nyelvei 3 alaptípusba sorolhatók: 1. A legősibb, máig megtartott gyöknyelvek a flektált egyszótagúakat (kar-kár-ker(t)-kér-kir(ály)-kör-kór-kör-kúr) mind megtartva, utó-láncragozóvá váltak / vagy a flektálást immár a második szótagra és a nyelvtani funkciókra is továbbfejlesztették. Ez utóbbiak a közel-keleti sémi nyelvek. 2. A tonális ("éneklő"- kínai típusú) nyelvek. 3. Az indoeurópainak titulált, szóbokrok nélküli, párszáz éves konglomerátumok – a mindenhonnan bármit felszedett keveréknyelvek. Ezek közül csak a 3. a nyelvileg kiegyensúlyozatlan IND nyelvek azok, amik "folyton változnak". Ezek azok, amelyek 1 19. századi gazdasági gyarmatosítás, majd a 2O. századi kultúrgyarmatosítás révén ma a világ összes nyelvét "elszemetelik".

De vajon nem egy valós szükségről van szó? Nincs-e reális előrejelzés (ma már, az internet korában) arra, hogy a világnak lesz egy közös nyelve? Hiszen a legkülönbözőbb szakmáknak már ma is van! De igen! Csakhogy ez egy MÁSODIK nyelv lesz. Ami soha nem fogja felváltani a "regionális"- az eltérő földrajzi, gazdasági, történelmi, kultúrájú nyelveket (az anyanyelveket). A regionális eltérések mindig fenn fognak maradni. Nincs olyan, hogy a Himalája oldalán ugyanolyan nyelvek legyenek, mint dúsan termő KM-ben. Még akkor is nagyon gyorsan felszakadozna egy közös "világnyelv" a helyi közösségek nyelvére, ha ezt valahogy rá lehetne kényszeríteni az emberiségre. Szerencsére - nem lehet. LESZ tehát egy primitív – közlekedő – világnyelv is (részben már meg is van) aminek semmi köze nem lesz a regionális (anya-) nyelvekhez. 

2014.07.15. 06:45
Kati

Nyelvstratégia Magyarországon – Kezdetek 2O14 június 14 http://www.nyest.hu/hirek/nyelvstrategia-magyarorszagon-kezdetek

A tavasszal megalapított Magyar Nyelvstratégiai Intézetet már 7-8 cikkben támadta a „Nyelv és tudomány”, a hivatalos nyelvészet egyetlen magyar honlapja. Megtudtuk, hogy szerintük miért nincs és nem is lehet JOGA a magyar államnak a „tudomány” hatalmi keretein kívül egyáltalán foglalkozni a magyar nyelvvel. Ekkora pimaszságot!

6. hozzászólás Grant kapitány: "itthon nincs igazán mitől megvédeni a magyart" (?) Itthon tényleg nincs, viszont Romániában, Szlovákiában bőven van mitől védeni – mondja a névtelen (nicknevű) hozzászóló.

Magyaroszágon a hivatalos nyelvtudomány már valóban pimasz és megfellebbezhetetlen önkényuralommá duzzasztott fel önmagát. Itthon tényleg nincs mitől...? Válasz: Van mitól. Elsősorban megvédeni a magyar ÁLTALÁNOS, de még a középiskolást is attól, hogy a magyar nyelvet KIRÚGTÁK az oktatásból. Helyette az IND nyelvek nyelvtani jellemzőit tanítanják, ami tökéletesen idegen tőlünk és csak a kultúrgyarmatosítás érdekeit szolgálja. Az angol nyelvtannak csak az angolórákon van helye. Az idegen nyelvek, nyelvtanok összehasonlításának (a magyarajkúak nyelvtanulásának jótékony „megsegítése” érdekében) SZINTÉN csak idegen nyelvórákon volna helye. Magyarórákon az idegen nyelvek kötött szórendjének taglalása még akkor is ZAVARÓ volna, ha a kötetlen magyar szórend logikáját is tárgyalnák (már egyáltalán nem tárgyalják). A magyar nyelv példátlanul, elképesztően nagy szókincsének túlnyomó, minimum 6O%-a szóbokrokból tevődik össze. A szóbokrok létezése azonban (tehát egy ténykérdés) szöges ellentétben áll az IND doktrinával - amely szerint a nyelvek "folyton változnak". Miért áll szöges ellentétben? Mert a túlnyomóan szóbokrokból felépülő (gyök)nyelvek évezredeken át sem (alig) változnak. Nem is képesek változni. Mert egyetlen gyökszó megváltozása 2O-4OO szó megváltozását rántaná magával, semmisítené meg az értelmét. Ez pedig képtelenség.

A magyar nyelvészetre rákényszerített IND nyelvészet úgy oldja fel ezt a képtelenséget, hogy a nyelvünk sokezer alapszavát tucatnyi nyelv jövevényszavának "nevezi ki". A szlávos nyelvek azonban mind a KM-ből származnak és közös protonyelvük volt a magyarral - tehát nincsenek szláv jövevényszavak. A török nyelvek meg annyira újkoriak, hogy egyáltalán nincs értelme foglalkozni velük. A török nyelvekbe Mezopotámiából, majd a sémi nyelvekból származtak át a mezőgazdasági, jogi kifejezések százai, amelyek a magyar nyelvben eredetiek – de török jövevényszavaknak titulálják őket. S a magyar a sémi nyelveknél is idősebbJ.

2014.06.28. 13:23
Kati

Megtalált eredetek. Azt hittem, hogy sokkal több táblázat is lesz a linkben, nemcsak az „a, az – ablak”. Mindegy, akkor ennyire reagálok. Ha a források meg vannak adva benne, érdemes lehet megvenni Sarkadi könyvét. A fejlécben: a héber A betű (a kvadrátírásban, aminek elődje a fönícia rovásírás volt) nem K-szerű jel, hanem ilyen: א. Kézírásban pedig egy álló vonal + egy oldalra fordított V – de ez sem „K”, mert nem kötik össze.   

Miért pont a héberhez hasonlítok majd? Mert szerintem a sémi nyelvek őse is a kárpátnyelv volt – és mert a délvidékről az időszámítás táján érkező avarok valszeg nagyon sok héberesen átformált, de eredetileg szláv-magyar szót hoztak vissza.

1. A héber ha (névelő) = a, az és a lágy H, mint más sok nyelvben, leesett a szó elejéről. A héber zu (mutatószó) = az, ze = ez. A táblázatban megadott „ad” stb.-hez nem tudok hozzászólni, de a könyvben biztosan megvannak a források. A források se biztosak? nem baj. Mindenre oda kell figyelni, és mindent egybe kell vetni az eddigi ismereteinkkel. 2. Nem ismerek magyar „apo-„ előképzőt.

3. A P/B kereszt hangváltozás gyakori dolog, ahol a B az újabb (délről érkező) hang. A héber aba = apa. S pont Abafi a Néprajzi Lexikon „apaposztó” szócikkének a szerzőjeJ. Nyilván a már nem értett (avar) „aba” szó vált családnévvé, és az „Abafi” annak a fia. Ezért az abaposzó szerintem férfiruhának való (sűrű, vastag) posztó lehet. Lásd még Aba Sámuel, Abaújfalu- nyilván Aba fia Sámuel és Aba-falu.

