Gyöknyelvészet
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Magyar Adorján kérdései
 
Ajánlott honlapok
 
Elérhetőség

krizsa@inter.net.il

 

 
Látogatók
Indulás: 2013-12-01
 
Gyöknyelvészet

 

A gyöknyelvészet alapfogalmairól

Gyöknyelvészeti alapképzés

Valódi és rejtett magyar gyökszavak I. rész

Valódi és rejtett magyar gyökszavak I. és II. rész együtt

Címlap

Az emberré válás és a beszéd 3. kiadás

A magyar gyökök (gyökvázak) gyökszavai 3. kiadás

Magánhangzóval kezdődő szavak 3. kiadás

Mássalhangzóval kezdődő szavak 3. kiadás: W és B/V csoport

C/Cs csoport 3. kiadás

T/Ty csoport 3. kiadás

D és P/F csoport 3. kiadás

G csoport 3. kiadás

A lágy H és a normál H gyökcsoportja 3. kiadás

K és K/Ch gyökcsoport 3. kiadás

J és L gyökcsoport 3. kiadás

A héber-magyar N gyökcsoport és a héber N előljárós szavak, 3. kiadás

A héber-magyar M gyökcsoport és a héber M elöljárós szavak 3. kiadás

R csoport, 3. kiadás

S csoport, 3. kiadás

Krizsa Katalin: Az úgynevezett szláv jövevényszavak problémája

Krizsa Katalin: A Swadesh tábla kiegészítése

Krizsa Katalin: A J gyökcsoport eltérő viselkedése

Az összehasonlító gyöknyelvészetről

Valóban török jövevények?

Biztosan iráni, perzsa, ótörök jövevényszavak?

 

18 hozzászólás
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
2016.05.22. 19:42
Kati

Néprajz: a héber (zsidó) közösségek mindig, mindenhol megszervezték a nélkülözőik megsegítését – a megélhetés minimumának biztosítását. Még a nincstelen zsidó családok lányainak férjhezmenéséhez szükséges „kelengyét” is biztosítja a közösség – adományokból.

Irgalom, XRG - esetleges rokonszavak az XRK/Ch mássalhangzó vázzal. Biztosan gyöknyelv a héber: argaá = megnyugtatás / aróch = hosszú, eerech = érték, orech = megszervez, asztalt megterít, vmit nyújt neki, oréah = vendég. Gyöknyelv eredetű, ma ragozó-gyöknyelv a magyar: irgalom, irgum-burgum (rendcsinálás lesz!) / árok, érkező, örök (közös értelem: hosszas), erkölcs (rendezettség), ereklye (érték). Ugyanilyen a finn, de abban nincs G. Esetleg ideillő szó az arka = érzékeny (fájó).

Gyöknyelvi eredetük még felismerhető, ma ragozó nyelv az összes szláv. Az orosz: orgán, organyizátor = szerv, szervező, ȧrka = boltív (ráhajlik), argument = érv (de mind jövevényszavak). Az argument az összes újlatin, angol, lengyel, cseh, orosz nyelvben érv-et jelent – s a francia: argent = pénz. Az organizál mindenhol megszervez, az originál pedig eredeti – de mind jövevényszavak. ---  Kiértékelés: Az XRG / XRK váz legrégibb, írásleletekkel hitelesített értelmeit (megnyugtat, megszervez, rendezi, érték) a héberben találjuk meg. Ezzel a magyar „irgalom” pontos jelentésének eredete nem, de rokonértelmei – a „latinizációt” jóval megelőző héberben – lelhetők fel. 

2016.05.22. 06:50
Kati

Egy kérdésre válasz. Az irgalmaz szó jelentése számomra a szenvedő, éhező, végveszélybe jutott élőlény megsegítését jelenti úgy, hogy ki is kerüljön az elviselhetetlen helyzetéből. Csakhogy ezt a szót másként is értelmezik. A keresztény vallásban irgalmas az, aki nem bünteti meg a bűnöst. Mindkét értelemben (megsegít / nem büntet meg), használunk egy másik, a megkönyörül szót is. A zsidó és keresztény vallásban irgalmasnak nevezik az I.-t is – mivel megbocsát-ja az emberek bűneit. Csakhogy a két vallásban ezt egészen másként értelmezik. A zsidók szerint az I. csak azokat a bűnöket bocsátja meg, amiket őellene követnek el az emberek: tehát általánosságban, ha nem tartják be a parancsolatait. Senkinek nem bocsátja meg azonban az I. a másik ember ellen elkövetett bűnét – mert azt csak a kárvallott (az áldozat) bocsáthatja meg. Ha akarja! Ha nem akarja, akkor nem. Persze, ha még él is az illető. És ha nem él? Akkor senki nem fog megbocsátani.

