Gyöknyelvészet
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Magyar Adorján kérdései
 
Ajánlott honlapok
 
Elérhetőség

krizsa@inter.net.il

 

 
Látogatók
Indulás: 2013-12-01
 
SUMÉR-AKKÁD
 
Fórum
[313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]

tegnapelőtt 06:25 Idézet

Nos, tényleg hangutánzó a TL gyök? Hm. Ma már nem érezzük "hang"-nak... A kiértékelés következik.

Kulcsszavak a TL gyök értelméhez: tél, szél, szól (süvölt), BEFED.

Tudnivaló: az ősi T-nek ismert, a hivatalos és a gyöknyelvészetben egyaránt elfogadott későbbi hangváltozásai Sz/S és D, majd a legújabb Z/Zs páros.

Magyar tél / szél, „szól” ® finn: talvi = tél, túli = szél ® orosz: tül = hát(szél), tele- (távoli).

Hangulatfestő szavak? Olyasmi, de itt nem „hangulatot” festenek az emberi agyban, hanem az északi TÉL  értelmét (borzalmait). Az agyi „huzalozás” örökletesen össze van kötve a hó általi mindent BEFEDÉS és a védtelenség elleni menedékek BEFEDÉS értelmével. Magyar: tele, telel.

Finn talo = lakóház (és nem a „kota”, mert az köt-özött, pl. egy nádtetős szerkezet). A finn talja = bőr, bunda, talli = istálló. Orosz: telo = test (a bőr-rel, és télen bundával is) be van burkolva.

Héber (a délvidéken ritka a hó, de rengeteg az eső TÉLen): t’laá = viszontagság, taalá = átok,  t’alá = csatorna, árok, tȧl, talul = harmat, -os, tel (tele!) = domb, halom, tlulit = bucka, tilél = befedte, tilul = feltöltés,  til = rakéta, hitil = dobta, hajította, tolál = elnyomó.  Német: toll = őrült, kerge (viharos szél)  Tülle = csőr (csíp), kifolyócső. 

Angol: tail = nyomon követ, tall = magas, tele- = táv-, tell = elmond, utasít, szól, hat (rá), tile = zsindely, cserép, csempe, burkol, befed, toil1 = erőfeszítés, bajlódik, toll = harangszó, megkondul. 


2017.12.08. 19:44 Idézet

TL gyök  és  TLL váz, magyar

TaL tál, tálal, találtallóz (tarlóz), tallér (idegen szó)   TeL tél, tele, telel 

TiL tiló, tilol, tillárom   TőL tőle   TúL túl   TüL tüll   ToL (el)tól, tolul (nyomul), toll  

TL gyök és TLL váz, finn

TaL tali = faggyú, talo = lakóház, épület, telek, gazdaság, cég, tála = dollár (eredete: tallér), talvi = tél, talja = bőr, bunda, talli = istálló, garázs, talla = szántalp.

TeL tela = ászokfa, henger, tele- = távol-, teljete = bezár, csuk.

TiL tila = hely, tér, telek, állapot, alkalom, tili1 = számla, kimutatás, tíli2 = tégla, tilli = kapor, tüll (fátyol)   ToL tola = út, állapot, tollo = bolond.

Tul túli = szél, kedv, hangulat, tuli = tűz, láng, tulo = megérkezés, zsákmány, jövedelem, eredmény, szorzat, tuoli = szék, tulva = árvíz, áradat, túlla = szél, tulla = megérkezik, születik, jön, elér, keletkezik, (növ)terem, történik, válik, kell, tuolla = ott (tuo = az, azon).

TüL tülü = barátságtalan, rideg, tűli = mód, modor, divat, tülli = parti lile, tüll, telli = ütés, csapás, randi, teelle = itt. Miért lehet belevenni pl. a TLV (talvi) és a TLJ (teljete) szavakat? Mert ez a V eredetileg W (a finnben nincs is más), vagyis O/U/W. A J pedig mindig I/J – nem valódi mássalhangzók.

TL / TL gyök  és  TLL / TLL váz, héber

TaL tlá = (ruha)fogas, t’laá = viszontagság, t’alá = csatorna, árok, gyógyulás, taalá = róka (arám), taalá = átok, táalul, -án = csíny, suhanc (az a torokmagánhangzó), talul = meredek, talelet = tuberkulózis (göbös tüdő).  TaL tȧl = harmat, tale = kisbárány, Kos cs.kép, talu = foltos, talul = harmatos (a T egy újabb, kicsit erősebben ejtett t)

TeL tel (tele) = domb, halom, tiul = csatornázás, tilúa = hernyóirtás   TiL til’á = pirosra festette, tilél = befedte, harmatozott, tilul = (föld) feltöltés   TiL til = rakéta, hitil (tul) = dobta, hajította

ToL tole, (tilá: múlt idő) = felakaszt, függeszt, tol’á = féreg, tolál = elnyomó   TuL tulál = feltöltött, meredekké vált, tlulit = bucka, dombocska   TuL tulál = beharmatozott, tlulá = röhej

TL gyök, orosz (TLL nincs)

TeL tele- távol- (telefon), télo = test   TüL tül = hát, hátoldal

TL gyök és TLL váz, német

Tal Tal = völgy   TeL Teil = rész, részlet, hányad, Teller = tányér

ToL toll = őrült, kerge    TüL Tülle = csőr, hüvely, kifolyócső, Tüll = tüll

TL gyök és TLL váz, angol

TaL tail = farok, (ruha)uszály, végződés, nyomon követ, tale = történet, mese, pletyka, tall = magas, tally = rovás(os pálca), címke, megszámol, egyeztet

TeL teal = bőjti réce (vadkacsa), tele- = táv-, tell = el-, mond, utasít, tud, megfejt, szól, hat (rá)   TiL tile = zsindely, cserép, csempe, burkol, befed, till1 = -ig (idő), till2 = felszánt, megművel

ToL toil1 = erőfeszítés, gürcölés, bajlódik, toil2 = csapdába csalva, elbűvölve, toll = harangszó, megkondul, toll = vám   TuL tulle = tüll 


2017.12.06. 09:56 Idézet

Tilinkó, tillárom... azért ez nem meggyőző. Tudniillik, hogy a TL gyök valóban hangutánzó eredetű volna. Azt már bemutattuk, hogy ezekről a szavakról mit mond (az iskolások számára szerkesztett) etimológiai szótár. Hát az összehasonlító gyöknyelvész?