4. Abajgat. A B/V változó hang. A héber avuj = ojjaj! avjóna = nemi vágy... nyilván abajgatták a lányokat. 5. A mellénev középfokának eredetéről (-bb) nincs fogalmam.

6. Abál (szláv obar=főtt hús). A héber hubál = párolt /hús/ - s a lágy H valszeg leesett.

7. Abba: az-ba, teljes hasonulás. A héber b’-, ba-, be- csak előrag lehet, de a magyarban mindkettő: igekötő és utórag is. Pontosan ugyanazt jelentik mind a két nyelvben: be- / -ba, -be, -ban-, -ben. 8. Az abbé eredete a francia abaie – tehát ez is a héber aba = apa szóra megy vissza.

9. Abbeli: az-beli. A héber bul=tömb, bilá=elnyelte – bála, bél, bili. Az L kozmopolita (minden nyelven működő) igeképző. 1O. Az „abc” eredete tényleg a latin.

11. Abcúg. Eredete valóban német. Ennyire újkori jövevényszavakat azonban, ha a magyar nyelv eredeteit akarjuk megtalálni, nem érdemes elemezni. Vagy a tájékoztatás érdekében mégis érdemes? De akkor külön kellene kezelni őket.

12. Nem vonom kétségbe, hogy van (volt), de nem ismerem az „ábdál” szót. Én soha nem elemzek olyasmit, amit nem ismerek. (A Néprajzi Lexikonban sem találom.)

13-14. Az abesszín nem magyar szó, tehát érdektelen – s az -abilis képző sem magyar.

15. Ablak, a szlovákban oblok, de az oroszban már okno. A magyar-szlovák szó nyilvánvalóan azonos. A magyart és a kárpát-medencei szlávot közös előnyelvből származtatom. Érdekes, hogy a finn ikkuna azonos az orosszal és a KM szónak köze nincs hozzáJ.

2014.04.27. 06:44
Kati

Az L a legismertebb és leginkább kozmopolita (minden nyelven) igeképző. Az IND nyelvészet még ennyit se tud, vagyis nem akar tudni.

Azért nem akar tudni, hogy ne kelljen a szemétbe dobnia a FŐ DOGMÁJÁT, azt hogy a hangoknak nincs ősi, velünkszületett jelentésük, dehogyis. Mert ha ezt elfogadná (régesrég tudják), akkor a Gy.nyelvészetbe csúsznak bele.

Az R-t, ami pergő zöngés hang, nehéz kiejteni, ezért csak jóval később jelent meg. (Az elődje egy visszhangszerű torokhang volt, még nem pergő, pl. a héberben állítólag megvolt.)

Az R nem is "érkezett" meg minden nyelvbe - úgy tudom, pl. a kínaiba máig sem. NEM szimplán felváltó párja az L-nek, mert majdnem mindig rosszat, rosszabbat, vagy keményebb, határozottabb dolgot jelent.

2014.04.26. 20:19
varnai

A malom és molnár szavak M-L, M-R gyöke, vagy nevezze aki ahogy akarja, nem csak a magyar és héber nyelvben mutatható ki, hanem Európa nyelveiben mindenfelé. A malom szót már a sumér írásban is MU-MU alakban írták, a darab franciául: morceau, a málna szláv nyelvekben: malina, stb. Varga Csaba is foglalkozott ezzel a szócsaláddal.

2014.04.24. 21:54
Kati

Nyest: Malom és molnár

A héber molel = szétmorzsol - mállik, mállaszt, molnár

malul = szétmorzsolt - millió

milmel = mormol, morog, motyog - malom

melel = beszéd - imamalom, m'lamed = tanít

A magánhangzók az archaikus (flektáló) nyelvtanok eszközei voltak, aminek ma is működő példai a sémi nyelvek. Ennek maradványai az angol rendhagyó igék is. A hangképzéshez ennek annyi köze van, mint a vízek egymillió évvel ezelőtt bejárt útjának... a Duna már nem a Pannon-tengerre emlékszik:-).

Mikor fogja a nyelvtudomány kutatni, feldolgozni a nyelvtanok kifejlődését, legalább az ókortól kezdve?

2014.04.14. 13:14
Kati
Nyest: Miért gondoljuk, hogy a magyar nyelv finnugor? 40 Krizsa 2014. április 14. 12:55. NEM gondoljuk.

Elhitted, hogy a rómaiak ikerpár-elődjét a farkas szoptatta és a nyakuknál fogva hurcolta, mint a kölykeit, Rómába? Vagy van más ötlet is? Honnan jöttek a "latinok" és telepedtek az etruszkok nyakára? NEM TUDHATJUK... Nem-e?

A keltáknak egy MÉG KORÁBBAN, Európát a Földközi-tengerig körbevándorló csapata volt a latinság is. Hiszen Anatóliában és a Közel-Keleten (galáták) is jelen voltak. A tudományuk és a nyelvük is tömve van Mezopotámia magaskultórájával és a (valszeg későbbi) sémi nyelvek mássalhangzó-vázaival. Az Ibér-fészigeten is - és még hol nem - voltak a kelták? Ezt kell titkolni 2500 éve a mai napig Vatikán kazamatáiban? Ezt.

Szal nem jöttek azok se Indiából, se sehonnan. Északabb-Európa volt az öshazájuk, és oda is mentek folyton vissza - az Atlanti partok mentén. Csakhogy Európát nemcsak ez a párezer éves hatalomvágyó populáció alkotta. Elég volt belőlük - legalábbis a gazdasági világuralomukból. A felsőbbrendűségükből is elég volt. Meg a mostani kultúr-gyarmatosításból. A KM népessége sokkal ősibb náluk: ami szláv-magyar-(avar).

A finnes és északi kisnépek - valóban - még nálunk is ősibbek. Csak nagyon-nagyon régen elváltak már tőlünk. Valódi történelmet és valódi történeti nyelvészetet akarunk. Már tudjuk, mi mindenre vagy képes német (angol) "európai-nagykultúra". Csendesdj. Lejárt az időd.

 

2014.04.14. 04:47
Kati

Nyest: Bevezetés a nyelvrokonság kérdésébe53 Krizsa 2014. április 14. 04:38

1. A Jelenlegi Civilizációban kivétel nélkül minden ember és minden intézmény (a tudományos intézmények is) érdekorientált. Emiatt VALÓDI kutató csak az lehet, akit semmi nem befolyásol. Sem a FIZETÉSE (tojsz rá, ha nem kellesz, megélhetsz bármi másból is).

Vagy, hogy ezért sose fog fizetni, de még a költségeimet sem fogja megtéríteni senki - sz.rod le. Sem a "nemzetiségem" (a kutatásában) nem érdekel. Sem az, hogy "mindennel azért mégse mehetek szembe", mert sokezer "tudós" mégsem tévedhetett (csalhatott tudatosan) énelőttem...DEHGYNEM! Különben is, lehet az tudós, aki nem szégyell másolni? Az csak a tudományos segédmunkás lehet. Oké. Segédmunkás viszont az építóiparban is lehetsz- lehetek.