A keresztény vallásban azonban az I. bármilyen nagy és akármilyen sok bűnt is megbocsáthat – feltéve, hogy az elkövető „őszintén” megbánja. (Ennek az „elrendezésnek” azonban két súlyos következménye van: 1. bármilyen bűnt, bármilyen sokszor el lehet követni bűntetlenül – akkor is van lehetőség arra, hogy „egy sor(s)ba kerüljünk” a bűntelenekkel. 2. Az ember mindent a saját érdekében tesz – de nemcsak tesz, hanem általában már úgy is gondolkozik (önigazolás). (Az érdek lehet akármilyen nemes vagy nemtelen is...) Magától értetődő, hogy amikor majd az lesz az érdeke (a büntetéstől való megmenekülés, vagy mennyországba jutás), akkor „őszintén” fog megbánni mindent. Értsd: őszintének fogja érezni a saját megbánását. További furcsaság a kr. vallásban: a szeretet parancsa értelmében az ellenségednek is bocsáss meg! Csakhogy az emberek legnagyobb részének úgysincs semmilyen hatalma másokon (tehát úgyse tudna büntetni). Akkor ez mire jó? Arra, hogy a feltétel nélkül vesse alá magát a mindenkori  hatalomnak – hogy még csendben, önmagában se bírálja?

Az irgalom és könyörület – bár az értelmük rokon - nyelvészetileg különböző szavak. Gyök-vázik: XR-G, K-NJ-R. 

2014.05.19. 05:45
Kati

Most akkor az a fontos, hogy megőrizzük a magyar nyelvet, vagy nem?

2014.04.20. 21:35
Kati

Szerintem (vagyis ma, 2014, áprilisában ez a véleményem, ami természetesen változhat): mivel a magyar genetikusan ugyanaz, mint a szláv - a mássalhangzó torlasztó "szlávos" nyelv egy közös szláv-magyar előnyelv volt. Tehát nincsenek szláv "jövevényszavaink". De mi (magyarok) lementünk és belaktuk a délvidéket is pl. etruszkok, albánok... ? Onnan hoztuk fel-vissza (mint avarok) az afro-sémi, NYIÍLT szótagú beszédet. A szlávok egyelőre helyben, és nyelvileg mássalhangzó-torlasztók maradtak. S emiatt a "magyar irányába feljődők", meg a KM-ben maradt mássalhangzó torlasztók egyre kevésbé értették egymást. Végül a magyar nyelv lett - legalábbis a KM-ben - a győztes.

 

 

2014.04.05. 10:52
Kati

FLEKTÁLÁS alatt a gyöknyelvészetben a magánhangzók cseréjét értjük - a mássalhangzók cseréjét a hangváltozások időbeli sorrendjének tartjuk.

A grammatikai funkciók az emberi beszéd kifejlődésének újabb jelenségei. Az emberi beszéd kezdetben egyszótagú képződményekből: indulatszavakból és a természeti környezet hanghatásait utánzó „kijelentéseiből” állt. A mássalhangzó(k) környezetében a magánhangzók csereberéje megelőzte a nyelvtanok kialakulását. Így a magánhangzók cserélődésének eleinte nem nyelvtani, hanem csak értelem-differenciáló funkciója volt.  

Finn: pee=fej, puu=fa. Héber: pe=száj, nyílás, pea=szél(e), sarok, vég, pi=-szor, -ször, po=itt, poe=béget, bőg.

A magyarban (P/F hangváltozás): fa, fi(ú), fő(fej), fú, fű. A közös értelem (KR) mindhárom nyelvben: föl(felé)-fej-fúj-száj, ahol az ősi J és a későbbi L igeképzők megjelenése már a „nyelvtanosodás” kezdetét jelentik.

A gyöknyelveket, definíciószerűen az „egyszótagúakra” (nem pontosan csak azok) kiterjedő dús értelem-differenciáló flektálásáról, s a flektált gyökszavak továbbképzett, hatalmas szóbokrairól ismerjük fel. Példák: KR: kar, kár, ker(et), kér, kor, kór, kör, kúr, NyL: nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyő(l), nyúl, nyúl, WS (vas, vás, vés), WSz (vesz, vész, visz), WZ (váz, vez(et), víz), SzR (szar, szár, szer, szérű, szir(t), szór, -szor, szőr, szúr, szűr), HT: hat (rá), hát, hit, hűt (a magyar 6-7 számnevek magyarázata bonyolult). Mindezek héber rokonszavai is mind megvannak és a közös gyökvázak közös értelmét hordozzák.

