S mi izraeliek miért nem hallottunk még erről a törzsről? (Én sem hallottam a 35 éves ittlétem alatt). Egyrészt azért, mert Izraelben a világ minden tájáról, vagy 200országból jöttek emberek, közöttük kettős-azonosságú összetartozó „törzsek” is. Még a II. világháború túlélői között is vannak „magyar-zsidók” – értsd olyanok, akik mindennek ellenére büszkék arra, hogy ők „először is magyarok”. De ez sajnos már nem jellemző a felnövekvő új nemzedékre. Mert ők ugyanazt tanulják, amit ma az egész világon tanítanak rólunk. Ki a hibás ebben? Az otthoniak – az, hogy ezt 150 éve megtűritek. Ennyi ideje hagyjátok magatokat becsapni a szibériai medve-kultusszal, azzal, hogy úgymond, mindössze 3000 éve még csak halász-vadász „alapszavakat” ismert a magyar nyelv. Meg csak jövevények voltunk a KM-ben, pedig őslakói vagyunk. És mindezt egy tucatnyi olyan „nyelvrokonnal” bizonyítják nektek, akiknek sose volt saját írásuk, meg már nincsenek is (oroszul írnak és beszélnek). Tehát a saját nyelvükön még 100 éves, 3-4000 szavas szótárkáik se voltak soha. (Pedig a nyelvek valóban tudományos feltárásához sokkal többre van szükség.) Ezt a tucatnyi „rokonnyelvet” nem is ismerhették! Mi maradt (ami tényleg összehasonlítható)? A mindössze 400 éves finn írásbeliség, és a 200 éves észt. S akit mégse tudnak annyira megvezetni, hogy ezt a „leszármazást” elfogadja, az is csak legyint: „úgyse tehetünk semmit”. Bizony, a magyarság mostani meghunyászkodására már tényleg nem lehetnek büszkék az elszármazottak.
A Lajos névnek van héber rokonszava: lajás = dagasztó (munkás). Ennek eredete a lájis = oroszlán (a macskafélék kölykei „dagasztanak”). A Balatonnak is van rokonszava: balát = kiütközött, szembetűnt (pl. egy nagy vízfelület a tájban) – de mégsem. Ez direkt átvétel lesz az őshazából: a Balaton neve. Az izraeli Tábor-hegy: a héber tabúr = középpont, köldök, tavéra = tábortűz.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
S mi izraeliek miért nem hallottunk még erről a törzsről? (Én sem hallottam a 35 éves ittlétem alatt). Egyrészt azért, mert Izraelben a világ minden tájáról, vagy 200 országból jöttek emberek, közöttük kettős-azonosságú összetartozó „törzsek” is. Még a II. világháború túlélői között is vannak „magyar-zsidók” – értsd olyanok, akik mindennek ellenére büszkék arra, hogy ők „először is magyarok”. De ez sajnos már nem jellemző a felnövekvő új nemzedékre. Mert ők ugyanazt tanulják, amit ma az egész világon tanítanak rólunk. Ki a hibás ebben? Az otthoniak – az, hogy ezt 150 éve megtűritek. Ennyi ideje hagyjátok magatokat becsapni a szibériai medve-kultusszal, azzal, hogy úgymond, mindössze 3000 éve még csak halász-vadász „alapszavakat” ismert a magyar nyelv. Meg csak jövevények voltunk a KM-ben, pedig őslakói vagyunk. És mindezt egy tucatnyi olyan „nyelvrokonnal” bizonyítják nektek, akiknek sose volt saját írásuk, meg már nincsenek is (oroszul írnak és beszélnek). Tehát a saját nyelvükön még 100 éves, 3-4000 szavas szótárkáik se voltak soha. (Pedig a nyelvek valóban tudományos feltárásához sokkal többre van szükség.) Ezt a tucatnyi „rokonnyelvet” nem is ismerhették! Mi maradt (ami tényleg összehasonlítható)? A mindössze 400 éves finn írásbeliség, és a 200 éves észt. S akit mégse tudnak annyira megvezetni, hogy ezt a „leszármazást” elfogadja, az is csak legyint: „úgyse tehetünk semmit”. Bizony, a magyarság mostani meghunyászkodására már tényleg nem lehetnek büszkék az elszármazottak.
A Lajos névnek van héber rokonszava: lajás = dagasztó (munkás). Ennek eredete a lájis = oroszlán (a macskafélék kölykei „dagasztanak”). A Balatonnak is van rokonszava: balát = kiütközött, szembetűnt (pl. egy nagy vízfelület a tájban) – de mégsem. Ez direkt átvétel lesz az őshazából: a Balaton neve. Az izraeli Tábor-hegy: a héber tabúr = középpont, köldök, tavéra = tábortűz.