Sem az, hogy "ha így kezdem, egyetlen támogatóm se lesz és akkor nem juthatok sikerre". Na és? Ha az "emberiség", az európai nyelvészet, de még a saját, a RUDITÓL KM-ben felnövekedett nemzetem 16 millióját sem érdekli, hogy pont az északi alfaj (2 millió éve), de lehet, hogy az egész emberiség) bölcsőjében ücsörög (7 millió éve) akkor engem miért érdekeljen jobban, mint a 16 milliós nemzetségemet? Mi vagyok én, egy mindent elrendező kisisten? Egy frászt. Egyetlen evolúciós élőlényke vagyok, most éppen. De nemsokára már az sem. A 16 millió pedig pontosan AZT ÉRDEMLI, amit megtűr.

Az angol szórend oktatását is megtűri a magyar általános iskolákban? Ha igen, akkor azt érdemli.

S nekem mi az érdekem? (Érdeke mindenkinek van.) Az, hogy hatalmas élvezet évek óta így, teljesen függetlenül kutatni a történeti nyelvészetet. Kutatási (kb. 15 éves) gyakorlatom - igaz - csak más területen volt: gyógyszerkutató voltam. Az se baj. Ha (15-25 év mulva) meghalok, már semmi nem fog érdekelni. Egy tucatnál több leszármazottam van 3 különböző földrészen. "Előállításukban" különböző hpartnerek vettek részt, különböző genetikákkal. Csináljanak tovább az utódaim azt, amire képesek:-).

Még jobb, ha a "bilit kiborító" kutató eleinte nem is ismeri (2008-ban még alig ismertem) elődeinek álláspontját, mert akkor tiszta fejjel kezdhet.

2. Kidobod a nyelvcsaládokba sorolást, mert annak csak kb. 3500 év múltjában - amióta a mai nyelvtanok kialakultak - volna értelme. Ennél régebbre a "nyelvcsaládoknak" semmi értelmük, nincs.

FÉLRETESZED az IND-FN nyelvészeti dogmákat, akár máris beláttad, hogy szamárságok, akár azt se tudod, hogy miről van szó.

3. Előről kezded. Mitől lennének "nyelvcsaládok". Mi az, ami valóban van? Vannak ma is élő nyelvek. A kihalt nyelveket úgysem tudod maradéktalanul leellenőrizni. Még a kihalt nyelvek fennmaradt írásait (sumér, akkád), de még az eurázsiát beborító rovásokat sem vagy képes rendesen megfejteni. Mondj igazat saját magadnak: nem vagy rá képes.

Tehát kutatni csak a ma is beszélt nyelveket vagy képes. Kidobod a szemétbe azt az IND dogmát (tudatos csalást), hogy "a nyelvek folyton változnak". A nyelvek csak az utolsó népvándorlások kora óta keveredtek, de ilyen rohamosan, mint most, csak az internet óta változnak. De még ma is igaz, az ősi mássalhangzó vázak (több, mnt a mostaniak fele) legalább félmillió éve NEM változtak.

HÁTHA a ma beszélt nyelvek is őrzik az emberiség egész múltját? Mit vesztesz, ha tévedtél? Ha ebből élsz, akkor a fizetésedet, vagyis kirúgnak a munkahelyedről. Na és? Egy életrevaló Sapiens bármi másból is meg tud élni. Ha meg úgyse ebből élsz, akkor semmit nem vesztesz. Ha csak a fizetésed érdekel, akkor egy voltál a tömegből. Ha ennél több is érdekel, akkor a megélhetési gondjaidat oldd meg a nyelvészeten kívül. De sikert senki (én sem) garantálok. Krizsa Katalin.

2014.04.04. 06:26
Kati

Nyest: Ahol van értelme a nyelvstratégiának (Mert szerintük a magyarban nincs értelme.)

Szóval a "tudomány" elnevezésű önjelölt nagyhatalom döntéseihez még hozzászólni se volna szabad az ország vezetésének. Még a nyelvhasználat és az anyanyelvet félresöprő, az angol szórendet a magyarba zagyváló általános iskolai OKTATÁS kérdéseiben sem. A magyar nyelvet korlátlanul elszemetelő és felhigító "tudományoskodás" kérdésében sem.

A szak- és internetes kurrogások használatának SEMMI közük nincs a nyelvhez! Ezek nem magyar szavak, mégcsak nem is szavak. Eltorzult angol, német? - kit érdekel, hogy milyen eredetű hangzatok, jelek, firkák. Csak olyanok, mint matekban a képletek, mint a jelzőkarók a mezőn, mint biológiában a DNS, mint az útburkolatra felfestett jelek. Akárhány is lehet belőlük, akár mind a 16 millió magyar is használhatja őket. Ez nem árt, csak plusz "nyomógombok"- de nem a magyar szavak.

Megaludt a tej a szájunkban... 150 éve.

Hogy van-e értelme? - ezt is te döntöd el, IND-finnugor nyelvészet? Na végre... már nem.

2014.03.29. 08:52
Kati

Hányféle vegyes hangrend van? kédezi a Nyest.21 Krizsa 2014. március 29. 08:31 @Kormos: Na végre!

A vár, kár többes száma vár-xk, kár-xk, ahol az -xk (-ak, -ák, -ek, -ék, -ik, -ok, -ök, -uk, -ük) a többesszám jele/ragja. Magánhangzó nem számít, mert a magyar (és a többi gyök-) nyelv tőszavai 60-80%-ban flektáltak. S a flektált tőszavak magánhangzó illesztést dirigálnak!!!

MIÉRT dirigálnak? Azért, hogy a az értelem hordozó MÁSSALHANGZÓ VÁZ mindig domináns hangzat, vagyis "ütőképes" maradjon. Természetesen most is flektált a WR váz:

(seb)var-ak, vár-ak, ver-ek (igen, ez ige, mindjárt...), vér-ek. Miért csak a-á, e-é -re flektáltak? Azért, mert ez nem a B/VR váz, amely a magyarban minden magánhangzóra flektál.

S az ige 1.szám 1. személyragja hogy került egy kupacba a többesszámmal? Úgy, hogy a a tsz. kronológiai eredete a gyakorítás és/vagy folyamatos jelenség-cselekvés kijelzése volt (tehát bármely névszón). És ez a funkció is fennmaradt. Pl. (én) vár-ok, vár-ak, vár-AK-ozás. Tár-ak, (én) tár-ok, ter-ek, (én) tér-ek, tor-ok (valójában T/S: sorok), tör-ek (gabona), tör-ök, én (tör)-ök, tör-ék-eni (=törékeny), túr-ok, tűr-ök.

Az Ny az persze legtöbbször =NI, ritkábban =NJ a magyarban is és más nyelvekben is. Pont úgy, mint a többi EGYSZÓTAGÚ rag, ez is kozmopolita - s akkor mért ne volna magyar az -xny rag?  A hivatalos nyelvészet - egy vicc.