Az európai szubsztrátnyelv (s abből a ragozó eurázsiai nyelvek) további fejlődése itt kettévált. Az afro-sémi nyelvek értelem-differenciáló flektálása az elsőként képzett kétszótagúakra is kiterjedt (de a magyarban ez már csak elvétve történt meg). A nyelvtanok az ős-igeszerűek (J képző), majd a valódi igék (L és R képző), a főnevek és a melléknevek kifejlődésével folytatódtak – de az igeidők, -módok és az igeragozás még nincs kialakulva.

Az észak- és közép-eurázsiai nyelvek tehát láncragozóként fejlődtek tovább. Az afro-sémi nyelvekben viszont a nyelvtani jelenségek tekintélyes részét is a flektálás bonyolítja le. A flektálás a délebbre húzódó, vagy a Földközi-tenger térségét körbejáró (kelta) populációk nyelvében (pl. az angol rendhagyó igék) zárványként, a szláv nyelvekben, ahova a flektált kétszótagúak is integrálódtak, jelentősebb mértékben származott át. A gyöknyelvészet állítása: A magyar nyelv, a Kárpát-medencében való elsődleges kifejlődése, de részpopulációinak a déli és keleti régiókból való beáramlása-visszatérése folytán az európai szubsztrátnyelv minden fejlődési szakaszát „átélte” és máig megtartotta. 

2014.03.05. 07:18
Kati

Vannak, akik megkülönböztetik az 1 és a 2 mássalhangzót tartalmazó „gyököket”. Van rá okuk. És én miért nem különböztetem meg őket? Megj.: Hogy névszerint kik különböztetik meg ma az „1 és 2 mssh...” azt nem okos dolog kiírnom, mert biztosra vehető, hogy a részletekben már nem pont ugyanazt gondolom. „Ráfoghatok” valakire olyasmit, amivel nem ért egyet. Ilyenkor a közös érdekből, ahelyett, hogy támogatnánk egymást, széthúzás lehet. Képviselje tehát mindenki a saját elméletét.

Legtöbb héber mássalhangzó váz HÁROM mássalhangzót tartalmaz. Viszonylag kevés van, ami egyet, több van, ami kettőt, és a legtöbb hármat. Nevezzük el a mássalhangzókat Y-nak. 1-es gyökök: XY és YX. Eddig ugye mindenki érti? Mennyi lehet maximum belőlük? Kétszer annyi, ahány Y van abban a nyelvben: 45-50. Hány db. 2 másssalhangzó vázas gyök lehet? (Nem minden Y1+Y2 fejlődik ki szavakká, de a legtöbb igen. Nem is minden Y-t tekintünk önállónak, mert Pl. a P/F-et (a gyöknyelvészet) kvázi-azonosnak tekinti. A magyar és a héber gyökök száma 430 körül van és majdnem mind közös is.

Most jön a nagy eltérés! Most figyelj! A 3 mássalhangzós héber gyökrendszernek már nincs megfelelője a magyarban. Néhány 3-as gyök van azért, pl. P/F-RG: pereg-féreg, pörög-forog, farag, fürge. A hármas gyökök képződését a magyarban leállította valami, de a héberben nem. Nem nehéz kitalálni, hogy a „magyarféle” nyelvekben ekkor indult be a láncragozás, amit a további flektálás már összezavart volna. S a sémi nyelvek bármekkora vázat is flektálnak? Szó sincs róla. A hármas gyökök után ott is leállt a flektálás. (A héber 4-es gyökök csak a 2-esek önismétlődései, pl. TKTK: tiktuk=tiktak, KRKR: kirkur=körtáncot járás.)

Elmélet: a nyelvek először 1 Y-os szavakat képeztek. Ennyi szó azonban semmire nem elég, tehát csak „énekléssel” lehet szaporítani a számukat (sumér és – szerintem – onnan a kínai típusú nyelvek). Majd 1+2 mássalhangzósokat képeztek. Ekkor a ragozó nyelvek elkülönültek a tonális rendszertől és mindkét típus önállóan fejlődött tovább. (Biztosan vannak azért átmeneti nyelvek is. Lehet, hogy már a sumér is ilyen volt, s állítólag ma ilyen a japán.) Az afro-sémi nyelvek hatására a sémi nyelvek tovább is csereberélték a magánhangzókat. Ekkor a ragozó és a sémi nyelvek fejlődése vált el egymástól. A 430 körüli 1-es+2-es gyökök azonban már megvoltak. A szavaik alakja és azok értelme is nagyon hasonló maradt.

Én tehát csak praktikus okból nem választom szét az 1 és 2 mássalhangzós vázakat – azért – mert idáig tartott a ragozó és a sémi gyöknyelvek közös fejlődése. Nekem ez kell a cél elérésére: bebizonyítani, hogy a magyar is gyökyelv.