Az összehasonlítások következnek.


2017.12.06. 08:17 Idézet

A TL és a TLL gyök(váz). Az L a legismertebb kozmopolita (nemzetközi) igeképző. Ha kétszer van egymás után, az azt jelenti, hogy kétszer képzett igét ugyanabból a tőből? Igen! (Ugyanez vonatkozik az R igeképző ismétlődésére.) A TL magyar gyökszavai: tál, tele, tél, tiló, tól, -tól / től(e), túl(jut) / túl (sok). A TLL váz (bővített) szavai: talál, tálal, talló (=tarló), telel, tilol, tolul, toll, tüll (nem magyar).

Áttekintjük, hogy a Tótfalusi etimológiai szótár miként vélekedik ezek eredetéről. S persze ott sem… de egyelőre mi sem tartjuk őket hangutánzónak.

Tál Ősi örökség az ugor korból: vogul tul (‘teknőszerű fatál’). Ez valószínűleg iráni eredetű az ugor alapnyelvben: perzsa tál (tál, tányér).

Tél Ősi örökség a finnugor korból: vogul tél, osztják teleh, zürjén töl, cseremisz tel, finn talvi. Tele A… görög téle (távol, messzire) megfelelője.

Tiló Ótörök, pontosabban csuvas eredetű vendégszó: csuvas tila (tiló). A kender és len szárainak összetörésére és a pozdorjától elválasztására szolgál. Származék: tilol. Ótörök, csuvas: tila (tiló). A magyarba *tilig forma kerülhetett, ennek szabályos fejleménye a tiló.

(El)Tól Ismeretlen eredetű szó, a tolonc nyelvújítási alkotás a lelenc, tanonc mintájára. Lásd még told, tosz.

Től(e) A személyes névmás -től raggal, melyben egy önmagában nem adatolható régi „től” határozószó rejlik, ablativusi (határozói) -l raggal.

Túl A távolra mutató *to- (a csillag azt jelenti, hogy csak kikövetkeztetett és nem valóban adatolt szó:-) névmási tő (lásd távol, tavaly, tova, tékozol) megszilárdult alakja az -l ablativusi raggal - közeli rokona lehet a távolnak. Eredetileg a honnan? kérdésre felelt (-tól, -től), a mai locativusi (helyhatározó) értelme másodlagos.  

Talál A tal- alapszót -l gyakorító képző egészíti ki (mint dobál, metél). (Krizsa: hű, hányféle magyarázata van a szerencsétlen L -nek! Határozói rag, gyakorító képző… – hát igeképzőnek miért nem volt jó? Mert akkor kiderülne (hacsak nem szókezdő az L) – hogy minden nyelvben igeképző.) Ősi örökségünk az uráli korból: cseremisz tolam, finn tulla, észt tulema, szamojéd tuam (jön, érkezik). A „jön, megy” és „talál” jelentések más nyelvekben is kapcsolatosak: latin venire đ invenire, orosz idtji đ najtji, mi több, a magyar rájön szónak is van „kitalál” jelentése. 

Talló (=tarló) Learatott gabonaföld a szárak torzsáival. Ótörök eredetű: kun tarlov, csagatáj tarlag, oszmán tarla (szántóföld). Magyarban is ez lehetett a legkorábbi jelentés, mai értelme nyilván a tarol (lásd tar) jelentésének beszűrődése révén szilárdult meg. A tallóz (tarlóról elhullott kalászokat gyűjtöget) – ma főképp átvitt értelemben használatos: elszórt ismeretanyagot szed össze.

Toll Ősi örökség az uráli korból: vogul tol, osztják togel, mordvin tolga, szamojéd to (toll, szárny). Az eredetibb magyar tol véghangzója a toldalékos helyzetekben geminálódott (kettőződött – miért is ne legyen magyaul?): tolam đ tollam đ toll.  Tüll Hálószerű, átlátszó fátyolszövet. A német Tüll, forrása a francia tulle. Tulle város nevét viseli, mert ezt a kelmét itt készítették először.

…de a TL és TLL váz szavait – egyelőre – mi sem tartjuk hangutánzónak. Addig nem… amíg rá nem bukkanunk a tilinkó, tillárom szavakra. S a héber (de nem eredeti héber szó) TILIA = hársfa. (Kérgéből könnyen készíthető háncs). Tótfalusi: "A tilinkó egyszerű furulya. Talán hangutánzó eredetű. Lehet a román tilincă átvétele is (ami műlatin szó – a görögből / az meg alighanem az etruszkból…) – s a kölcsönzés irányát nem lehet eldönteni." Eddig a Tótfalusi szótár... Valóban nem lehetJ.


2017.12.05. 07:22 Idézet

Most egy olyan szót kellene elemeznünk, ami nagyon nem néz ki hangutánzónak - és bebizonyítani, hogy az eredete mégis az:-). Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy én még a kvantummechanika szó eredetét is vissza tudom vezetni egy 1/2 millió évvel ezelőtti vulkánkitörésre:-))). Csak azt állítom, hogy a legtöbb nyelv nagyon sok szava hangutánzó eredetű... A FELE szókincsük - biztosan.


2017.12.03. 06:12 Idézet

Na, keressek egy nagy halom példát a "nem-hangutánzónak" titulált szavakból, amiknek természetesen VAN jelentésük, hiszen ezek is nyilvánvalóan a természet hangjai voltak... Hány nyelven keressem meg - ugyanazt?:-))). 

És hogyan? Választunk egy gyököt (=gyökvázat): MR. Ennek a gyökszavai bármely nyelven MxR alakúak lesznek, ahol az x akármelyik magánhangzó. Bővített szavainak pedig ez az első szótagja. E gyökváz eredete az állati morgás: mrrrr. A morgás az emberi agyban örökletes értelmű: merészséget, az ellenfél nagyságának, erejének méregetését idézi fel – és támadást: megmar, kiharap belőle. A gyök egyértelműen hangutánzó. Értelmére ugyanúgy vissza lehet következtetni a gyökszavak összességéből, mint a morgásból: (meg)mar, mar(magasság), mármer, (ki)mer, mér, Mura (folyó – de magyar a szó?). Annak, hogy a hivatalos nyelvészet is hangutánzónak tartja-e a fenti gyökszavakat, a Tótfalusi etimológiai szótárban néztünk utána. Mert ha ott is, akkor a hivatalos nyelvészet szerint is van kapcsolatuk a jelentéssel… de egyiket sem tartják hangutánzónak. (Ez még engem is meglep.) Az összehasonlítandó nyelvek: magyar, finn, héber, orosz, német, angol. Tehát: 

Magyar: (meg)mar: nem tartják hangutánzónak, mar(magasság): nem, már: nem, mer: nem, (ki)mer: nem, mér: nem, Mura (vízimalom, erőmű). 