 

2014.03.24. 00:34
Kati

Félmillió éves az emberi nyelv?  12 Krizsa 2014. március 24. 00:23

Hm. A csúcsragadozás feltételezése (részben) helyes, de nem emiatt nem fejlesztette ki a mobiltelefont (magas technológiát) és az IND nyelvtudományt. (Pl. az Ly és a J "problémáját", amiben nem látja meg a J és L igeképzők szerepét, hanem azon bogyózik, hogy milyen magánhangzók vannak előtte-mögötte:-)))

A helyzet az, hogy a beszéd mássalhangzó vázas alapjait annyira kifejlesztette (a neander), hogy még ma is (kb. fele mássalhangzónkból) előállított rövid szavaink váza a "neanderbeszéd". Kezdjük ott, hogy valóban az afrikai Sap. Sapiens volt a fejlettebb "agyú" AKKOR? Akkor még nem.

Máshogy kérdezem: mi lesz egy csúcsragadozó további sorsa? KIPUSZTULÁS. Pedig pont az afrikai alfaj hozta fel az artikulált (a magánhangzó-DÚS) beszédképesség fizikai alapjait, a mélyre szállt gégét (zöngések) és a lapos arcberendezést (fog-ajakhangok). Vajon az afrikai alfaj is csúcsragadozó volt - AKKOR? Akkor még fordítva volt. Csak az északi nagyvadász volt az - a NEANDER SAPIENS. (Így hívják ma a tudományban a "modern", 400.000 évestől 30.000-ig a neandert).

Az afrikai alfaj "nem tehetett róla", mert nem szellemi képességei alapján szerezte meg az artikulált beszédképességet. Csak a kelet-afrikai árok geológiai változásaitól (hogy úszó-előember, vagyis vizimajom lett: innen a "jó gégéje"). DE - ettől fordult meg a kocka: cserélődtek fel a szerepek és a déli alfaj vált csúcsragadozóvá. Mi a csúcsragadozó sorsa?  Hm. Feltéve, hogy emberi testben, vagyis biológiai lényként marad fenn... amikor mindene megvan, nézi a TV-t, totyog a dagadt lábával a cekkerrel és totálisan manipulált idióta lett (az egyetemi tanulmányaiban is).

De ha fél-egész autómata lesz majd az ember? Testrészeit, mind többet gépre cseréli... akkor is kipusztul? - még a gépekre áttelepített szellemi képessége is "kihal"? Nem tudom - de azt gondolom, hogy még gyorsabban pusztul ki. Mindenesetre - ezzel a leblokkolt eszével - biológiai lényként nem marad fenn.

 

2014.03.17. 07:46
Kati

A V-vel kezdődő magyar szavak mind W-t tartalmaznak – csak mi nem különböztetjük meg a kétféle V-t. Az O/U/W triászból, a héberben, nem vált ki W hang. (Van ugyan 6 olyan szavuk, ami W-el kezdődik, de ha ilyen kevés, akkor nyilvánvalóan jövevényszavak. Eddigi ismereteim alapján csak a magyarban van 44 dabrab V-vel kezdődő gyökszó. Habár ez nem biztosJ. S ez a legproblémásabb része a gyöknyelvészetemnek is. Kellene nekem egy „kiugrott” finnes, vagy akárki, aki tud finnül – mert a szálak oda vezetnek. De nem úgy, hogy a magyar nyelv őse volna... szal ebből még én se mindent értek.

Earth (őrsz) – a héber árec=föld / ország /  ground (grand) gar’in=tömör  

soil (piszok, kiejtés: szojl) – nincs hasonló héber

cercle (szirkl) – szijer=körüljárta  / cykle (szájkl) – szijug=elkerítés  

spere (szfer) – szefer=tekercs (könyv) / tour (túr) – tor=sor, füzér, tajár=túrista

 
2014.03.16. 09:19
Botond

A vet szerintem sem lehet jövevény, főleg nem egyszerre több helyről. Akik ilyen szamárságokat állítanak, nem tudnak - vagy nem akarnak - magyarul gondolkodni.

2014.03.14. 15:38
varnai

Nem a nyest.hu-ról származik az észrevételem, a színvonal ugyanaz, viszont nemzeti mázban veszélyesebbnek érzem.

Egy magát "hagyományőrző" névvel illető folyóiratban jelent meg egy cikk, amely 24 (őszerintük) türk nyelvekből vett szót mutat be. Ezek közül az egyik a vet, elvet: a mezőgazdasági jelentés (magot elvet) és az összes többi (diszkoszt vet, bucskát vet, vályogot vet, ötletet elvet, stb.) 2 külön (idegen) szóból származik. Bizonyításképp rengeteg finnugor- és türk nyelvekbeli párhuzamot mutat, sőt a Czu-Fo. szótárra is hivatkozik.

Nekem az egész úgy tűnik, mintha tiszta finnugrizmus lenne, csak most "halszagú" helyett a turbános atyafisággal jönnek.

A vet szónak ugyanis minden értelmében ugyanazt a (távolítással rokon) fogalmat látom, nem értem miért és hogyan lehet többféle eredetre szétszedni. Persze vannak akik máshogy gondolkodnak és mondjuk egy angol nem tételez fel és nem is keres hasonlóságot a föld (earth), a föld (ground), vagy a föld (soil) között, vagy a francia a kör (cercle), a kör (ronde), a kör (cycle), a kör (sphere) és a kör (tour) között.

2014.02.17. 20:20
Kati

Jó, akkor elmesélem, hogyan jöttem rá, hogy a W megvan a magyarban is, éspedig az O/U (vagy néha kissé más) kettőshangzó későbbi W-je. De a B/V változó hang egészen más. Az első lépes könnyű volt, mert a héber megkülönbözteti őket. Pont így különbözteti meg: kétféle betűjele van, az egyik B/V és csak a kiolvasáskor derül ki, hogy melyik – a másik meg O/U/W, aminek egy közös írásjele van. Miért van ez náluk ma is így? Mert az I. két és fél ezer éve rájuk parancsolt, hogy a nyelvet egy jottányit sem szabad megváltoztatni. Hogyan parancsolt rájuk? Némelyiknek volt ott valami a fejében a H2O-n kívül, és az úgy gondolta, hogy ha változtatjuk a nyelvünket, akkor kihalhat a nép. Az meg hogyan halhatna ki, ha az I. már kiválasztotta (okosnak). Hát akkor nyilván azt is meg akarta parancsolni, hogy a nyelvet nem szabad megváltoztani. Hm?...  

Na, kiderült, hogy eddig még én se voltam akkora zseni, mert a kulcsot a kezembe adták. Najó, de nem a magyar nyelvre, ahol csak egyféle V van. Mivel arra már a legelején rájöttem, hogy a magyar gyökvázak nagyszerűen harmonizálnak (együtt működnek) a héberrel, elkezdtem hasonlítgatni a magyar szavakat. Az egyik legnagyobb probléma az lett, hogy az egyszótagú, V-vel kezdődő magyar szavak SEMMIHEZ nem hasonlítanak a héberben. Akárhogy okoskodok. Azám, mert a héberben a B/V változó hang a szó elején soha nem is lehet V. De akkor miért nem lehet a héber W-s szavakhoz hasonlítani őket? Azért, mert azokból csak 6 darab van nekijek és még ezek sem illenek a magyar szavakhoz.  Következtetések:  1. amiből ilyen kevés van, az csak jövevényszó lehet, gondoltam – a héberben.