2014.03.03. 19:33
Kati

Annyit azért már a Gyöknyelvészet 2008-ban elkezdett kidolgozásakor is tudtam, hogy az alternatívnak becézett magyar gyökkutatás ma is a Cz. szerinti alapszavakat tekinti GYÖK-nek. Csahogy ezt 150 éve le lehet tagadni, mint ami nem tudományos, stb.

A magyar „alapszavak” igen nagy része is a mássalhangzó vázak flektálásából keletkezett (nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyol(tsz), nyől-nől, nyúl, nyúl-nyuszi. Az volt a kézenfekvő ötletem, hogy ha a sémi gyök nem is SZÓ, csak mássalhangzó váz, akkor a magyar alapszavak is flektálással keletkeztek – valamikor. De miért, hogyan? Ezt még nem tudtam, de ha VANNAK ilyen (sokmillós) nyelvek, akkor van miért is, hogyan is. Majdcsak rájövök. Egyelőre tény, hogy vannak.  

Arra már az első héber nyelvórákon rájöttem, hogy a héber szavak jó része hasonló alakú és jelentésű mint a magyar – habár ezt a dús héber előragozás elfedi a laikus nyelvhasználók szeme elől. Majd én leszedem az előragokat, gondoltam. Ha párhuzamba tudnám állítanám az ELISMERT sémi gyökrendszert a magyarral, akkor mindjárt nem volna kétséges az sem, hogy a magyar is gyöknyelv.   

Csakhogy akkor a magyarban sem a legrövidebb szavak a gyökök, hanem csak a mássalhangzó vázak. Tehát, az előző sorozat példájánál maradva, a gyök az NYL. A szavacskákat pedig különböző magánhangzók berakosgatásával lehet megkapni. Ezek szerint az NYL már önmagában kell, hogy jelentsen valamit, mint a héber gyök. Erre a közös értelemre hamar rá lehet jönni: a gyík „kilövi” a nyelvét (nyíl), más állat-ember csak ki-nyúj-ja, nyal vele, nyállal kever, nyel – de a nyuszi teste is nagyon kinyúlik, ha felugrik, stb. Varga Csabával már leveleztem: ő is hasonlóképpen gondolkozott. Ősi természeti képeket, sőt jeleneteket kell, hogy őrizzenek a génjeink. Már úgy születünk, hogy „tudjuk”, mit jelentenek a legrövidebb mássalhangzó vázak.

Most mi legyen? A Cz. gyök nem gyök. Viszont a sémi nyelvek mss.váza: sóres = gyökér, nyelvtani gyök. (A héber surá = sor, tehát a gyökér „magyarra fordítva”: sor-os). Ha valaki azt mondja, hogy ezek nem magyar rokonszavak, akkor hazudik. Vajon mennyit tudok még ilyeneket kimutatni? Ez csak 3 év mulva derült ki, amikor már a két nyelv teljes szótáranyagát összehasonlítottam. 7300 rövid magyar szónak kb. 4000 biztos-vagy nagyon valószínű rokonszavát találtam a héberben. A többit is megpróbáltam azért rokonítani... Azok már csak „esetleg” rokonszavak. Kihagyjam őket? Dehogy, eszembe sincs – azokat is belevettem a könyvembe.

S ezekután én hogyan nevezzem el Cz. féle „gyököket”, ha nem is gyökök? Úgy döntöttem, hogy GYÖKSZÓ legyen a nevük.

B.F (és Rátki Zoltán is) megkülönbözteti az 1 és a 2 mássalhangzót tartalmazó „gyököket”. Van rá okuk. És én miért nem különböztetem meg őket? Folytatás kö

2014.03.03. 09:23
fejsze

A PC tehát (el)apróz, (ki)hegyez. Szerintem a BC is, azonban az FC már kevésbé.

Ugyanez lehet akkor a hatása a CP-nek is, azaz a CB-nek is, azonban a CF és CV már kevésbé.

Erre gondoltam a korábi hozzászólásban.

2014.03.03. 09:16
fejsze

Már csak az a kérdés, hogy mi a GYÖK, s mi a GYÖKSZÓ, s mi a GYÖKÉR, a GYÖK ERE, azaz melyikről mit tartunk, hogyan értelmezzük a különbségüket.

CZ: az alapszavakat tekinti a magyar nyelv „alappilléreinek” - avagy GYÖKnek?

KK: a puszta - magánhangzóktól megfosztott - 1 vagy 2 mássalhangzós egységeket tekinti az összes ragozó eurázsiai nyelv (a sémi nyelveket is beleértve) értelem hordozóinak - azaz GYÖKSZÓnak? vagy GYÖKnek?