Finn: meri = tenger, murina = morgás, mirri = cica, murto = betörés, muru = törmelék, murha = gyilkosság…

Héber: m’áre = átönt (Mura), kiürít, m’rí = ellenszegülés, m’érá = átok, mérá = gonosz, more = tanító, rámutat, lövő, lázadó, morá = (Isten)félelem, mare = látvány, kinézés.

Orosz: mars! = elkergetés, méra, merka = mérték, merz’kij = visszataszító (morózus), mórda = állatpofa, mority = kiirtani, stb. (sok ideillő szó van minden nyelvben).

Német: Marine = tengerészet, Marsch = mars!, morden = gyilkol, murmeln = csobog, morog, Mur = Mura folyó (a szláv nyelvekben is hasonló), stb.

Angol (50%-ban műlatin szavakból álló nyelv): mar = elront, mortar = mozsár, maraud = fosztogat, march = menetelés, mere = tó, mortal = halálos…


2017.12.01. 07:30 Idézet

A "Krizsakata" nickem mindig copyrightot is jelent:-). A hivatalos nyelvészet legnagyobb jelentőségű, a valóság, a nyilvánvaló ellentmondások elől menekülő csalása így szól: „…nincs kapcsolat a hangtani alak (a szó hangtani alakja) és aközött, amit jelent”. Ezt a hamis állítást ma a nyelvészet minden ágazata felhasználja – itt a legkönnyebben hozzáférhető Wikipedia cikkből idézzük:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hangut%C3%A1nz%C3%B3_sz%C3%B3  „Jellegzetes vonása a hangutánzó szónak az, hogy természetes motivációja lévén, kivételt képez azon szabály alól, mely szerint a nyelvi jel általában önkényes, azaz nincs kapcsolat a hangtani alak és aközött, amit jelent.

A valóság pedig az, hogy az ősemberi beszéd prototípusát az egész világon a külvilág természetes hanghatásaiból leutánzott indulatszavak képezték. Teljes mértékben! Az emberi faj genetikusan beírt hang-kommunikációja (igen, mint a madaraknál), az ős-beszéd – már amennyire hasonlóak voltak a különböző földrajzi helyek hangforrásai – az egész világon hasonlított. Nem egyetlen ősnyelven kommunikált tehát (1/2-1 millió évvel ezelőtt) az értelmes elő-ember, hanem annak többféle változatán. Az ember által kiejtett „hangok” a mai mássalhangzókhoz közelebb álló torokhangok lehettek, számuk-jellegük pedig kb. a fele lehetett a fő mássalhangzó karaktereknek. Az emberi beszéd eredetét, "szavait" és azok értelmét tehát manapság a mássalhangzó gyökvázakban lehet ELÉG JÓL beazonosítani. De csak a természetes módon kifejlődött nyelvekből! És azokban tényleg közösek ezek a vázak? Az ős-mássalhangzókra nézve igen. Az ős-mássalhangzók későbbi hangváltozásaira nézve azonban csak gyakran / részben / esetleg. Ennek kutatásával foglalkozik az Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet.


2017.11.29. 16:51 Idézet

Várnai írta: "Sajnos a latint olyan műnyelvnek tekinted, amit semmire sem fogadsz el. Pedig 2000 évnél régebbi folyamatos írása van és rendszeres utóragozás van benne." 

Válasz: Nyelvnek persze, hogy elfogadom, méghozzá sikeresnek! (Sokkal sikeresebbnek, mint pl. az eszperantót, sőt. Az élő nyelvekhez is közelebbinek tartom (hiszen  azokból lett "összevarrva"). Amire nem fogadom el, az az Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet (ÖTGy). Sem a latint, sem a (részben) belőle származó újlatin nyelveket, sem az angolt - s én még a sumérral szemben is szkeptikus vagyok - nem fogadom el az ÖTGy kutatási alapjának. Csak a természetes nyelveket. Hm... Hát az orosz sem igazán természetes (az óegyházi ügyeskedés miatt). Ez igaz, de a szláv nyelveket megfelelő módszerrel "le lehet pucolni" úgy, hogy az elég jól megtartott gyökrendszer előbukkanjon. 

Ha így gondolom, akkor hogyan kutatnám a nem, vagy nem teljesen természetes nyelvek fejlődéstörténetét? Én sehogy. De attól még kutassák mások. Meg úgyis csak többszáztól másfélezer év az egész történetük... Miközben a természetes nyelveknek min. tízezer, de inkább több tízezer év.

Mi a lényeg? Miért fontos a természetes és a mesterséges nyelvek elkülönítése és a különbség tudatosítása is? Azért, mert a mesterséges nyelvekból hiányzik a gyökrendszer. Pedig az emberi faj hang-kommunikációja ma is a természetes környezet hanghatásain alapul. Azok túlélési fontosságáról ÖRÖKLÜNK leírhatatlan mennyiségű, sokmilliárd neurális kapcsolatot (élelemszerzés, nyugalom, veszélyekre felfigyelés, mi a SZÉP és mi az ijesztő... Na ugye: amit a természetben látunk). Ez az, amit a mesterséges és a buherált nyelvek kiirtanak, illetve összezavarnak - az ilyen nyelvek ÜRESEK. Gyökeik (a gyökvázaik!) vagy zűrösek, vagy nincsenek is. Na és? Ez akkora baj? Igen. Mert a természetes anyanyelvű népesség lényegesen értelmesebb / rátermettebb / kreatívabb... Hogyis van, mennyi a magyar (zsidó, stb.) származású, vagyis gyök-anyanyelven "elinduló" Nobel díjasok száma? Hűha, ez az, amit nem volna szabad kimondani! Most mi lesz?