2. de a magyarban sokkal több van belőlük: vad, vád, (vedd), véd, (vidd), vagy, vágy, vegy-, végy, vígy... vál(ik), vél, vil(lan), van, vén, von, var, vár, vár(ja), vas, vás, vés, vesz, vész, visz, vet, vét, vit(te), váz, víz (nem mindet soroltam fel, csak  „érzésre”), Nahát ezek egyike sem „fogadott szót” a héberrel való hasonlításomnak.

DE MIJÉR? Talán, ha ledobnám a szavak elejéről a V-ket, akkor hasonlítanának? IGEN, így már mind hasonlítható lett. Következtetés: amikor a héber nyelv (négyezer éve, feleim!) kialakult, akkor még csak O/U diftongus volt és nem volt W! De a magyarban már volt! Ez az egyik bizonyítékom arra, hogy a magyar nyelv idősebb a hébernél, tehát 4000 évnél. S ennek van még sok más bizonyítéka isAz I. (vagy a véletlen) úgy hozta, hogy az én nagyszüleim pont Vas megyeiek voltak. Tudtam, hogy ott nem ejtik a W-ket, hanem helyette csak kettőshangzókat. Nos, akkor arra is megvan a bizonyíték, hogy eredetilg a magyarban sem ejtették mássalhangzónak a W-t.

Szof ha-szipur = vége a sztorinak. Így jöttem rá arra, hogy a magyarban is van W, csak sajnos, már nem jelöljük külön betűvel

2014.02.17. 16:32
Botond

"A mai kör szó elvonással jött létre a körül, köröskörül, körülötte szavakból."

Ennél nagyobb marhaságot még nem olvastam. Egyszerűen nem is értem, hogy ilyen sarlatánsággal hogy mernek a magyarul beszélők elé állni? Hogy nem létezik egy nyelvész, egy magyartanár, egy író, vagy egy józan paraszt, aki megírná nekik a keresetlen véleményét!?

 

2014.02.17. 16:21
Botond

Kedves Kati!

Gratulálok a "defektivitásos" felismeréseidhez! :) 

2014.02.17. 08:31
Kati

Nyest cikk: A PI-szám napja.

@Szojmu: Persze, hogy kergat = körgát. Persze, hogy azt sem tudja az IND-FN nyelvészet, hogy az ö az o-nak, az ü az u-nak leszármazott hangja (ezt értelemegyezések bizonyítják számtalan nyelvpáros között). Hogy az e különböző kiejtésváltozatai is ö-znek, s hogy a magánhangzóknak, az európai szubsztrátnyelv egyszótagúinak FLEKTÁLÁSA miatt, szinte semmi jelentőségük nincs. Tehát a fonológia, mint olyan...

A kar, kör, ker(t), kér (kunyerál), kir(ály), kor, kór, kör, kúr, kűr (idegenben) mind körözés. A rövidülésből származtatott szavak feltételezése pedig... a nyelvészet embrió színvonalát képzik. Szóval a magyar nyelv egyszótagúi, s kb. 2000 van belőlük, 60%-ban flektáltak. Ezt csak SZÁNDÉKOSAN lehet figyelmen kívül hagyni. Tehát csalás? Igen. A flektálásnak a protonyelvben értelem differenciáló szerepe volt, de attól még Eurázsia MINDEN nyelvében, a sok százezer KR vázú szó kivétel nélkül mind a körözésre, közeledésre és harcra vezethető vissza (ez pedig az állatok viselkedésének, és közben a krrr-grrr morgásának a megfigyeléséből).

A mai héber nyelvekben a flektálás már nyelvtani funkciókat is ellát, nemcsak értelem változtatgatást. A szláv nyelvekben szintén megvan mindkét funkció, de nem annyira kiterjedten, mint a gyöknyelvekben. Az angol, s főleg azújlatin nyelvek meg annyira újkoriak és többszörösen pidginizálódott nyelvek, hogy a flektálásnak csak imitt-amott maradt bennük némi töredéke

2014.02.06. 05:59
Kati

Nyest cikk: Defektívitás a családban. Válasz:

@gorilla: A "ne vegye le" (nem jó, mert a vedlés nem akarattól függ), "ne vesse le" a bőrét értelmemben ne "vedeljen" fület rángat és erőteljesen mást jelent. Gördülékeny magyarsággal fel akarom cserélni a ne "hámoljon"-ra - semmivel nem jobb.

Viszont beugrik az agy ellenállásának oka: az L a "korunkbeli", a kozmopolita (minden nyelvben) igeképző, de a J az ősi. Az újabb igeképző nem működik együtt az ősivel. Az emberi agy ma is tudja, hogy melyik hangcsoportnak mi mindenhez volt valaha is "hálózatos" kapcsolata. Az LJ együtthangzásnak nincs (alig van) reprezentációja az értelmi hálózatban.

Gyors ellenőrzés a saját könyvemben, habár úgyis "érzem", s valóban: az LJ gyökváz sem a magyarban sem a héberben nincs kifejlődve. (Itt is, ott is csak 3-4 LJ szavuk van). Így bukik meg az "LJ" a felszólító módban.

Éve (megették)? Érthető, de nem jó. Evve - teljesen rossz, mert a -va, -va ragnak itt nincs helye. Vagy edve? ezt én is hallottam már vidéken, de mégis kínos.

Az O/U/W változó hangról van szó. W-nek ejtése nem ősi, de a diftongus igen. Ellenőrzés: minden W-vel kezdődő szót lehet valamely diftongus árnyalattal is mondani, így is érthető lesz: ouár (vár), uer (ver), uan (van). Amikor még a triásznak csak a kettőshangzó korszaka működött, nem volt még kifejlődve a láncragozás. Tehát ennek nincs mentális reprezentációja.

A gyöknyelvek még őrzik az egész nyelvi múltunkat. A beszédkezdettől. Pont ezért van az, hogy szinte semmit nem változnak. S ha erőszakkal megváltoztatják? Hát azt is lehet, de akkor, végül, MINDENE INGADOZNI fog annak nyelvnek. S akkor az értelmesség is fellazul. A velünkszületett tehetség egyik fontos összetevője, a gyöknyelvi anyanyelv vész el. Ma már (kezd létezni) létezik olyan szintű agykutatás, hogy a fentieket ellenőrizni lehet... hajrá!

Mert a nobelesek továbbra is a magyarok és a zsidók. "Aránytalanul:-)" nagy a számuk. És más senki? Nem pont... az arabok tehetségét csak a nagyon ügyetlen és szorongató vallásuk nyomta el, csak a középkortól. A finnekét az északi elszigeteltségük és a fennmaradásuk kényszere.

A magyar pont Európa közepén volt és maradt. A létszáma sem túl kicsi. Nyelv-öngyilkosnak is lehet lenni - de akkor mégis hiába születtél jókor és jó helyen...

2014.01.16. 21:33
Kati
Nyest: Régi és új Ősbuda 55. hozzászólás Krizsa 2014. január 16.