BF: 1 mássalhangzós (elé, vagy utánavetett magánhangzóval árnyalt) egységeket (szavakat) tekinti gyökÉRnek avagy a gyök ERÉnek; a 2 mássalhangzós (közé és elé/mögé vetett magánhangzóval árnyalt) egységeket már feltétlenül gyökSZÓnak, amelyek mindegyikét egyaránt önállóan is értelmet hordozó GYÖKnek is, ha értelmet hordoz. Értelmet akkor hordoz egy egység, amennyiben mellérendelő (összetett) szerepben az EREdeti értelmét megőrizve képes az értelmet tovább örökíteni, vinni, hordozni az eredmányben. Azonban, mikor egy GYÖK=GYÖKÉR/GYÖKSZÓ RAGként, toldalékként is használatossá válik, nos, attól kezdve (alárendelt szerepben) már biztosan veszti is EREdeti hangutánzó, hangjelenség hordozó, fogalomalkotó, átörökítő szerepét, mint GYÖK.

Mi a véleményed erről, Kati?

Pl. R (önmagában is a köRfoRgás hangja), aRa,Raj,áR,Rá(Nap),eRő,éR,Ré(Nap),iRam,Rian,íR,Rí,óRa,Ró,őR,úR,Runa,űR, ..., amelyhez a K/G (Kemény, KaRcos, GöRdülő) hangot társítva határozott KÖR-alak ogalmat nyer a kimondott gondolat olyan eRővel, hogy megfordítva, flektálva is őRzi a KöR fogalmat KaR-GaR(RaGya/RaJ/LaK)-KeR-Ger(ReGe/LéK)-KiR-GiR(RiK/ReX/RiGya/LiGa)-KoR-Gor(RoKka/LoKál)-KöR-GöR(RöG)-KuR-GuR(LuK/LuGal)-KűR(RüGy). Azonban, mint helyhatározó RaG (-Ra,-Rá,-Re,-RóL(,-RúL),-RőL(,-RűL), már nem hordja sem az R gyökÉR pöRgető értelmét, sem a KöR gyökSZÓ fogalmát. Nem beszélve a flektált L/LY GYÖK változatokról, amelyek a foRgást azonnal lecsökkentik legfeljebb egy fél foLgós huLLámra (KöR~HoL~HuL~HeLy) vagy törlik is már a foLYgást egy foLYton foLYvásra.

Vélemény?

2014.03.03. 00:30
Kati

Czuczorék gyökfogalma abból indult ki, hogy a magyar gyöknyelv – ők csak a magyarral foglalkoztak – a legegyszerűbb alapszavakból, utóragozással épült fel. (A magyarban egyetlen fajta előragozás is van, az igekötők, s azoktól most eltekinünk.)

A láncragozás már nyelvtani jelenség s a képzett / ragozott szó felépülése időben előrehaladó folyamat. Ez azt jelenti, hogy a Czuczor-gyök (Krizsánál gyökszó a neve) a ragozás folyamán már nem változik. Eredetileg a ragok is önálló gyökszavak voltak. S az összes képző eredetileg ragként került fel a szóra. Nevezzük ezt a kettőt ezentúl „ragnak”.  

Ragként való alkalmazásuk már nem az egyszótagos ősnyelvben történt, hanem „újkori”, max, 8-10 ezer éves nyelvtani jelenség. Az (egyszótagú) ragoknak Cz. szerint a magyarban (Krizsa szerint minden eurázsiai nyelvben) azonos a funkciójuk. „Hangulati” értékük már nincs, mert az az alapszó tulajdona marad. Itt szállok vitába B.F.-fel.

A „ragnak” (képző+rag) már csak módosító: szófaj-kijelölő: pl. igeképző (-xt, -xj, -xl, -xr), főnév és melléknévképző), cselekvés gyakorító-sokszorozó (-xk, -xg), igéknél műveltetés, visszahatás, személyre utalás (egyes-többes 1-2-3) – az alapszó értelmét intézményesítő (-xn, -xm), stb. funkciójuk van. Talán valaki finomítja majd Czuczor és Krizsa szófelépítés-elméletét...

S most egy rövid kitérő arra, hogy mi a fő különbség Czuczor és Krizsa felfogása között? Az, hogy Cz. az alapszavakat tekinti a magyar nyelv „alappilléreinek”, Krizsa pedig a puszta, a magánhangzóktól megfosztott 1 vagy 2 mássalhangzós egységeket tekinti az összes ragozó eurázsiai nyelv (a sémi nyelveket is beleértve) értelem hordozóinak. 