A műnyelvekkel?:-) Nagyon lassan talán visszacsúsznak egy természetesebb nyelvállapotba... lehet, hogy azért "változnak folyton". 


2017.11.28. 19:51 Idézet

A hivatalos történeti nyelvészet (bármely nyelvcsaládra nézve) értéktelen. A finnugornak nevezett nyelvcsalád esetében azonban nemcsak értéktelen, hanem tudatos csalás. Megindokolom:

1. 15+2 holt finnugor nyelvet tartanak számon. (Ez azt jelenti, hogy a gyöknyelvészet 16 finnugor-mínusz-magyar nyelvről szól.) Folytatás előtt kérem olvassuk el a Wikipédiának most fentlevő, legújabb kiadását a témáról:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Finnugor_nyelvek  ami már kezd közelíteni a Gyöknyelvészet megalkotója, Krizsa Katalin álláspontjához. A finnugor nyelvészet szerint: „A nyelvrokonság vizsgálatakor nem a szavak jelenkori vagy közelmúltbeli alakját, hanem a legkorábbi elérhető dokumentumokat kell figyelembe venni. (A cél tehát nem az, hogy olyan nyelvet keressünk, amelyhez minél régebbi adatok érhetők el, hanem hogy a szóba jöhető nyelveken belül az elérhető legrégebbi változathoz nyúljunk vissza.)” Eddig idéztem a Wikipédia cikkéből. A holt nyelvek mitől lesznek „szóbajöhetők”, és ezeknél mihez nyúltak vissza? Valamikor egy néprajzos (milyen anyanyelvű?) meghallgatta egy-két beszélőjüket (honnan tudták, hogy tényleg azok voltak?) – milyen betűkkel jegyezte le a beszédet? / ki garantálja a kiejtés valódiságát? stb. De nemcsak a holt… mert a finnugor nyelvek többsége soha, a mai napig sem rendelkezik írásbeliséggel – meg már úgyis oroszul beszélnek. Néhány finnugor nyelv öregei a saját nyelvükön beszéltek (még 20 évvel ezelőtt…). S ezek a nyelvek, ha egyáltalán kialakították az írásukat a legutóbbi évszázadban, akkor is csak orosz betűkkel. Összegezek: egyetlen olyan fn. nyelv van (a magyaron kívül), amelynek legalább 400 éves az írása. Ez a finn. Utána az észt írás jön, ami 200 éves – és nincs tovább…

2. Minek alapján különítik el a „nyelvcsaládokat”? Az elkülönítés fő módszeréről itt lehet tájékozódni:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Rendszeres_hangmegfelel%C3%A9sek_t%C3%B6rv%C3%A9nye

http://renhirek.blogspot.co.il/2010/02/szabalyos-hangmegfelelesekrol.html  De ha ezt ismered már – vagy részletesebben nem érdekel, akkor röviden összefoglalom 2-3 példával:

A nyelvcsaládokat állítólag az jellemzi, hogy ha egy bizonyos szóval az egyik nyelvből a másikba ugrunk át, s eközben a szó elváltozik, akkor ugyanazok a hangok kell, hogy felváltsák egymást. Példák: a finnugor nyelvcsalád összetartozását egyebek között az jellemzi, hogy: A P hangot az F válthatja fel: finn pú = magyar fa, pee = fej. A K hangot a H: finn kala = magyar hal. A T hangot a Z: finn kota = magyar há(A finnben persze nem is lehetne F és Z, mert a mai napig sincsenek. Pláne a Z, ami utolsó mássalhangzóként, nagyon későn jelent meg a délvidékenJ).

Nos, mindez, úgy ahogy van, csalás. Miért? Mert ki van zárva, hogy az elmúlt 100 év alatt, sokezer nyelvész ne vette volna észre… hogy a „szabályos hangmegfelelések” semmiféle nyelvcsaládra nem jellemzőek. ÁLTALÁNOSAK. Hiszen számtalan más nyelvpáros összehasonlításakor ugyanezt fogjuk találni. Pl. a héber-magyar pároson belül is. Vagy a héber is finnugor nyelv volna?

P/F: a héber pe = száj, nyílás (aha, a fej), peder = (háj)fodor, pag = megdermed (fagy). K/H: kupola = hupola (feldagadás ütéstől), kahol = kék (kékül: halottszín), stb., rengeteg példa van. 


2017.11.27. 07:09 Idézet

…Ez komoly, valóban csalás? IGEN. Azért csalás, mert nem hihető el, hogy kb. 100 év alatt sokezer nyelvész ne jött volna rá mindarra, amire én, a kb. 1o évi kutatásom alatt rájöttem. Mert ha volt, akár csak néhány, akik rájöttek, akkor a hivatalos történeti nyelvtudomány: CSALÁS. Nézzük a bizonyítékokat. A nyelvek valóban folyton változnak? NEM. Az idegen és a SZAKSZAVAK ugyanis nem az illető, pl. a „mai magyar” nyelv részei. Ha pedig nem, akkor miattuk NEM IS VÁLTOZIK az a nyelv. Hanem? csak az idegen és a szakszavak mennyisége változik benne.

De-de-de! Ha nagyon régiek már, mondjuk az eredetileg tényleg török vagy szláv szavak, amiket már sokszáz éve használunk? (olyanok is vannak azért, csak nagyon kevés). Akkor ezekről nem is tudhatjuk ma már, hogy az ó-nyelv részei voltak, vagy sem? Onnan tudhatjuk, ha megvizsgáljuk. Hogy „magában áll-e” az a gyökszó – feltéve, hogy egyáltalán lebontható volt egy hosszabb szó a gyökszavára. Legyen példa a „differencia”. Mi ennek a legkisebb magyar gyökszava? Nincs – és ezzel befejeztük a kutatást: nem magyar szó. Akkor legyen példa a „lapát”. Az állítólag a szlávból jött (ne nevess előre). A gyök: LP, a gyökszó: lap. Van az LP-nek több flektált gyökszava is (nemcsak ez az egy)?. Mert ha még 1-2 van, akkor már lehet, hogy magyar a szó (és további vizsgálatok még segíthetnek...), de ha 3-nál is több van, akkor egészen biztos. Persze, hogy több is van: lap, láp, lep, lép, lép (ragadós...), lép (testrész), lop. Ezek magyar gyökszavak, a bőséges szóbokraikkal. Tehát a lapát nem szláv eredetű. És ha az "átadónak" nevezett (pl. egy szláv) nyelvben is több LP gyökszó volna? Akkor annak a nyelvnek (mindazoknak a nyelveknek) és a magyarnak - a nyelvfejlődés során valamikor - közös volt az ősnyelve. Csakhogy ez a közös múlt NEM 1-3000 évvel ezelőtt volt, amikor a kül. nyelvtípusok és a mai értelemben vett nyelvtanok - de mégcsak nem is 4-6000 éve, amikor az archaikus nyelvtanok kialakulhattak. A gyökökből (mássalhangzó vázakból) "megszólaló" gyökszavak ideje sokkal több, valószínűleg tízezrekben (években) számolható korszak lehetett. Akkor azonban még írásbeliség sem volt / és népnevekkel sem nevezhetők meg a populációk vándorlási útvonalai... 