Az indoeurópai és finnugor nyelvészet teljességében tudománytalan. Nincs mit megugorni, csak felcserélni lehet. Amíg az elfogadott "tudományos módszereket" követelik meg attól, aki az egészet úgy, ahogy van, érvénytelennek tartja, nincs lehetőség arra, hogy bármely tudományos fórumon egyáltalán válaszoljanak az új felfogást bemutatni kívánó kutatónak. Annyit sem válaszolnak, hogy nem kell. Egy szót sem.

Amíg az IND és finnugor nyelvészet kereken megtagadja e két "osztályba" sorolt nyelveknek EGYMÁSSAL, továbbá a sémi, az észak-afrikai, a tonális (pl. kínai) nyelvekkel való összehasonlítását, addig nincs szó történeti nyelvtudományról. Amíg a hivatalos nyelvészet makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy a nyelvek kifejlődését csak max. 6000 éven belül lehet kutatni, holott az emberi nyelv minimum 2 millió, az artikulált (mai értelemben vett) nyelvek is több tízezer éves múltra tekntenek vissza, addig nincs történeti nyelvtudomány.

Amíg az európai őstörténet kutatás is illeszkedik az indoeurópai és finnugor nyelvelméletekhez, addig a történelem kutatása is nagyon keveset ér.

 

2014.01.16. 17:38
Botond

Kedves Kati!

Nagyon jók a meglátásaid, és én nagyon örülnék annak, ha ezeket nagyon sokan megismernék. IGEN, a nyelv formálja a gondolatokat, és errre már Varga Csaba is megpróbálta felhívni a figyelmünket, pl. a Magyar ész című írásában. Mondjanak a hivatalból nyelvészkedők akármit. Csak folytasd tovább, sok sikert kívánok hozzá!

Varga Csaba: A magyar ész

 

2014.01.11. 14:36
Kati

Tehát a gyöknyelvek a velünkszületett, genetikus adathalmaz tárolói. A többi nagyon KEVERT nyelv már - változó mértékben - eltávolodott ettől.. S az az ő bajuk.

Sztori: Egy rohamban elájult a fürdőszobában és a hideg kövön teljesen áthűlt már egy kisepilepsziás, aki általában nem szokott elájulni (csak enyhén rángatózni). Tehát erre senki nem gondolt. Nagyon megütütte a koponyáját, ezért nem éledt fel magától. Csak másnap találták rá, s azt hitték, már halott. Négy nap mulva kezdett csak reagálni a beszédre. De senki nem értette. Végül odajött egy magyar származású orvos is. A 40 éve Izraelben élő magyarul motyogott. Jól vagy? kérdezte tőle magyarul az orvos. Igen, de beütüttem a fejemet. Tudsz számolni? Persze: egy, kettő, három... Visszafelé is tudsz? Tíz-kilenc-nyolc-hét-hat... Oké, nincs neked semmi bajod. Miért verted be a fejedet? Elcsúsztam a fördőszobában a szappanon és elestem. Mióta vagy epilepsziás? Egy baleset óta, de sose szoktam elájulni. Ez az ember (az én második férjem) ezután 7 év mulva halt meg egy agyműtétben.

A MAGYAR ANYANYELV - genetikusan beírt adathalmaz. Ez marad meg a tudatunk legvégsőbb határáig.

2014.01.11. 14:31
Kati

Nyest: Három egyszerű lépés a nyelvhalál megakadályozására  Krizsa 2014. január 10.

@gorilla: "Sokszor volt már szó róla, hogy nem a nyelv formálja a gondolatainkat".

Ebben mégis tévedsz: igenis az anyanyelv formálja a gondolatainkat. És ha két (4-5) nyelven is beszélünk? Akkor is az anyanyelv hatása a legjelentősebb - és az marad halálig. A következő, legjobban beszélt nyelv hatása akkor csatlakozik, amikor már nagyon jól beszéljük. (Pl. én már héberül kezdtem számolni és egyes szavak (plusz nyelvtani komponálás elemei) előbb jutottak eszembe, mint magyarul. De még ekkor is az anyanyelv lesz a gondolkozás alapja. Csakhogy az én esetemben a két gyöknyelv, a magyar és héber genetikusan beírt alapváza közös.

Hiába hunyorog az ú.n. "indoeurópai" nyelvek kiszolgálója: a magyar és héber anyanyelvűek Nobel díjai (és a középkorban az arab nyelv tudományos értéke) eddig is minden egyebet felülmúlt. Lehet haragudni - minket ez nem zavar. Bizonyításra szorul majd a vitában, hogyan határozza meg a gondolkodásunkat az anyanyelv.

Az ellenpólus: NINCS REMÉNY ARRA, hogy idegen nyelvű környezetben fennmaradjon a "kisnyelv". Akármekkora összefogással sem. Az én leszármazottaimból (13 személy) egy Amerikában és két Izraelben elő már el fog veszni a magyar nyelv számára. A többi nem. De egyre inkább csak azoknak van (lesz) emberi kapcsolatuk egymással, akiknek nem vész el a magyar - vagy a héber - anyanyelvük.

Most egy kérdés helyett hármat dobok be a vitába:

1. El lehet-e kerülni a hatalmas, eltérő nyelvű környezetben élő kisnyelvek elvesztését? Nem lehet elkerülni. Az életben fontossági sorrendek vannak, amiket az időbeli és anyagi ráfordítások nagysága töröl (vagy támogat).

2. Egyenlő értékűek-e a nyelvek? NEM. A jól megtartott gyöknyelvek markáns mentális előnyt jelentenek. Vitára kell bocsátani, igaz-e, és a gyöknyelvek (vagy az ahhoz még közeli nyelvek) miért értékesebbek?

3. Mindenáron meg kell-e őrizni (a jövőnk és már nem az élő személyek számára) a kisnyelveket is? IGEN. A lehető leggondosabb feljegyzésekkel, hangfelvételekkel és mellékelt nyelvészeti elemzésekkel kell megőrizni.

Az angol nyelv "világuralma" a történelemnek egy (gyarmatosító - szemét) röpke pillanatáig lett "feldobva" és már hanyatlik. Közös világnyelv igenis lesz, egy MÁSODIK, egy közlekedőnyelv - s a közeli észázadban lesz. Ez is gyöknyelv alapú nyelv lesz, de nem az anyanyelvek helyettesítője. Hanem olyasmi, mint ma a szakmai nyelvek. A gyöknyelvű anyanyelvek beszélői fognak a legközelebb állni hozzá, akiknek ez a legkisebb időbeli és "gazdasági" ráfordítást fogja jelenteni. Vagyis a világnyelvnek a legkönnyebb használatát biztosítani. Miért? Mert a gyöknyelvek genetikusan beírt, velünk született, felmérhetetlen adattömegen alapulnak - több millió éve.

 

2014.01.09. 14:59
Kati
350.-ik hozzászólás, Krizsa 2014. január 9. 14:49

Nyest: TUBOLSZK, SZIBÉRIA FŐVÁROSA című cikk alatt (azon, hogy Szibéria NEM A MI eredetünk), már 350 hozzászólásban vitatkoznak a Nyesten. Az én utolsó hozzászólásom:

2.500-3000 évvel ezelőtt a héber írás is rovásírás volt, mert a mostani, a KVADRÁT ÍRÁS csak mesterséges, "csinált" írás,  minr az orosz. Ez a rovásírás nagyon hasonlít a még korábbi, de a székelyhez hasonló KM íráshoz, de a hangértékei eléggé eltérnek. Ezt az írást ma FÖNÍCIAI ÍRÁSNAK nevezik - és azonos a kora-héber írással.

A hangok átírásának oka az utolsó "özönvíz" volt, ami a Fekete-tavat változtatta VISSZA Fekete-tengerré, és elmocsarasította az egész környékét (a meotiszi mocsarak).

Mezopotámiát pedig teljesen elsűllyesztette. (De ez nem özönvíz, hanem a Földközi-tenger utolsó beáramlása volt). Mezopotámia csak kb. 3000 év mulva száradt fel (még mindig nem teljesen) és csak onnantól kezdődött a SUMÉR korszak - majd a satöbbi.

A közel-keleti rovásírás fennmaradt valahol, de használói a tenger fenekén, kilométeres iszap alatt vannak azóta is. Tehát a hegyekben túlélők újraértelmezték az utolsó özönvíz előtti rovásjeleket.

Forrás: Raj Tamás: "A héber betűk misztikája" című könyve. Tudtommal kapható a boltokban, én 2618 forintért vásároltam meg, kb. 3 éve. A misztika most nem érdekel minket, de az eredti héber (=föniciai) rovásírás betűi és azok hangértékei - benne vannak.

Az én következtetésem: a manapság óhébernek (=föníciai) ismert rovásírás is a KM-ből származott.

 

2014.01.09. 01:22
Kati

„Hó elején mindegy, hogy bért kapsz, vagy vért?” kérdezte valaki a Nyesten a "Mi az az eiro?" cikk alatti hozzászólásokban. http://www.nyest.hu/hirek/mi-az-az-eiro

Válasz: Dehogymár! Hiszen a B/V és a W egészen más eredetű hangok.

BÉR – A héber bar (röviden ejtett á) = a fia, a része, gabona, mezei (a bért eleinte terményben adták: lásd a magyarban „béres”, „részes”).

VÉR – órek, vrid = vér-ér (ár-ak, verdes, vörös). Ebből a vrid-et a héber a közös O/U/W-vel betűjellel írja. (Nem a közös B/V betűjükkel.) S mivel a szavak elején ez a betű csak 13 + 3 szóban fordul elő, a héberben mind jövevényszó kell legyen – vagy inkább maradványszavak egy korábbi nyelvállapotból?

Felsorolom őket: ve = és, majd (vet hozzá), vilón = függöny (válik, villan), vikúah = vita (vakkan, vakerál), valád = újszülött (le-válad), vádi = völgy (völdj, el-válad), veszet = szabályozás (visz-et), vav = horog (vívó, majd vivő), vadai = biztos (véd), viduj = vallomás (vád), vied = összehívás, bizottság (véd, vádol), vered = rózsa (verdes, vérez, vörös), vazír = vezér (visz-er, VÍZ!) - s a plusz 3: vizum, vandál, veterinár már nyilvánvalóan jövevényszavak, a magyarban is.

Jé, hát a finn vetela = folyékony, vesi = víz, viede = visz, szállít - tényleg rokonszavai hébernek, latinnak, angolnak, németnek – hát a magyar már miért maradjon ki. Igenám, de ha ezek a héberben is csak jövevény (vagy maradvány) szavak, ugyan honnan erednek? A latin-angol-német kiesik, mert biztosan újkori nyelvek. Csak nem a finnből? Mert akkor a héber is finnugor nyelv...?

2013.12.30. 06:11
Kati

Nyék, Megyer, Kürtgyarmat - Nyest cikk, az én hozzászólásom:

A magyar törzsi és vezérnevek származtatása közös magyar-héber mássalhangzó vázakból:

d Előd – A héber alá = magasztalt, éla (arám) = fenn

s Álmos – alum = rejtett, alumá = kéve (alom, álom), alim = erőszakos

h Ond – oned = feltűz, fel-, rácsatol (Ende, inda, India, Ónod, indok, Andok, Endre, Andor)

h Árpád – arpili = esős-ködös (hangátvetés: április), óref = tarkó, hátország, araf = csorgott, lefejezte, arpád = vámpír.

h Örs – ér = éber, areset = beszéd (mint zaj: orsó), oresz = földet bérel (ország)

d Bulcsu – bolet = kiváló, feltűnő (bölcs)

h Töhötöm – táhat = alatta, lent, tahaná = malomkő, tohen = megőröl (tehén)

h Tarján – tor = sorozat, taríjah = fáradságos, turijá = széles kapa (letarol)

h Tas – t’suá = lárma, üdvrivalgás, t’suá (torokhangú á-val) = segítség, megváltás

d Gyula – dajál = mai szóval: felszolgáló (tisztség: a népet ellátó)

h Gyarmat – gorem = okozó, tényező, garum = csontos, garur = csatlós

d Huba – hubá = elrejtett, hibá = szeretet, kedvelés

d Jenő-Jeneh (JÖN) – jonek = új hajtás, felszív, szopik, jone = sanyargat (az anyját)

d Kend – kaná=alap, tisztség, becsületes, kiná=megnevezte, kone=vásárol, „elfogad”

d Kér, Kéri – kore = szólítja, hívja

h Kürt – keren = szarv

h Keszi – kisze=szék (trón), koesz=haragvó, k’osze=ami csinál vmit (pl. kéz), kosze=betakar

d Lél – lél = éjszaka, l’éla = felsőbb

h Megyer – magír = letipor, megdönt, m’gurá = magtár, meder = száraz agyag (időszakos folyó medre)

h Nyék – niká = megverte, noek = nyög, feljajdul (nyaklik)

h Szabolcs (szabol-tos) – szavál = hordozta (pl. szab-lyát), szavil = passzív (szab-ály), szóva = bőség

Összefoglalás: a 21 magyar törzsi és vezérnévből harc-hadviselés értelmű (h) 12, dicsérő-magasztaló, az ellátó (d) 8 név. Rejtett, vagy származásra utaló („alom”, amit régen emberi leszármazottakra is értettek) 1 van, Álmos.

 

2013.12.22. 07:09
Kati

3 Krizsa: Hát igen... a "józan ész" és "tudomány mindenekfelett" bizony a régészet pártján - volna. HA a tudományt és a tudományos tevékenységet az igazság megismerésének vágya és a tisztesség jellemezné.

Csakhogy - ? - mondjuk a Jelenlegi Civilizáció többlettermelő, kb. 10.000 éves történelme óta ez még soha nem jellemezte a tudományt. Talán csak a matematikát kivéve, de ma már a fizikát sem egészen. Amit a "nemtermelők", a tudomány emberei csinálnak, azt, az ő élet szükségleteikkel, az intézmények felszerelésével és a takarítónőkkel együtt - fizeti valaki. Az államszerveződések óta a mindenkori hatalom fizeti!. A tudomány csal is, hamisít is. Iratokat, sőt embereket is eltüntet / eléget. Leleteket is eltakar, hamisan interpretál, de még meg is semmisít.

A zsidóság kb. 3000 éve (lényegében) nem engedi megváltoztatni a héber nyelvet. És ma már világos, hogy kizárólag ez mentette meg a kihalástól. Hiszen 2000 éven át még hazája sem volt. Izraelben tilos kihantolni héber, vagy csak annak gyanított emberi maradványokat. Tehát ilyen temetőkben és a körzetben a régészeti kutatás is tilos. Mindehhez persze vallási parancsolatokat mellékelnek... és ma már én is egyetértek - a céllal. Amíg a tudomány nem TISZTA (lesz-e valaha, mikor lesz az?), addig a vallástalanok jó része is egyetért mindezzel.

2013.12.22. 05:26
Kati

Hát most minden szavad aranyat ért. Belelkesedtem, hogy saját gyűjtemény kellene. Először azt gondoltam, hogy vasi tájszótárt keresek (mert 40-50 év távolában már mégsem emlékszem túl sok különleges szóra). Ezt külön nem, de egy 420 oldalas Magyar tájszótárt találtam az interneten. Amiben még a székely szavak is megvannak. KIPRINTELTEM AZ EGÉSZET!

Kiadta a Magyar Tudós Társaság BUDÁN 1858-ban.

2013.12.21. 07:23
Botond

Ez a kérdés számomra nagyon érdekes, mivel én is Vas megyei vagyok, és amíg át nem tértem az irodalmi magyarra, elég sokszor kinevettek a tájszólásom miatt. Az iskolában még vend osztálytársaim is voltak, (akik valami szláv nyelven "karattyoltak" egymás között,) de nekem persze, eszembe sem jutott akkor még, hogy odafigyeljek rájuk. Később feltűnt, hogy a vasi nyelv mennyire közel áll a székelyhez, mert valóban akadnak szavak, (ill. kiejtési változatok) amiket ma már csak ezen a két területen használnak.

2013.12.21. 05:41
Kati

A Nyest "Uráli etimológiai szótár" című cikkéhez szólok hozzá:

@bloggerman77: "Amúgy ha a székelyek őshonosak Székelyföldön, miért vannak ott szláv eredetű településnevek?"

27 Krizsa: Ez volt a legeslegjobb kérdés, amit ezideig feltettek a Nyesten.

A válasz: mert a vas-zalai VEND nyelvjárás a legjobban fennmaradt a "szláv-magyar" átmeneti nyelvből. S ha ez hasonló, mint ahogy mondtátok, a székely nyelvhez (én csak a vasi nyelvjárást ismerem), akkor az is ilyen. Vagyis: a szláv és a magyar nyelv, amikor még egyiket se nevezték egyik néven sem, őshonos volt (és maradt) a KM-ben.

A magyar nyelv azért távolodott el végül a szlávtól, és vált, de csak fokozatosan érthetetlenné egymás számára a jövőbeli két nyelv, mert a magyarnak a "délvidéken", az Afrkiából felérkezők hatására szétnyíltak a szótagjai. Hogyan történt ez? Az utolsó jégkorszaktól kezdve a KM népesség jelentős része járt és részben tartósan be is lakta a Anatóliától, Közel-Kelet, Felső-Mezopotámia, Itália térségét (és lehet, hogy Egyiptomig is eljutottak). Ahonnan a legkülönbözőbb törzsi neveken vissza is áramlottak a KM-be. (De ekkor még nem az újkori történelemről, a pár ezer éves Ázsiából való visszatérésekről van szó!)

A teljesen nyílt szótagú nyelvváltozatból lett a magyar, s az egyelőre csak a KM-ben maradottak mássalhangzó torlasztó nyelvéből alakul ki és terjed szét (majd, később) a szláv nyelvek hatalmas tömbje.

S ezzel vége a sokezer szláv jövevényszavak meséjének a magyar nyelvben.

Kérem, hogy a magyar nyelv "őrzői" válasszák szét a nyelvek fejlődésének KORSZAKAIT. A jégkorszakok több tízezer éves világa és az akkori nyelv fejlődések geológiája teljesen más, mint a legutóbbi, pár ezer éves, újkori népvándorlások történelme.

2013.12.16. 19:25
Kati

A Nyest-ről (Nyelv és tudomány honlap) - azt kell tudni, hogy a friss hozzászólások között az én nevem (Krizsa) szeptember óta nem jelenik meg.

Mivel sem "anyázásért", sem flood miatt, sem semmi másért nem tudtak kitiltani (habár azt is megpróbálták már kétszer, csak visszakoztak), ez év szeptemberében úgy határoztak, hogy legalább az új felszólalások között váljak láthatatlanná. Ilyen csak egy van - gondolom, amióta a Nyest fennáll:-) - s az én vagyok. Azt ugye mégsem írhatják be a Használati feltételekbe, hogy egy gyöknyelvész sem a nyelvészeti sem a tudományos ismereteket át-, meg átformáló, vagyis népnevelő cikkek alá egyáltalán nem írhatja oda a véleményét.

Akkor mire jó nekem ez a honlap, miért nem hagyom ott őket? Tájékozódás céljából jó, nagyon sokféle tapasztalatot szerzek. Pl. arról, hogyan is állunk ma, 150 évvel a magyar gyöknyelv sikeres eltagadása után. Menjetek ti is, olvassátok! Hozzászólni, ha már régebben szereztetek / szenvedtetek náluk negatív tapasztalatokat, nem muszáj. De olvasni nagyon megérné, hogy tudjátok, mi folyik ott.  A szánalmas, az angol nyelv szabásmintájára átírt nyelvtant már az általános iskolai oktatásnál kezdik - a magyar nyelvtan helyett - tanítani. Mi folyik akkor a hivatalos nyelvészet honlapján?! Ne dugd a homokba a fejed - nézz körül bátran és felelősséggel.

2013.12.16. 16:25
Botond

Balassi Bálint (1554-1594): Egy katonaének

Tökéletesen érthető.

2013.12.16. 15:18
Kati

Ki teszi fel a szemellenzőt? Ez a Nyelv és Tudomány honlapnak egyik legutóbbi cikke és alatta a hozzászólások, köztük az enyéim is.

Vajon tényleg minden nyelv örökösen változik? Akár 3-400 éven belül is, annyira, hogy ma már meg sem lehet érteni? A gyöknyelvek miért nem változnak (vagy csak alig) 2-3 ezer év alatt sem)? Erről szól ott a vita.

 

 

Astropapa-iskolája mindenkit szeretettel vár és INGYENES TANÁCSOT AD minden kedves érdeklõdõnek!    *****    Supernatural - ODaát - 13. ÉVad - Extrák - Infók - ÉRdekességek - ODaát - Supernatural - 13.ÉVad - Supernatural - ODaát    *****    A csillagjövõ oldalon,nem csak alacsonyak az árak, hanem a tanácsadás, teljesen ingyenes. Szeretettel várlak minden nap    *****    Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK    *****    Õszi manókalandok a réten! Búcsúztassátok el ti is útra kelõ madarainkat Mályvával és Pipitérrel! Gyertek a Mesetárba!    *****    | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale |    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Infrashape Horizontal fittness stúdió Debrecen    *****    WISE-VOGUE | SZISSZ ÉS KLAU BLOGJA TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA // WISE-VOGUE // WISE-VOGUE