2014.03.02. 07:45
Kati

A P/F és B/V hangpárost a hivatalos nyelvtudomány is együtt kezeli, meg a gyöknyelvészet is. Azt is közösen állítjuk, hogy csak a P változhat F-re, de fordítva nem. Ez azt jelenti, hogy a P használata megelőzte az F-et a beszédben. A hivatalos nyelvtudomány szerint az u.n. hangtörvények a világ összes nyelvére igazak, de én ezekből már csak keveset tartok érvényesnek. Afrikáról pedig, ahonnan az F és a B felérkezett, de én egyetlen nyelvüket sem beszélem, kicsit sem, nem állítok semmit.  

Az S/Sz együtt keletkezett úgy, hogy elente inkább S-nek ejtették – s ezt egyértelműen, írásos adatokkal is lehet bizonyítani sok nyelvből.

A C és a Cs összetett hangok. A C=TSz, a Cs=TS. De ez utóbbi, pont az S/Sz korai „történelme” miatt, amikor még nem vált szét a kiejtésük – Cs=TSz is lehet.    

A Z/Zs páros késői, zöngésedett leszármazottja az Sz/S-nek (ilyen, vagyis fordított sorrendben) úgy, hogy még a rag-funkcióik is átöröklődtek. Ez bizonyítja, hogy a Z/Zs abban a korban jelent meg, amikor az eurázsiai ember már mondatokat is mondott és azokban nyelvtani szerkezeteket használt.

Most áttérek a találós kérdésemre: „Mi lehet a közös értelem a P/F-C/Cs váz FLEKTÁLT gyökszavai között? Pác, paca, peca, piac, pici, póc (hal), picsa, pöce (gödör), pacsi, pacsa (kendő), Pécs, fics (úr), pöcs, föcs (tej)?”

Erre (persze csak szerintem, vagyis „gyöknyelvész felfogásban”) így lehet válaszolni: a P/F-C/Cs gyökszavaknak háromféle értelmük van, de érezzük, hogy azok is összefüggnek egymással:

1. A piac-on sokan nyüzsögnek – a póc tömeges hal– a pici nagyból származik, vagy a nagy másolata.

2. A pác(lé) felbontja a húst – pecá-záskor kinyitja a hal a száját– picsa, pacsa-kendő: szétnyíló.

3. A paca szétfröccsent tinta – Pécs környéke mocsaras terület volt – a pöcs és föcs-tej (az első tej ellés után): szétspriccel – a fics-úr „feltör” – pacsi: úgy rácsap, hogy „szinte” fröcsköl (pacskol). 

2014.03.01. 23:25
fejsze

Hmmm!

A P és F illetve a C és Cs hangok egy kalap alatt való kezelése nem túl szerencsés, avagy ugyanannyi erővel a B és V illetve az Sz és Z sőt, sz S hangokat is egybe lehetne venni páronként az előbbiekkel, vagy nem?

Ha már együtt vannak, kezdjük a P és F hanggal. A P hang jellemzői: megszakított levegő/lebegő hang, mint amilyen egy pukkanaás avagy koppanás, azonban nem túl keményen/hegyesen, hanem kissé tomPán, mint a puffanás. Az F hang a P-vel szemben feloldja a megszaktottságot, azonban hasonlóan levegő/lebegő hanghatású. A C/Cs hangok mindegyike megszakítottságot sugall, azonban éppen ellenkező előjellel, azonban a C hang határozottan kicsinyít, élesít, hegyesít, míg a CS hang annak levegősebb, vaskosabb változataként sugallja árnyaltabban ugyanazt (kicsinykét lágytva).

Ennek megfelelően egy iCi-PiCi-PeCek-PöCök-CSePPet-CSöPPent a PöCcSön, s PeCSétnyi-PaCa-PaCSát hagy CSáPos-CSaPként, de CSiPegetni sem lehet nagyobbat, mint CSiPányi szemeket, s a CiPó sem éppen nagy kenyér. Bár elég erőteljes a CP/PC hanghatás, mégis sok a más értelmű kifejezés, lásd: CSaP, CSéPel (üt-ver), PáC, PeCér, PéCS, CSePü, CSoPort, PöCe (talán kis gödör?), CSuPa, PuCér, CSuPor, CuPák, CSoPort, CSaPat. Azaz igen sok a kivétel.

Ugyanez F hangggal már óriási szórást mutat az F és P jóval távolabbi kapcsolata miatt, mint a C és a CS hangok esetén: CaFrang, FaCér, FaCSar, FeCSérel, FeCSke, CiFra, FiCak, FiCkó, FiCSúr, FuCCS, CSúF.

Amennyiben a B hangot tesszük a P-vel párba (P/B), akkor a következő sorozat jutna eszünkbe: BaCSa, CSaBa (kisöccs), BáCSa, BáCSi, CSáB, BeCe (kisebbít), BeCS, BéCS, BiCe(g) (kissé szaggat), CiBak, BiCSak/BiCSka, CSiBe, CSiBor, BoCS (kis medve), CSoBB, BuCi, BuCka, (BóCa).