Folytatás következik: a finnugor nyelvészet is CSALÁS? Igen.


2017.11.25. 03:54 Idézet

Copyright: Mi a gyöknyelvészet?: Történeti nyelvészet. Van kapcsolata a hivatalos történeti nyelvészettel? Egészen más tudományág - és kapcsolat is alig van vele. Ennek az az oka, hogy a hivatalos történeti nyelvészet valójában kizárja a kutatásból a múltat. Az a véleményük, hogy amely korokból még nincsenek írásleletek (s amik vannak is, azok megfejtésével nem hajlandó foglalkozni), nem kutatható a nyelvek feljődése.

A gyöknyelvészet azonban nem ismer kronológiai határt. Írásleletek hiányában sem? Akkor mire alapoz, mit kutat a gyöknyelvész? A jelenben is élő, de csak a TERMÉSZETES nyelveket kutatja. Mert a természetes nyelvekben fennmaradt és ma is megtalálható minden (az elemi gyökvázak, a gyökszavak, szóbokrok, stb.) amit kutatni kell. Ezt tagadja elszántan a hivatalos nyelvészet: „A nyelvek folyton változnak!” „Ugye mennyi török, szláv, latin, angol, nemzetközi szó van már a mai magyarban?” – bizonygatja a jól ismert falfirkáját. „Na látod, hogy folyton változnak?”

NEM. Azt látjuk, hogy a hivatalos történeti nyelvészet: CSALÁS. 


2017.11.22. 21:19 Idézet

Atila neve --folyamatos Ellátó--Nagyon Jó Gondolat !!!...érdemes lenne e gondolat szellemében újra gondolni az Atila életet...

--mint a folyó, Ételt Italt ad..folyamatos áramlás--nagyszerű kép ...Nagyon érdekes, hogy az étel-ital szó..valahogy az Anyatej (Ős étel-ital forma) gondolatot is idézi...folyékony őstáplálék...tejfolyó...joghurt félék  sajtok világa...Vajon milyen összefüggésben lehet ez, a Kárpátmedencéből eredő tejkultura gondolatával ?..

Köszönöm a gondolatot...


2017.11.18. 09:04 Idézet

A Gyöknyelvészet XT/Ty összehasonlító tábl. (a könyvben a 181. oldalon) látható Etele-Attila / Itil folyó: Volga / Itália. De azóta (2012 óta) én már jóval többet tudok az "étel-ital" szavak fejlődéséről.

ATTILA / ETELE / Itil (=Volga) folyó, ital, Itália. Attila vezér neve szerintem azt jelenti: folyamatos ellátó. Mint a Volga, ételt-italt - mindent ad.

Mi közös ezekben a szavakban: ivó, ital, iszik, in-ni (isz-éni), idd!-iddogál / evő, étel, eszik, en-ni (esz-éni), edd!-eddegél...?

Csak az I (ami valójában mindig I/J) és az E hang. Csak ennyi, egyetlen magánhangzó, az evés-ivás ősszava? De nem! Közös még az ősi T és annak későbbi hangváltozásai: az Sz és zöngés D.  ÉS A V: evés? Az nem a T hangváltozása, azzal mi lesz? – Először is, nem V, hanem W. A W eredete pedig, általában (esetleg más is lehet) az O/U kettős magánhangzó (diftongus). A diftongusok azonban egy még ősibb lelágyulási folyamat köztes termékei, ami a torokmagánhangzók az „európai” magánhangzókká való szelídüléséhez vezetett. Igaz, hogy csak a sémi nyelvek őrizték meg az összes torokmagánhangzót (amiket ma párhuzamosan használnak a lágy magánhangzóikkal), de egyet-egyet más nyelvben is találunk. Például az oroszban a jerü-t (Ы). Az evés-ivás W-jét tehát egy ősi torokhang hagyta emlékbe. Abból a korból, amikor a torokhangokból nemcsak a mai lágy magánhangzók, hanem néhány mássalhangzó is válhatott. Fontos tudni, hogy a hivatalos indoeurópai nyelvészet azt is tagadja, hogy a sémi nyelvekben (a héberben) egyáltalán léteznek torokmagánhangzók. Nevetséges…

A hivatalos nyelvészet totális zűrzavara: Zaicz etimológiai szótár, 2006:

Eszik [1138 tn. (?), 12. század vége] Ősi, finnugor kori szó magyar képzéssel, a tőre vö. vogul t£-, täj-, osztják li-, zürjén soj-, votják si-, si&-, finn syö-: ’eszik’. A szó a finnugor alapnyelvben *sebe- vagy *sege- ’eszik’ alakban élhetett. Az eszik -sz gyakorító képzőt tartalmaz, az eredeti e- tőre vö. ettem, etet. A nyelvjárási eredetű ét főnév [1138 tn. (?), 1372 u.] a nyelvújítás korában került be a köznyelvbe, és főleg összetételi előtagként őrződött meg, vö. étlap, étterem. Az elavult étkezik igét is [1533] a nyelvújítás korában élesztették fel. Az ét, illetve az e- tő fontosabb származékai: étek [1211 tn. (?), 1372 u.], etet [13. század eleje], étel [1372 u.], evés [1416 u.], étlen [1519], ehető [1585], ehetetlen [1754], eszeget [1792], étkező [1855], étkezde [1911], evészet [1936 e.], megszilárdult ragos alakulata az ehetnék [1790], melyhez birtokos személyjel járul, például: ehetnékem van ’éhes vagyok’.

Iszik [1055] Ősi, finnugor kori szó, vö. vogul äj-, aj-, zürjén ju-, votják ju-, cseremisz jüä-, finn juo-, lapp jukkâ- ’iszik’. A feltehető finnugor kori alak *juge- vagy *juke- ’iszik’. A magyar szó eleji ju > i hangváltozásra vö. ihar (vö. juhar), ihász (vö. juhász). A különböző tőváltozatok közül a szóvégi v finnugor kori szó belseji mássalhangzóra vezethető vissza, a j és a h másodlagosak, két magánhangzó közötti helyzetben jelentek meg. A tővégi sz eredetileg gyakorító képző volt, vö. eszik, lesz. Gazdag szócsalád alapja lett, származékai az ital [1237 tn., 1416 u.], az ivó [1416 u.], az itat [1416 u.], az ivás [1422 tn. (?), 1516], az ittas [1456 k.], a megittasul [1456 k.], az iddogál [1585], az ivogat és iszogat [1611], az italos [1658], az ivódik [1772], az itatós [1780] és az itóka [1785]. 


2017.11.12. 05:56 Idézet

Video - sok mindennel egyetértek benne, de csak a genetikában:  https://www.youtube.com/watch?v=KmTtwzxASvY

Igen, az északi-germán típus - a mi, a magyarság egyik eredete. (S az európai népeké.) A másik helyszín? Az a KÁRPÁT-MEDENCE. Az előadó gyorsan hozzáteszi, hogy "de nem sémi". DE BIZONY, az is. A vörössesszőke-szeplős, világító kék (nem szürke) szemű, gyakran jó magas termetű, vékony orrlyukakkal (hideg égövi jelleg), az ÉSZAKI: az ős-kelta és ős-sémi, s ez egy és ugyanaz. Tehát a sémi típus és a sémi nyelvek eredete szintén északi. 

A videónak az a része viszont, amely szavakat és neveket elemezget - értéktelen. Annak ellenére, hogy az első példája, az ÁRPÁD név valóban az ár-adat szóbokrában van... annak pedig az áprilisi vetésű árpához van (elég távoli) köze. Szóval a ma élő magyaroknak is, és a "magyar" elő-nyelv eredete is a KM. De a jelenleg futó hivatalos nyelvészet ugyanúgy hiteltelen és tudománytalan, mint az "amatőr" nyelvészkedés

Történeti nyelvészetben csak a gyöknyelvészetnek van tudományos értéke.


2017.11.09. 03:55 Idézet

Az előző hozzászólásom lényege: „A kitalált írásrendszerek, amik nem az adott területen beszélt nyelvek rögzítése, műtermékek. A hamis írás-találmány (a gyarmati adminisztrációk nyelvei általában ilyenek) az önkényuralom és a kifosztás tudatos eszköze. MIÉRT? Mitől lesz a kihasználás eszköze a beszédtől eltérő nyelvű adminisztráció? Mert 1. a megraboltak azt sem érthetik, hogyan lesznek a jogaikban lenullázva. 2. A latin gyarmatosítás már 2ooo évvel ezelőtt is tűzzel-vassal, az írástudóikkal együtt is pusztította az európaiak természetes (rovás-típusú) írásrendszereit. Hasonlóképp ügyeskedik ma az EU is: hamis nyelv és történelem ”tudományai” alapján folyó agymosás (ált. iskolai oktatás) által veri szét a nemzetállamokat és a nemzeti nyelveket.

Közbevetőleg: Nem volna mégis jó, ha az egész földkerekségen egyetlen nyelvet beszélnének? Nem, mert ilyen nem létezik (egy-két évtized alatt úgyis „elromlik”). Miért? Mert a különböző földrajzi, természeti, tehát nagyon eltérő életfeltételeket biztosító helyek beszélt nyelvei nagyon hamar elváltoznak (kölcsönösen érthetetlenné válnak). Példa erre az angol / spanyol nyelv számtalan, főleg amerikai nyelvváltozata. (Amit – az ottani unokáim beszédét – bár „angolul” jól értek, nem tudom követni.) Akkor is lehetetlen volna, hogy az egész világon egy nyelven beszéljenek, ha nem az angol / újlatin MŰnyelveket, hanem egy természetes gyöknyelvet tudnánk valahogy „elterjeszteni”? Igen, akkor is – mert hosszabb idő mulva így is csak a gyökvázak maradnak (többé-kevésbé) közösek.

A beszélt nyelvek és az írásbeliség tehát két nagyon különböző dolog. Az írásbeliség csak akkor felel meg a helyi (mondjuk nemzeti) kultúrának, ha a történelem folyamán mindvégig a természetes nyelvet tükrözte. Ahol nem így alakult (a fél világon), arra nekem nincs gyógyszerem… én a magamét védem.


2017.11.03. 09:57 Idézet

Visszapillantás: „Említettem már, hogy a tamil nyelv ragozó és 2000 éves folyamatos írásbelisége van, a legrégebbi szövegeket is tudják olvasni az iskolásgyerekek. …TÉNY, hogy BIZTOSAN VOLT már 2000 éve rendszeres utóragozás, ráadásul bizonyára rengeteg nyelvben, legfeljebb nem ismerjük ezeket.

Krizsa: jó, szóval nem ismerjük… olyat sem ismerünk, aki tényleg ismer ilyen régi ragozó nyelveket. Aki látott már ókori tamil utóragokat (mint pl. a -nak, -nek / -ról, -ről / -ra, -re, stb.) – és azt is tudja, hogy mi a szerepük a mondatban. S a legrégibb (2ooo éves) tamilt el tudják olvasni a mostani iskolásgyerekek is? Na és? A 2ooo évesnél jóval idősebb (nem ragozó, hanem sémi) hébert, az Ószövetséget is hangosan el tudják olvasni a mai iskolásgyerekek. Sőt még én is, aki csak 37 évesen jöttem ide, fel tudom olvasni és mindent meg is értek. Nos, igaz-e, vagy csak a hivatalos nyelvészet dogmája, hogy „a nyelvek folyton változnak”. Nemcsak dogma – a természetes nyelvekre nézve ez csalás.

Az „írás” tehát = közlés. Vannak olyan hang, lábnyom, mimika, rajz (hieroglifák), tánc… bármilyen jelek, amiket az egész faj / vannak olyanok, amiket csak a távolra szakadt alfajok, életközösségek (népek)… stb. értenek meg. DE AZ ÍRÁSRENDSZER MÁR EGÉSZEN MÁS DOLOG. Olyan, az emberi faj által kidolgozott kommunikációs eszköztár, amivel bármilyen (és bármilyen hosszas) közölnivalót le lehet rögzíteni hangtalan és „örökéletű” közléssé. Eleinte az írásrendszert is a közösség alkotta meg: mondjuk így „egyre gyűltek a képecskéik”. A sokezer (min. 8-1o) évvel ezelőtti ősnyelv „gyökszavai” még egyszótagúak voltak. A képecske tehát csak azt az egy (később már az első) szótagot jelentette és nemcsak a sémi nyelvekben! Aha, de gyűltek a képecskék… s mindenki ugyanazt értette alattuk? Ha túl sok volt, akkor már nem. Az ősi „ragok” természetesen szintén csak szavacskák voltak – amik csatlakoztak, majd felragadtak az első szó(tag)ra. S ha végleg felragadtak, akkor a második szó(tag) képzővé vált. Megalkottuk a kétszótagúakat – s ezzel válságba került a képírás. Egyszerűsíteni kellett a képeket: rovások és ékírások. Ezt már csak a hozzáértők ismerték fel. Innentől egy-egy teljes (bármilyen) írásrendszert csak egyének szerkeszthettek meg, és olvasni is csak (a tanult) egyének voltak képesek. Az emberiség valahol (a KM-re tippelek) rájött arra, hogy nem is olyan sok valóban jól megkülönböztethető hangot használunk. Azoknak legyen hang-jelük és kész. Minden (ma használatos) hang ugyan még nem volt divatban… mindenhol annyi betű-jel lett, amennyit ott és akkor már megkülönböztettek. 

A kitalált írásrendszer műtermékké is válhatott. Amikor már a SZAVAKAT is "el lehetett távolítani" a beszélt nyelvtől, vagyis a nyelvet magát is meghamisítani (a birodalmi adminisztrációk nyelvei, pl. a latin), attól kezdve az írás is az önkényuralom eszközévé vált.


2017.10.29. 08:18 Idézet

Nna! Az első lépés(em) afelé, hogy megszűnjön a nagy ellentét köztünk, János: a latint, a sumért, a tamilt (amit alig / nem / még annyira sem, csak ami a Wikiben olvasható) ismerek - MIND ÍRÁS és nem beszéd. Az írásrendszerekről pedig már Varga Csaba is megmondta, hogy csak MŰVIEK lehetnek. Értsd: nem az emberi faj (párhuzamként egy daloló rigófaj) hozta létre őket, hanem csak EGY, esetleg 2-3 együttműködő AGY (személy). Hogy miből? egy valós, beszélt nyelvből? vagy 6-16 valós, beszélt nyelv(járás)ból? vagy csak az illető elvadult fantáziájából? - hát ez írástípusonként változó. Mindenesetre az írásrendszereknél nincs olyan, hogy "természetes nyelv" / kontra mesterséges nyelv. Sőt! Egy sose látott írás-rendszernél azt se lehet megállapítani, hogy milyen nyelvre lett megalkotva… Aha. Innen gondolkozunk tovább.

Amikor a fa körül feltört magok vannak, a madár tudja, hogy az a raktára már üres. (Több raktárt is készített télire.) A feltört magok látványa tehát „írásféle”, mert emlékeztető közlés. Az emberi és állati lábnyomok is azok”? Funkciójukat tekintve igen. Elképzelhető, hogy az „írások” nem az igazat közlik? (Pávatollak, festett haj, stb.) Nemcsak elképzelhető, legtöbbször így is van: a természet tele van csalással. Szándékos csalással? Az öntudattal rendelkező lény (ember) tudatosan, megtervezve is tud csalni (de anélkül is: ekkor önmagát csapja be). A többi élőlénynél inkább csak örökletes dolog a csalás. Az, hogy szándékos-e, vagy sem, a túlélés szempontjából nem is számít – ha hasznos, akkor sikeres.

Jól elkanyarodtam… vissza az emberi írásokhoz. Mit értünk írások alatt? Jelek szándékos felvésését bármire annak tudatában, hogy a többiek is megértik. S akivel nem akartuk megosztani a közlést, az meg ne értse! Az írás / írás-rendszer: a mondanivaló közlésére alkalmas eszköz. Ja, ha „mondani-való”, akkor a hangos beszédnek (elszáll) hangtalanná és „időtlenné” tett rögzítéséről van szó. Az emberiség kb. 2 tucat olyan HANG-karakter kombinálásával beszél, amelyeket nagyjából az egész faj megkülönböztet. (Ennek a bizonyítására még visszatérünk.) Ha az egyed, valamilyen oknál fogva, nem beszél, akkor jelel, de ezt most ne keverjük ide.)  


2017.10.28. 20:54 Idézet

Sajnos a latint mindig olyan műnyelvnek tekinted, amit semmire sem fogadsz el. Pedig 2000 évnél régebbi folyamatos írása van és rendszeres utóragozás van benne.

Így kezdődik Vergilius Aeneis-e: "Arma virumque cano" = Fegyvert férfivel éneklek. Arma = fegyver; vir = férfi; -(u)m = -t (tárgyrag); -que = -val, -vel; can- = énekel-; -o = -(e)k (személyrag). (Fegyvert férfit-vele énekelek.) Mind névszóragozásban, mind igeragozásban van utórag. Akár ragcsoportok is (-m-que).

Ugyanebben a műben a 10. sorban szerepel: "caelestibus" = égieknek; cael-um = ég; cael-est-is = égi.

Említettem már, hogy a tamil nyelv ragozó és 2000 éves folyamatos írásbelisége van, a legrégebbi szövegeket is tudják olvasni az iskolásgyerekek. Nem fogok azért megtanulni tamilul, hogy egy eleve esélytelen állítást igazoljak. Sem pedig sumérul. Sem etruszkul. De az TÉNY, hogy BIZTOSAN VOLT már 2000 éve rendszeres utóragozás, ráadásul bizonyára rengeteg nyelvben, legfeljebb nem ismerjük ezeket.


2017.10.27. 08:36 Idézet

NEM, ebben egyáltalán nem vagyok biztos: "Szerintem 2ooo évvel ezelőtt egyik nyelvben sem volt még rendszeres (utó)ragozás".  Cáfold meg! (A cáfolathoz egy olyan, már 2ooo éve is ragozó nyelvnek néhány mondata kell, amiben igazolhatók és értelmezhetők is az UTÓRAGOK. Az se muszáj, hogy lánc-ragozó mondatok legyenek - de az igen, hogy utóragozásokat tartalmazzanak. Ha ilyet (de NEM műnyelvből, a latint nem fogadom el / hiteles forrásból) kapok - elismerem, hogy rosszul gondoltam.


2017.10.25. 09:00 Idézet

Tudományos hitelű példákat, mint említettem, én csak olyan nyelvekből hozok, amiket nagyon jól ismerek. Ilyen kettő van: magyar és héber. Néhány más nyelvet kevésbé… Amiben viszont egyáltalán nem ismerem ki magam (soha nem tanultam, tehát azt se tudom, hogyan változhatnak a szótövek, a ragok, stb.) – olyan nyelvből semmit se idézek.

A legismertebb rag a héberben csak egybeírt előrag lehet, a magyarban elő-, és utórag is: B’-, ba-, be-, bo- = (hova?): be-, -ba, -be, (hol van?) -ban, -ben / ugyanazt jelenti az orosz B(V) (ez különírt előljáró). A zöngés B eredete a zöngétlen őshang, a P. Az értelem eredete a héber pe = száj, po = itt (van) / a finn pää (pee) = fej.

Honnan erednek a „roncsnyelvek”? Mindaz, amit felsoroltál nyilvánvaló, hogy igaz, de szerintem az őskelta a leg… hisz a „déliek” is abból származtak (a kelták évezredeken át járták körbe-körbe Európát). Megint utánanéztem, amiket felsoroltál, mert pl. a Wiki-cikkek gyakran változnak. Arra nem emlékeztem már, hogy a pelazg, az a filiszteus nyelv – akkor az is a sémi csomagban van, FLEKTÁL. Oppá, 2017-ben mégiscsak tudjuk már (Wikipedia), hogy milyen nyelv volt az etruszk? Eddig miért nem tudtuk? Túlságosan árulkodó volt azt mesélni róla, hogy semmi se maradt. Hogyan létezhetett volna ilyesmi, mikor az etruszk magaskultúrán alapult a világhódító Róma? Vagyis a latin nyelv az ógörögből (véletlenül az nem az etruszk?J) – vagyis a csöppnyi Latium nyelvébőlJ? De az se maradt fenn… Szóval direkt pusztították tűzzel-vassal (mint a rovásokat). Pont úgy. Persze biztos, hogy mégis maradt belőle elég, hiszen tengernyi írásnak kellett ott lennie.

Wikipedia: az etruszkban (sem) nem volt még B, D, G (hja, persze a zöngések). Na, miről beszélek már 9 éve? Akkor még azt se tudtam az etruszkról, hogy eszik, vagy isszák…

Várnai: Hogyan lehettek volna ragozók a roncsnyelvek elődei? (Helyesebb azt mondani, hogy lánc-ragozók, mert minimális, főleg elő-ragozás ősidők óta volt). Szerintem 2ooo évvel ezelőtt egyik nyelvben sem volt még rendszeres ragozás. A Tihanyi Alapítólevél magyar töredékei ragozottak? Nem! Jó, én is keményen támadom a kolostorokban szült nyelvemlékeinket, hogy nem is magyarok jegyezték le, nem is a megfelelő betűinkkel – ez annyit ér, mintha én hallásból jegyezném le a japánt… Mindegy, ha más nincs. Szóval aszerint, ami van, a magyar se volt még utó-ragozó. Hát akkor az újlatinoknak melyik elődnyelvük lehetett ragozó? Hisz ezeknek még kétséges hitelű írásleleteik sincsenek, mint nekünk. Véleményem szerint a nemtudom-milyen őskelta és a tudjuk-milyen előragozó és flektáló sémi nyelvek voltak (a latinon keresztül) a „roncsnyelvek” eredete.


[313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]

 

Nem lehet saját lovad? Nevelj virtuálisan ITT! Nevelj, versenyezz, licitálj szebbnél szebb lovakra!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG -A LEGINFORMÁLTABB ÉS LEGTARTALMASABB MAGYAR HONLAP AZ ÉNEKESNÕRÕL - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! Azaz... Hol a sapkája??? Ó jaj! Most mi lesz? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Ha te is szereted az Arrow sikersorozat elbûvölõ házaspárját látogass el az ország egyetlen Olicity rajongói oldalára!    *****    Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony    *****    VIDEOJÁTÉK HONLAP! Retro játékoktól, a legújabbakig! Friss újdonság: Call of Duty: WWII és WoW: Battle for Azeroth!    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! De hova lett a sapkája??? Ó jaj! Elmarad a Mikulás-nap??? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Legfrissebb videojátékok, fõleg Warcraft és FPS játék hírek! Blog, Airsoft, Tech! Kattints ide!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Hová bújnak a virágmanók, ha elered az õszi esõ? Nem találjátok ki? Nyuszi mama majd elárulja! Gyertek a Mesetárba!    *****    Nálam nincsenek AKCIÓK, minden elemzés BECSÜLET KASSZÁS, az oktatás pedig INGYENES! Keress oldalamon!    *****    Bavaria 42 2018ban is várunk szeretettel mindenkit egy felejthetetlen tengeri vitorlás túrára! Vitorlás tudás nem szükséges!! Bavaria 42    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - HA ELSÕKÉZBÕL SZERETNÉL INFORMÁLÓDNI, AKKOR ITT A HELYED - LEGFRISEBB HÍREK, KÉPEK, CIKKEK!    *****    Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints    *****    Blog, Videojátékok, Szórakozás, Technika! Call of Duty: WWII és sok más!    *****    Légy te is egy Új Márka Elsõ tagjai között ahol Azonnali 28%haszonhoz juthatsz!Részletek:huncalifeandme@gmail.com