2014.02.23. 09:44
Kati

A "J csoport eltérő viselkedése" című tanulmányt alaposan kibővítettem, és lecseréltük.

Találós kérdés: mi lehet a közös értelem a P/F-C/Cs váz FLEKTÁLT gyökszavai között? Pác, paca, peca, piac, pici, póc (hal), picsa, pöce (gödör), pacsi, pacsa (kendő), Pécs, fics (úr), pöcs, föcs (tej).

Nem, azért nem egyetlen közös értelem lesz, hanem 2 vagy 3. De még azoknak is van - távolról - közük egymáshoz.

2014.02.22. 22:12
Kati

JG gyök: a JoGban nem látom, hogy a G a D folyománya volna.  Válasz: a G nem, de más nyelvekben a Gy=DI/J szokott lenni.

A magyar gyökszavak nagyrésze a gyökváz flektálásával keletkezett és ilyenkor valami közös értelmet lehet találni köztük.  (Pl.: rác/nép/, réce, ruca, rece, rács – közös értelem: „futó”.)

A jég és jog szavaknak azonban semmiféle közös értelmük nincs, tehát nem is flektálásból erednek. Az pedig feltűnő, mert a JG váznak összesen is két gyökszava van. Az újkori G az ősi H és K utódhangja – de hiába cserélem fel a G-t, ezektől egyik szóhoz sem kapok hasonló értelmet. A héberben nincs ugyan Gy betű, de a DJ torlódásakor, a beszédben, mégis hallunk Gy-t. A héber jodé/j/a=tudja (tuggya), todaá=tudat. Még a finnben is: taitaa=tudás, tiede=tudomány. DJ lesz az a G! Mert nemcsak a jog rokonítható a jodéa szóval, hanem jegy is a jied=kijelölte és jegyzet is a j’d/j/ión=közleménnyel.

2014.02.22. 19:13
Kati

Lehetséges, vagy biztos héber rokonszavak

bújt (ige) – mavój = sikátor, bijúv = csatorna  A ma csak igei előrag.

bajusz, bojt – pe = száj (szőrös), píja = szopóka, böjt – píja = szájacska?   

fejt – pe = száj, pitah = kibogoz, felbont, fojt, fullaszt – plájer = fogó

fejsze, pajszer  /feje van, feszít/ – piszek =széttárta, poszel = farag

pajta – pe = száj, pijunit = kis nyílás, ajtó – ájin = szem, forrás, ajen = betekintett rajta

hajt – hitá = hajít, kidob, búza, hajtó – hatajá = terelés

lajt (hordó kerekeken) – laát = elnyelte

lejt (le-ejtőzik) – l’- = -hoz, -höz, ájit = keselyű

rajt (versengés) – rauj = érdemes, jár neki

rajta van – r’ijá (lágy i) = meglátás, r’ijá (kemény i) = legeltetés

rejt – r’ijá = meglátás, rojt – ribuj = sokaság

sajt, sajtol – sijóret = maradék

megsejt – sijech = -nak tulajdonít, (egy) sejt – s’jár = maradék

sújt – sájit = bogáncs, sijut = evezés

Nevek: Jenő – jonek = új hajtás,

János, Janka – jonek = szopik, januká = gyerek, Jónás – janu = sanyargatott

Gy = DI/J vagy GI/J

gyér  – dijut = szivárgás, gired = kaparta, gréda = csak

gyár – jaár = erdő, girer = vontatta

gyerek – jeled = gyerek, dajár = bentlakó

jár, jer (gyere) – jaár = erdő, gerá = izgatta

jérce (jár-tesze) – jore = dobáló (a csirke járása)

2014.02.20. 19:27
Kati

Nagy hozzászólás volt, de lehet, hogy több napot is igényel a válaszom. KÖSZ. 

Előljáróban annyit, hogy a magyar Gy hang legtöbbször (de nem mindig) D-I/J. Ha nem ez, akkor G-I/J. A magánhangzóval kezdődő (XJ) az én besorolásom szerint már más gyök - flektálva gyökszavak. Vitatkozni persze mindenen lehet és előfordul, hogy engem győz meg...

2014.02.20. 18:53
fejsze

Adalékok a J hang sajátosságaihoz:

Magánhangzóval is kezdődhet egy gyökszó gyökere, vagy nem?

Így a JX táblát bővíteném XJ-re! Pl.: aJ, eJ, éJ (Jé), íJ, úJ, melyek közül ez utóbbi a Jó párja

S az egész táblázatban a J-vel végződő gyökszavakat is megvizsgálnám, ha a Jé hang szerepe a vizsgálat tárgya.

JN gyök: JáNY szó nincs, csak LYáNY (LáNY), azonban van (ősi) JeNő (JöN hozadék), s érdekes volna elemzgetni a JáNos, JóNás, JaNka ... nevek eredetét.

JG gyök: a JoGban nem látom, hogy a G a D folyománya volna (kérlek, magyarázd meg, Kati, mire gondolsz?)

JSZ: a JáSZ szó nagy valószínűséggel képzett az íJÁSZ szerint, ami íJaS, ahogy a JuHász JuHos

JT: a JT hangpáros külön is érdekes a magyarban, hiszen kivétel nélkül Jé hangot reJTenek a szavak, amelyekben előfordul, sohasem eLY hangot, holott rengeteg szavunk közepén végén van LY hang!

Lásd: bújt, bojt, fejt, fojt, hajt, lajt(orja), lejt, pajta, rajt, rejt, rojt, sajt, sejt, sújt szavakat. S nem tudom hova rakni az aJTó szavunkat (talán a haJTó a forrása?)

A JR gyök gyakori szóbokor forrás: JáRda, JáRom, JáRat, JeR, JeRke, JéRce, JuRta, ..., amelyeknek szinte kivétel nélkül GY-s elhajlása is hasonértelmű fogalmakat alkotnak: JáRtó-GyáRtó, JeR-GyeR, JeRmek-GyeRmek, JuRta-GyuRta, s a JéR helyett GyéR is mintha lekicsinylő volna, mint a JéRce (réce) vagy a JeRke (ifjonc nőstény bárány avagy kecske).

2013.12.01. 15:07
Kati

Szeretettel köszöntöm a gyöknyelvész honlap látogatóit!

A magyar nyelv gyöknyelv, de gyöknyelvészet eddig még nem létezett.

A Czuczor-Fogarasi szótár hatalmas és kitűnő adatbázis, a gyöknyelvészeti alapok azonban eredetileg sem lettek kidolgozva és ez azóta – 150 éve – váratott magára.

Eurázsia nyelvei a jéghatárt képező Kárpát-medencéből (KM) származnak. Itt volt az őshaza, amely a jégkorszakok idején is mindvégig lakható maradt. Innen származik a magyarság is – amely kezdettől belakta, és itt is maradt – bár elszármazói a fél világot bejárták, s részben vissza is jutottak a mi hazánkba.

Ez a gyökszerkezetűből láncragozóvá továbbfejlődő magyar nyelv honlapja. 

A gyöknyelvészet elsősorban a ma is élő jelentős (finn, magyar, héber, arab, szanszkrit és dravida) gyöknyelvek kutatásával kíván foglalkozni. Mindebből a honlap szerkesztője a magyar és a héber nyelvet ismeri. A magyart anyanyelvként, a 4000 éves héber nyelvet pedig 30 éve beszélem.

A gyöknyelvészet összehasonlító történeti nyelvészet, amelyet legkevesebb két gyöknyelv alapos ismeretében lehet csak művelni. Kutatásaim szerint az akkád-héber (és leszármazottaik: az arám és az arab) nyelv valamikori őse is a KM-ből származik. S megfordítva, a magyar nyelv kifejlődésében is nagy szerepe volt őseink délvidéki tartózkodásainak, ahol az Afrikából felérkező nyelvek hatása alá kerültek: a Kaukázusban, Felső-Mezopotámiában, Itáliában, stb. és folyamatos visszaáramlásuknak a KM-be. A láncragozó (magyarféle) nyelvek csak később, az újkori (kb. 12.000 évtől) népvándorlások során népesítették be Elő-Indiát, Ázsia nagy részét és jutottak át az amerikai földrészre is. 

A finn és a legészakibb kisnyelvek története más. Ezek olyan régen (legalább egy jégkorszakkal korábban) váltak le az európai ősnyelvről, hogy különálló csoportot képeznek. Szintén gyöknyelvek, de sem a magyarnak, sem a sémi, sem az indiai gyöknyelveknek nem közeli, hanem éppen a legtávolabbi „rokonai”.

A gyöknyelvi állapothoz még közelálló a szintén láncragozó szláv nyelvek tömbje – s ezeknek is a Kárpát-medence volt az őshazája. A szláv nyelvek közül az orosz gyöknyelvészeti feltárását magam, a szlovákot pedig Varga István – szintén megkezdtük már. Igen nagy szeretettel várok a honlapra bármely más gyöknyelvet ismerő érdeklődőket, kutatókat is.

Krizsa Katalin

 

Nézz élõ live filmet gportalon! 0-24-ben! Klikk ide! Filmek élõ live!!!!!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT