Gyöknyelvészet
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Magyar Adorján kérdései
 
Ajánlott honlapok
 
Elérhetőség

krizsa@inter.net.il

 

 
Látogatók
Indulás: 2013-12-01
 
SUMÉR-AKKÁD
 
Fórum
[366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]

2018.02.18. 23:54 Idézet

A hivatalos nyelvészet ellenvéleménye: „A nyelvek folyton változnak”. Emiatt – vélik – nem is érdekes, hogy csak max. 6000 évre tudnak vissza-következtetni… (Hogyan? Itt olvashatod bővebben): https://hu.wikipedia.org/wiki/Indoeur%C3%B3pai_alapnyelv   …arra, hogy milyenek lehettek az alapnyelv kikövetkeztetett (*csillagos) szavai. Mert sokezer év alatt, úgymond, már amúgyis kivész minden eredeti szó a nyelvekből. Nem igaz. Csak a nem természetes  (mert csinált, mint a latin) nyelvek, amik nem őnállóan fejlődtek ki és igy nincsenek egyensúlyban - "változnak folyton". 

Ténykérdés, hogy az akkád-arám-héber-arab sok közös gyökváza 2-4000 éve megvan, azonosak és a jelentésük is ugyanaz. Ennek több könyvtárnyi irásos bizonyitéka is van? IGEN. „De az egy másik nyelvcsalád!” Krizsa: Ma már másik. De mitől olyan biztos, hogy sokezer évvel ezelőtt nem volt közös az egész „térség” ősnyelve? A ragozó nyelvekben is tömegesen vannak ugyanolyan gyökök (mássalhangzó vázak), mint a sémi nyelvekben. A vázaknak a flektált gyökszavaik. Megvannak a nagy, összefüggő szóbokrok is, mint pl. a héberben. Azóta a sémi nyelvek tovább flektálnak (csereberélik a magánhangzókat) és ezzel a módszerrel (kevés ragozás is van) alkották meg a nyelvtanaikat. Azóta a ragozó nyelvek elsősorban láncragozással (kevés flektálás is maradt) alkották meg a mostani nyelvtanaikat.

Az LP gyök gyökszavai: lap, láp, lapu(levél), be-lep, lép, lép (testrész), lép (csapda), lép (mézes), lop, lopó (kivevő cső?), lup (hurok, idegen szó?). A közös értelem (kb.) belep, körbefog-megragad. A hivatalos nyelvészet egyik kedves eredménye: A lap (Tótfalusi etimológia) feltehetőleg a lapos-ból keletkezett elvonással / a lapát pedig szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák lopata... A finn (ki mondta, hogy nem ős-rokonnyelv? Dehogynem – úgy 10.000 éve!): lape = lapos, lapio = lapát, ásó, lippu = lap, cédula, lapa = lapocka, evezőlapát. (Javaslat: a genetikai kapcsolatokat is ilyen régről kellene átvizsgálni.)

 


2018.02.18. 07:00 Idézet

A Gyöknyelvészet módszertana következik. Honnan származnak és mikortól vannak meg az emberi beszéd hangjai? Egyszerre "lettek", vagy sem? Mikor bizonyitott, hogy egy magyar szónak rokona-e egy finn, héber, vagy más nyelv ALAKRA is HASONLÓ és jelentésre is azonos / közeli értelmü szava? Valóban létezhetnek teljesen azonos alakú, jelentésre is hasonló szavak csak úgy véletlenül bármely két nyelvben? NEM. Biztos, hogy nem? Azért ez nem ilyen egyszerü. 1. Mit jelent az, hogy "azonos alakúak?" Minden nyelvnek többé-kevésbé más az irott abc-je... pláne, ha még az irásrendszerük is egészen más. 2. Mit jelent az, hogy a jelentés is azonos vagy hasonló? A legtöbb szónak több jelentése is van, ami a szövegkönyezettől is, s még sok mindentől - függ. 3. Ha a világ nyelvei egyetlen ősnyelvből alakultak volna ki... - de ez még akkor sem igaz, ha az emberi nyelvek (a gyöknyelvészet szerint) a külvilág természetes hanghatásainak utánzásából jöttek létre. 

Van-e létjogosultságuk a hivatalos tört. nyelvészet által meghatározott „nyelvcsaládoknak”? Valójában ez a kérdés: mit jelent szerintük a nyelvcsalád? Azt, hogy az igy egybesorolt nyelvek más nyelvcsaládoktól eltérő, külön-külön alapnyelvből fejlődtek (volna) ki. Ezt a hiv. nyelvészet max. 6000 évre visszatekintő elve buktatja meg – mert az emberi nyelvek nem 6000 év alatt, hanem az előemberi kortól (min. 2 millió, de lehet akár 6 millió is) fejlődnek a mai napig. Bizonyiték: 2 millió éves előemberi koponya leleteken már megvan a beszédközpont (Broca area) lenyomata. És a gyöknyelvész meg tudja mondani, hogy a mai gyökvázak, akár egy részük, már akkor is megvolt? Persze, hogy nem.

Egyetlen ősnyelve volt-e az emberi fajnak? Nem. Ha elfogdjuk is azt a teóriámat, hogy az emberi nyelvek a természeti hangzások utánzásának igyekezetéből indultak, ez akkor sem elképzelhető, mert: 1. a környezeti hangzások (szél, vizek, vadállatok hangja, vulkán, stb.) a világ tájain különbözőek voltak és maradtak. 2. Az emberek beszédszervei még ma sem pontosan ugyanolyan felépitésüek (az előreugró állkapocs – ellenében a lapos arc, a gége minősége, az agyi beszédközpont fejlettsége, stb.) nem ugyanazokat a hangokat tették lehetővé, hogy kiejtsék. Mára ezek a különbségek már minimálisak? Igen. De az anyanyelvként tanult hangok még ma is bekorlátozzák a különböző nyelvek „jó átvételét”. Ahol nincs meg egy „nagyon idegen” nyelv minden beszédhangja, ott (feltéve, hogy közben a hiányzó hangok mégis „beérkeznek”) csak generációk mulva várható az új hangok meghonosodása. (Két példa: 1. a legészakibb „finnugor” nyelvek 6 mássalhangzó hiánya / 2. a sémi nyelvek torokmagánhangzói, amit az „európaiak” nem képesek, vagy csak akarattal, egyenként tudnak kiejteni... mint én.)

A „nagy tájegységeknek” már lehetett közös ősnyelvük? Igen, főleg, ha folyon keveredtek is a populációik. Az Európa + Nyugat-Ázsia + Közel-Kelet + Észak-Afrika, mint „nagy tájegység” minden valószinüség szerint közös ősnyelvvel indult. S a többszörös le-föl vándorlást a nagy jégkorszakok váltották ki. E térség ősnyelvének feltételezett kora: minimum 11.000 év. Innentől már elképzelhető a legrégibb gyökvázak létezése és fennmaradása! is. Amelyek egyelőre a ma (ebben a térségben) meglévő beszédhangoknak kb. a felét tartalmazhatták. Plusz az ősi torokmagánhangzók, amiket azonban (mindet) csak a sémi nyelvek őriztek meg. 


2018.02.16. 21:13 Idézet

A hivatalos Összehasonlító Történeti Nyelvészet 1. a szavak betűírását (a szó hangalakjának IPA jelekkel való átírás segitségével) vizsgálja. S ha nincs írásban dokumentált szóalak (a finnugor nyelvek többségében még a jelen nyelvállapotra sincs), akkor a „hangtörvényei” alapján megkísérli rekonstruálni azt. Egyszóval elvileg csak dokumentált nyelvemlékekkel dolgoznak, de gyakorlatilag erről szó sincs. 2. A nyelvek szóállományát és nyelvtani jellemzőit maximum 6000 évre visszamenőleg tartják rekonstruálhatónak (irásos adat legtöbbször még 1-2000 évre sincs3. A közös ősi gyökrendszer meglétét és felderíthetőségét elvileg is tagadják. 4. Bár a hivatalos nyelvészetnek is van tudomása arról, hogy a sémi gyökvázak évezredeken át sem változtak – a sémi nyelveknek bármely más „nyelvcsaláddal” való összehasonlítását eleve tudománytalannak tekintik. (A nem sémi nyelvűek, a legtöbb nyelvész is az, úgysem tudják kiolvasni még a sémi betűket sem - tehát nem lesz tudományos cáfolat... És tényleg nem is lett – már 200 éve.)

Ezzel szemben az Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet (ÖTGy) 1. (egyelőre) csak a mai is élő gyöknyelvekkel és a múltban gyöknyelvű, azóta ragozóként továbbfejlődött nyelvekkel foglalkozik. (Miért egyelőre? Mert én nem ismerem a másféle, pl. az éneklő, kínai típusú nyelveket.) 2. Az ÖTGy csak a mai nyelvállapottal foglalkozik – a múltbeli írásleletek feldolgozásával, s az ehhez szükséges, mindig problémás forráskritikákkal már nem. Ez nem tudománytalan? Nem, mert a gyökvázak (pl. NyL), és azokból a gyökszavak (pl. nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyől, nyúl(ik), nyúl) a jelenleg beszélt nyelvekből is elkülönithetők. 3. Az ÖTGy csak ragozatlan (elő-, és utóragok nélküli), egyszótagú gyökszavakkal és azok első (kétszótagú) bővüléseivel foglalkozik. Ebből értelemszerűen következik, hogy a nyelvtanok csak az elő-és utóragok eredetét illetően – s a mondattan egyáltalán nem képezi a kutatás tárgyát. 4. A hivatalos nyelvészet 6000 éves (az is csak képzeletbeli) időkorlátjával szemben a gyöknyelvészeti kutatásnak nincs kronológiai határa.

 


2018.02.16. 07:00 Idézet

Jó, de unokák is vannak (nekem 1o). És ezt a nagy összegezést elég nehéz is lesz megszerkesztenem. Na, majd a buszon - szóval majd este. 

A hivatalos Összehasonlító Történeti Nyelvészet és a @Krizsa: Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet két teljes mértékben inkompatibilis (összemérhetetlen, egymás értékelésére alkalmatlan) tudományág. Sem a módszertanuk, sem a nyelvészeti vizsgálatok időkorlátai, s a vizsgálati eredményeik sem hasonlíthatók össze. Ez inkompatibiltás részletes magyarázata következik.

 


2018.02.12. 18:36 Idézet
Tóth Imre

Kedves Kati, ez csodálatos!

Gratulálok!


2018.02.12. 06:42 Idézet

Az ős-európai nyelv eléggé érintetlen túlélői   (piros *: a legrégibbnek vélem)

Megjegyzés: az a héber gyökszó, ami torok-magánhangzóval kezdődik, a finnél is ősibb. 

Már láthatjuk, hogy nemcsak 100, hanem többszáz rokonszó is van ebben a 3 nyelvben.

76-100 szó     Magyar

Héber

Finn

(meg)pucol

pucál = lehántott, feldarabolt

putsata (pucsata) = pucol, tisztít

puttony              az újabb T →

patum = tömött

patti = gümő, göb, pókfaj *

potty(an) *

petá = hirtelen

potta = bili, pudota = pottyan

potyog

pat = morzsa*, patúah = nyitott

putoilla = potyog

pata (hasadt)

patúah = nyitott

pata = fazék (nyitott) *

buta

pute, peti = buta, balga *

pötü = badarság

pátyol

potel = összeköt ?

pitata = törődik vele *

pap, papol

pipíja = száj

pappa = papa, bácsi, pap *

popó

pipíja = nyílás, a két széle

peppu = popsi *

pipa, bibi (seb)

pipíja = száj, nyílás

pipi= bibi,* pippu= pipa, kémény

puffog, pöfög  P/F hangváltozás

piaa = forr, terjeng *

poppa = tűz, forró

pech (idegen szó)

pah = bádog, kelepce, csalódás

pahá = rossz, kellemetlen *

puha *

puch = dunyha

pühe = törölköző

pihen

pahá = tétlenkedik *

pühä (kiejtés: pühe) = ünnepnap

fúj            P/F hangváltozás

píjah = korom, púja = fúj!

pai(j)o = égés, tűzvész *

fúj(ja)   

pihá = kifújás

puha = pletyka, puhua = beszél

pakk, pók

pa = göngyöleg *

pakka = bála, csomag

pukkan, pukkad

paká = felrepedt, elpattant *

pukki = bakkecske (bökdös)

fék          P/F hangváltozás

puká = akadály *

piukka = szűk, szoros

ballon, bála   

bul = tömb      P/B hangváltozás

pallo= gömb, golyó, palli= bála *

fon         P/F hangváltozás

pin = fog, tű, fasz* pone = elfordul

punoa = sodor, fon, sző, köt

pár *

pore = termékeny

pari = házas-, pár, kettő, néhány

pereg, pörög

pereg = mák, pargel = körző

püörie = pörög, működik *

fúr          P/F hangváltozás

pir = lyuk, gödör

pora = fúr * puro = patak

pisi

pipi = pisi, posrin = langyos víz

pissa = pisi *

A hivatalos Összehasonlító Történeti Nyelvészet és a @Krizsa: Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet két teljes mértékben inkompatibilis (összemérhetetlen, egymás értékelésére alkalmatlan) tudományág. Sem a módszertanuk, sem a nyelvészeti vizsgálatok időkorlátai, s a vizsgálati eredményeik sem hasonlíthatók össze. Ez inkompatibiltás részletes magyarázata következik.

 


2018.02.10. 19:11 Idézet

Az ős-európai nyelv eléggé érintetlen túlélői   (piros *: a legrégibbnek vélem). Megjegyzések: az a héber gyökszó, ami torok-magánhangzóval kezdődik, a finnél is ősibb.

A szókezdő V, magyar gyökszavakban, legtöbbször W volt. A finnben valójában nincs V, csak W. A finn S betű nem az S hangot jelöli (az nincs), hanem a kiejtésben, Sz-et.

További megjegyzés: nemcsak 100, hanem többszáz rokonszó is van ebben a 3 nyelvben.

51-75 szó      Magyar

Héber

Finn

(fa) tőke

takúa = bevert *

tukéa = alátámaszt, tukki = rönk

(be)dug             T→ D és K→ G

tokéa = bever, bedug

tökkie = szurkál, tükki = löveg *

dugó, duggat  

téka = dugó,* konnektor

tukkia = bedugaszol

tákol *

tokéa = bever, bedug

takoa = kalapál, teko = csinálás

takács                         

tach, takim = öltés(ek) *  K/Ch

tikki = öltés, varrat

tik-tak *

tik-tuk = ketyegés

tiuku= ketyegő, toukió= pillanat

taktika               

tachszisz = fortély  az újabb Sz

teki = csalétek

tököl (szleng: tétlenül vár)

takalá = fennakadás *

takia = miatt, tauko = szünet

tok *

toch = tartalom  K/Ch

tákka = rakomány

-től, tőle

tole = ráakaszt toladá= következm.*

tola = állapot, taulu = kép, pofa

tőle *

toelet = haszon

tulo = érkezés, termés, jövedelem

tőle

taluj = attól függ *

tűlli = mód, modor

túl               (a hi- igei előrag) →

hi-til = dobta, hajitotta  → újabb T

tuli= tűz, láng* túla = fúj (szél)

tuli-pán (nemzetközi szó lett)

pe = száj, pionit = szájacska

tulppáni, pee = fej (piros fej) *

el-talál        (a hu- igei előrag) →

hu-tál = eldobott, til = rakéta

telli = ütés *

toll,* tüll     régi és újabb T

tultál=hullámos, tiltel=ide-oda dob

tilli = kapor

tám (pont) *

toem = megegyező, tóm = iker

tuomio = döntés

téma

tu = összehangolás

túma = gondolat, terv, cél

töm*, tömör

tamám = betömte, tamum = tömör

tumma = sötét, tuma = sejtmag

tenni, tény

ten! = adj! toen = megtölt

tén = tesz, készit *

(el)tűnik, tunya *

tnumá = szunnyadás

tűni = szélmentes, nyugodt

(úgy) tűnik

tamón = rejtett

tunne = megérzés, sejtelem *

tonna (nemzetközi szó)

ton = tonna, tuna = tonhal *

tonni = tonna

sor, sorozat     T → S hangváltás

tor = sor, sorozat, surá = sor

túri = sor, szerencse *

tördel (?)

tirter = berreg, zúg   → az újabb T

terü, terine = rezgés, rázkódás *

Tótfalusi etimológia: tonhal. „A német Thunfisch első eleme a francia thon, olasz tonno, latin thunnus és görög thünnosz vonalán sémi nyelvhez vezethető el: föníciai tinnin, héber tannin (bálna, krokodil, vagyis ‘nagy hal’). 


2018.02.07. 10:05 Idézet

V és W és MINEK? 1. Ha, legalábbis a magyarban,  egyformán hangzanak, akkor minek volna két külön betűjük? Hogy minek volt? (mert volt). Azért, mert a kétféle V egészen más gyökszavakat → szóbokrokat alkot / mint beszédhang, egészen más korban és földrajzi térségben indult útjára / más volt a múltja (nem is mássalhangzó volt) /  más hatása van a környező hangokra, mint a „szimpla” V-nek... stb. Ismered a Vas megyei tájszólást? Tak (tavak), szóual (szóval), jan (jól van!) Többféle diftongusuk is van – most csak a W helyett felhangzó kettős magánhangzókra adtam példát (a W nem kiesett, hanem nem volt még).

2. A hébernek van egy olyan betűje, ami egyszerre három hangot jelöl. Ebből kettő magánhangzó, és pontozni lehet (de anélkül is tudjuk, melyiket kell mondaniJ), hogy mikor O és mikor U.  A harmadik hang, amit ugyanez a betű jelöl, a W. Egy kis baj van vele! Mindössze 6 szó létezik, ami W-vel (waw-val, igy hivják) kezdődik, és azokról is kiabál, hogy jövevényszavak. Akkor a szavak belsejében nincs is V-kiejtés? Bőven van... a héberben ugyanis megvan a B/V hangváltozás közös betűje is. És azt másképp ejtik? (mármint akkor, amikor nem B, hanem V). Nem, egyformán ejtik a W-vel. De a V egyáltalán nem is lehet szókezdő – csak a szavak belsejében létezik. A szavak belsejében tehát V és a W is van. Tömegesen. Az eredeti héber szavakban is, amik nem jövevények.  

3. A kettős magánhangzók (diftongusok) eredete egy-egy SÉMI torokmagánhangzó volt. Ezek a mai lágy magánhangzóink (és egyes mai mássalhangzónk) ős-hangjai.

4. Honnan van az a W? Hát a latinból ered! Kérdés: egyáltalán volt olyan természetes nyelv valaha is, hogy latin? Ja, de csak „vulgáris” latin volt. Jó, akkor egy vulgáris latin szótárt kérek! Az nincs? Akkor hagyjá békén. 2000 éve megy ez a porhintés – elég! A 2000 éves latin egy 2000 éves műnyelv, aminek a szókincsét még napjainkban is bővitik. És ez köztudott - nem titok. (De hol folyik ma is ez a latinszó-gyártás? Az már nem köztudottJ.) A mesterségesen összegányolt latin a hatalmas Római Birodalom egyházi-adminisztrációs (értsd: adószedő) nyelve volt. Szóval ez a W-sztori, ami úgymond a latinból... nem, ez is a héberből lopott. Mint a héber nyelv sokszáz elferdített (de a sémi gyökről még az újlatin nyelvekben is felismerhető) szava. Persze minden környező, természetes nyelvből (legtöbbet az ógörögből) is "átpakoltak". (És tetszés szerint torzitottak.) A nyugateurópai nyelvek többi W-je is, általában kettőshangzóból származik. Gyakran az O/U-ból, mint a héberben – de azóta másféle kettőshangzók is lettek.

5. Ugrunk a finnre. B betű nincs (sincs) a finnben. De annak V a váltóhangja és ezek eléggé egykorúak is. (Egyik sem ős-, vagy nagyon régi hang.) Hát én eleget vizsgálgattam a finn gyökszavakat... tényleg nincs V a finnben. Mármint a B/V hangpáros V-je nincs. Dehát mégis van!! Igen, de az W – csak nem úgy írják.

6. Ha (szerintem) a magyarban is volt W betű, akkor a rovásban kétféle V-t kellett volna találni. De nincs. (Én egy táblázatban ugyan láttam már, de asszem nem magyar rovásban.) Ha a magyar rováslelet sokezer éves – abban nem is lehetett W, mert akkor még nem volt. (Ezt mutatja be a héber O/U/W triász működése, múltja, viszonya a jövevényszavakhoz – vagyis a waw betű „történelme”.) Ha viszont nem olyan régi az a rovásírás, hanem mondjuk csak 2-3 ezer éves, akkor csak olyan megfejtő találhatott volna rá a W jelére, aki eleve feltételezi, hogy volt ilyen. Hogy ezt is kell keresni. De ha úgy tudja, hogy a magyarban (ahol nincs eltérés a kiejtésben) nincs értelme még egy V-nek, akkor hogyan talált volna rá? Sehogy.

 


2018.02.06. 17:40 Idézet

Wikipedia: Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról

https://hu.wikipedia.org/wiki/Alternat%C3%ADv_elm%C3%A9letek_a_magyar_nyelv_rokons%C3%A1g%C3%A1r%C3%B3l

Alcim: az ősnyelv elmélete. "Az elmélet képviselői (pl. Marácz László, Krizsa Katalin) szerint ezt a magyarban könnyen látható egyszerű tényt a hivatalos magyar nyelvtudomány tagadja és az általuk alapműnek tekintett Czuczor-Fogarasi szótárt, illetve a külföldön is használatos belső rekonstrukció módszerét ignorálja. A hálózat széttöredezve megtalálható más nyelvekben is, de csak romjaiban, míg a magyarban teljesen vagy nagyságrendekkel teljesebben." 

Krizsa: Az ősnyelv helyett én földrajzilag elszigetelt nagytérségek ősnyelv változatairól beszélek. A Czuczort nem tekintem alapmünek. (Persze attól még nagyon jó, hogy van ilyen szótárunk...) Azért nem alapmü, mert eleve téves a GYÖK-fogalma. A gyök nem a "legkisebb..." szó, hanem annak a csupasz mássalhangzó vázaJa és a héberhez való hasonlitás is, már elsőként emlitett a nemrég felújitott cikkben, ami korábban csak „lesajnálva” volt. Marácz ugyan nem az én vonalamat képviseli, hanem „nyelvszövetség” elmélet hive..  nem baj. ----  Ez a nem-nyelvész diplomás Krizsa először került fel (néhány hete) a Wikipediára.


2018.02.05. 10:51 Idézet

Az ős-európai nyelv eléggé érintetlen túlélői   (piros *: a legrégibbnek vélem)

Megjegyzések: ha a héber gyökszó torok-magánhangzóval kezdődik, az a finnél is ősibb. A gyökkezdő és gyökvégző V, a magyar gyökszavakban, legtöbbször W volt.

A finnben valójában nincs is V, csak W. A finn S betü nem az S hangot (az nincs), hanem, a kiejtésben, Sz-et jelöl.

23-51 szó      Magyar

Héber

Finn

íw (íves)  (a barna torokhang) →

i = elferdítette, eltorzította

iwa = gúny, irónia

üt

at = lecsapott rá *

ütü = hatóerő

idő

ad = -ig, örökké *

ieti = mind-, örökké

áhít

ah, ahot (hn, nn)=testvér, ápoló

úhi = anyajuh *

éj *

é(j)fa = sötétség

ü(j)ö = éjszaka

ok, akác

akác = csipte, szúrta

oka = tüske *

ük (pl. anya)

okev = követ, ukáv = köbözött

iki- = ős, ike = életkor *

élő -

el = erő, ole = nől

elo = élet *

al, alá

al = -on, -ra, ál = magasság *

alle = alá, alla = alatt, lent

anya

aníja = sírás, gyász

eeni = hang, beszéd *

én, un(ja)

ani = én, éni = nem vagyok *

uni = alvás ?

ár(a), ara (érték)

erech = érték

áre = kincs *

Is-ten, Is-tuán (István)

is = ember, ten = adj!

iso = nagy, ise = atya, is = férfi *

tesz (te-osze)

osze = tesz, aszía = tevékenység

aszia = dolog, Ászia = Ázsia *

wakkan (vakerál)

wakhán = vitatkozó

wákkua = károg *

wáj, wájat *

(j)it = (földbevájt) ház

wajota = besüpped

bika, bök

pukki= bakkecske* bokéa= áttör

pökete = felöklel

véka

beká = mértékegység

wakka = kosár, véka *

wál(ik)

uvál = patak

walua = ömlik, folyik *

-vel, vele        (mo-: igei előrag) →

mo-vil = elvezet

welüle = hajóút, útvonal *

vén * ványadt  (ni-: igei előrag) →

ni-vén = elsorvad

wieno = gyenge

wér, wer, war *  vörös (véres)

wered = rózsa, warod = r.színü

weri = vér

was, wás, wés (kemény)

asut = acélos *

wasza = gerenda

te *

ata, at (hn, nn) = te

te = ti *

táw

taw = tovább, még *

tie = út

tő, töwe *

téva = állvány

tüwi = tő, gyökér

tewő (tett) (a lila T újabb T betü) →

tov = jó, téva = természet

(j)ő = munka, alkotás *

tok           (a lila T újabb T betü) →

tah = bevont, -takart

tuhéa = sürü, dús *

táj (táv)     (a lila T újabb T betü) →

tijul = séta, kirándulás

tie = út * tieno = táj 

 


2018.02.04. 06:42 Idézet

Na végre visszatérek a "tizezer éves nyelvcsaládra" (viccelek).Tényleg jó volna vagy száz példa belőle - mert a könyvembe, amit most irok át új kiadásra - abba is beletenném. Mi az, hogy „viccelek”? Válasz: 1. egy olyan európai ősnyelv-variánst tételezek fel, aminek régiségéről csak annyit mondhatok, hogy 1o ezer évnél biztosan idősebb, 2. aminek populáció-összetételét is csak északi fenotipus + észak-afrikai bekeveredés alpi rassz + KM-cromagnon szinten tudom körvonalazni, 3. amely egyelőre se nem az ős-„éneklő” (sumér és kinai tipusú), sem ős-sémi, sem ős-ragozó nem volt még, 4. a mai értelemben vett nyelvtani jellemzők sem léteztek még – az ilyet nem nevezhetem „nyelvcsaládnak”. Mi jogosit fel annak a feltételezésére, hogy ez lehetett az európai ősnyelv? Erre a már akkor is meglevő / manapság is visszafejthető közös GYÖKRENDSZER jogosit fel. Miért választom az európai ősnyelv képviselőinek pont a magyar (a biztosan megfejtett irása 1ooo éves) / a finn (4oo éves irás – ez ugyan kevés...) / és a héber (irása 3ooo éves) – szótárakkal is rendelkező triászt? Mert ezeknek van MÁIG TÚLÉLŐ nyelvük és abban jól megőrzött, hiteles gyökszerkezetük. Mert több természetes (mesterségesen soha nem buherált) nyelv a releváns térségben nem létezik.


2018.02.03. 19:06 Idézet

Lemaradt, vagyis nem tárgyaltuk még a számi rokon-nyelveket. Számi (lapp): a Lappföld bennszülöttei. Ajánlatos a számi név használata, mert a lappot megalázónak érzik. A lappid rassz ős-európai típus, valószinüleg az alpi rassz elődje. Magasságuk alacsony-közepes, a végtagok hosszúak, a lábaik sokszor görbék. Sárgásbarna bőr, barna szem barna, sötétbarna haj, infatilis kerek arc. A jégkorszak előtt jóval délebbre laktak. (Krizsa: mivel a génjeik nem egyeznek (velünk), ez nem lehetett az utolsó jégkorszak – csak egy korábbi.) Paleoszibériai leszármazottak. (Ezt most hogy értsük, mégse ős-európaiak? De igen, csak a holocénben, vagyis az utolsó évezredekben, már Szibériánál voltak.) Végeredményben nem tudjuk, honnan származnak. A finnugor nyelvhez valószinüleg nyelvcsere útján jutottak. (Krizsa: a nyelvcsere azért nem valószinü, mert a számi nyelvek mássalhangzó-hiánya ugyanolyan, mint a finn és észt nyelvnél. A számi az északi finn / észt és a 7 közeli rokon kisnyelvekkel együtt közös – igen régi eredetü kell legyen. Csak a már kialakult "számi" populáció az, ami volt nem közös az északiakkal. Ebből arra következtetek, hogy az északi-finn ős-nyelv egy korábbi jégkorszak délebbre vándorlásakor, a lent-tartózkodás idején alakult ki.)

Nyelvük 9 nyelvjárásra osztható – de már csak 35%-uk beszéli is. A kb. 80.000 (azóta már kevesebb) számi négy országban él. Norvégiában 50.000, Svédországban 20.000, Finnországban 6000 Oroszországban (Kola-félsziget) csak 2000. 30 évvel ezelőtt még hiányzott az abc-jükből a B, C, D, F, G, S, Z. Az 1985-ben megállapított standard északi-számi ábécé azonban már az összes európai betűt tartalmazza. (Krizsa: az a kérdés, hogy ki tudják-e ejteni ezeket a mássalhangzókat – amire a finnek és az észtek nem képesek.)

              Számnevek  https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szaki_sz%C3%A1mi_nyelv

Magyar

Számi 1648

Számi 1856

jelenleg

Finn

Héber (hn, nn)

egy (ehdj)

ahte

ofta / okta

okta

ükszi

ehảd, ahảt (egység)

két, kettő

cuohte K

guöfte / guökt

guokta

kakszi

snáim, stáim (2 fog)

három, halom

colme  K

golm / golbma

golbma

kolme

slosá, salos (láncolat)

négy (nagy)

nelie (nyeli)

njælja / njællje

njeallje

nelje

ảrbaá,  ảrba (árad-be)

öt (le-üt, visz)

witte

vitta (visz-vitt)

vihtta

(ütü), wíszi

(ut) hamisá, hames: 5 ujj

hat

cutte (katt)

gutta

guhtta

kúszi (kemény?)

sisá, ses (6 szirmú liliom)

hét

sietze(m)

čiečča  Cs?

čieža

szeitsze-men

siv’á, seeva = 7

nyolc

cau(h)tze K

gafce / gavce

gávcci

kah-dekszản 10-2

smoná, smóne (olaj)

kilenc

autze ?

oufce / ovce ?

ovcci ?

üh-dekszen 10-1

tis’á, tésa (segits!)

tíz (egy vonal)

låge

l-oge (egybe)

logí

kümmen (cella)

eszer, szará (oszt-ár)

Abból, hogy a számi irás már 1648-ban is tartalmazott C betüt (amit valószínüleg K-nak ejtettek) úgy vélem, hogy nem a számik irtak ezzel az abc-vel, hanem a hittéritő-adószedők. Abból, hogy 1856-ban már G betüt is tartalmazott, arra következtetek, hogy a számik, akik aligha tudhatták kiejteni a G-t – még ekkor sem irtak. A számnevek (ez is a hivatalos nyelvészet tévedése) még a legkisebbek – 1-től, 6-ig – sem ősszavak. Minden számnév kultúrszó. Az ősnyelvek csak számokat felidéző fogalmakkal utaltak a számosságra. Az EGY az egység fogalma volt. A KETTŐ-KETTÉ: szét-vált /-vágott). A HÁROM értelme: lenről-fenn-lefelé (hegy, halom). A NÉGY-nagy ősi értelme: ami elnyel. Kultúr-értelme pedig az a térfogat, amennyit a beáramló folyadék 3 irányban, az X idő alatt tölt meg.

ÖT: kéz / mancs (5 ujj-karom) rátámad, leüti. A finn ütü = hatóerő. A héber hamus = felfegyverzett, hames = 5.  A HAT és a HÉT számnév alakja és értelme azonos a magyar hat (hatás) és a héber het = bűn, vétek szóval. „Heten vannak a gonoszok”. A hetes számnév nagyon sok nyelvben hasonló a héber: savúa = naptári hét-hez.

A finn NYOLC számnév ezt jelenti: az egységhez (ami tiz), még 2 hiányzik. A héber semen, sumán = olaj, zsir – smóne = nyolc. Feltételezett kapcsolat: az olvadt parafin (ásványolaj) jól látható 8 szögü bőrösödése („kristályosodás”) ismert lehetett a Közel-Kelet felszini tócsáin. A számi NYOLC-as számnevek azonban, ha leválasztjuk az első betüt (k-t és g-t = olyan, mint), akkor a korrábbi szó az angol eight-re, a későbbiek pedig a német acht szóra emlékeztetnek. A finn KILENC számnév is ezt jelenti: 1 hiányzik még a 10-hez. A 9-hez nemcsak a „finnugor”, hanem a héber nyelv logikája szerint is kell még 1 személy, hogy „hatékonyan együttmüködő” legyen a csoport. (A héberben ez, a tizedik személy, a segitség.) A számi KILENC számnevek viszont – ez furcsa – ugyanazok, mint a 8-asok voltak, de a k’ / g’ előrag nélkül. Ez nem tudom megmagyarázni. Lehet, hogy csak mesterséges szavak, vagy tévedés van Wikipedia táblázatában.


2018.02.02. 07:10 Idézet

Egy legalább tízezer éves „nyelvcsalád” – 3 tagja.

A mordvin szavakat magyar-finn-héberrel körülvevő táblázatunknál (lent) azt láttuk, hogy a finnugor szavak sokkal gyakrabban hasonlítanak egymáshoz, mint a héberhez. De valóban így van-e, vagy csak így lettek kiválogatva? Az utóbbi. A mordvin szavakat eleve úgy keresték össze (az eredeti, a Wikipedia táblázatában), hogy mindnek legyen (legalább úgy nézzen ki, hogy van) magyar rokonszava. Na jó, de ezt más is meg tudja csinálni. Én most direkt olyan a héber szavakat keresek, amiknek magyarban és finnben egyaránt vannak rokonszavaik. Nézzük:

Magyar

Héber

Finn

apa

aba

apu = segitség, appi = após

úr, ár (szerszám, szúr)

ur = tűz, fény (szúr)

uros = hím, ora = tövis

ember / is, és (mások) / ős (régi)

is, iså (hn, nn)

ise = apa, iske = apuka

anya, mama

ima

emo, eme

oszt

oszer = tizedet vesz, eszer = tíz

osza = rész

fő-fej, (tejet) fej           →  →  →

pija = szopóka, szájacska

pee = fő-fej

fiú, fia, puja (hn, nn) 

pija = szopóka, szájacska

poika = fiú, kölyök, fióka (hn, nn)

fa  a lila e torokmagánhangzó  

efi = faág, leszármazási ág

= fa

fúj

puh

puhaltá = ki-, meg-, elfúj

fél (1/2)

pela = darab

pieli = fél (1/2)

menő, mén (ment), megy

meniá = indit, manóa = motor

menne = megy

---

met = halott, l’máta = lent

maa = föld, máta = fekszik

női

nasi

naisz- = női-

nyíl

nilhac = nyomul

nuoli = nyíl

pina

puná = üres

pano =  betevés, közösülés

pár (egy pár / néhány)

poret = felapróz

pari = egy pár

reped, roppan

rupát = elnyütt

repie = szakad

sor, sorjáz

tor, surá = sor, sorozat

szarja = sor, sorozat

szaru, szarv, szúr

szaráv = tüske

szarvi = szarv

tud

todaá = tudat

taito = tudás, tiede = tudomány

wér

wrid = vérér

weri = vér

wár(ja)

er, e(hn, nn) = éber, élénk

wára = veszély

vivő, vitte visz vidd! víz    (a magyarban is mind W!)

waw = kampó → he- (vitte) →     me-(visz) wazír (vezér)

wiewe (vivő) → weté (húz) →     weszi (víz) weden- (víz-)

Hány ilyet tudnék összeszedni? Minimum százat. Nem hiszed? Nem is kell... később még folytatni fogom. 


2018.02.01. 06:56 Idézet

Mordvin nyelv, folytatás

A táblázathoz: Nem pontosan, de hasonló jelentésüek – alakra biztosan rokonszavak: a finn apu = segitő, kirja = könyv → a héber kore = olvas. A héber kunáv = levágott → a mordvin konyov talán hasonlót jelent. A héber ochel (fal) = eszik, nilhach = legel (nyal-nyel), szumá = vak szem, pija = szájacska (fia), tilel = befedte (télen a hó), jéga = fáradozás, ut = lecsap rá (üt / öt ujj-karom), male = tele van (mell), mará = epe (keserü).

Magyar

Mordvin

Finn

Héber

 

Magyar

Mordvin

Finn

Héber

apa, atya

atja

appi: após

aba

 

csikorog

csikor  Cs?

nariszta

horek

agy

ugyime 

aivo (-velő)

móah agyvelő

 

könyv

konyov: papír

kirja

szefer, kore

felleg felhő

pejel ?

pilvi

anán

 

kígyó

kijov

keerme

nahảs

amaz

omoce ?

tuo, sze

ze, zot 

 

wér

werj

weri

wrid: vérér

felfal

pal

ahmia

zolel, ochel

 

méh

mes (méz?)

mehile

dvóra (drr..)

wíz

vedj

wete

máim

 

ravasz

rivesz

wiekasz

armumi

szem

szeljme

szilme

szumá (vak)

 

waj

waj

woi

hemá

fiú

pijo

poika

bén: fiú

 

nyal

nola-

nuolla

mlakek

szaru szarv

szura, szuro

szarve-

szaráv: tüske

 

tél, télen

tele, telnya

talwi

hóref, tilel

jég

jej

jee

keerah (jéga)

 

öt

wete

wíszi, ütü

hames, ut

mell

melke

rinta

haze

 

fúj

puva

puhaltá

puh

kéreg körög

ker

kaarna

krum

 

női

ni

naisz-

nasi

kettő

kafto

kakszi

sn(t)áim

 

epe

szepe

szappi

mará

Merja: A régen kihalt nép Moszkvától 200 km-re északkeletre élt. A merjákról szóló első híradás a 6. századból való, az utolsó 1500 körüli. Az egykor nagy létszámú nép az ezredfordulót követően tért át orosz szokásokra és nyelvre. A 13. században támadás érte: Julianusnál olvashatjuk, hogy a tatárok egy Merovia nevü országot is elfoglaltak. A merja népnév – különösen meri változata – nagyon hasonló a mari-hoz. A múlt században meg is próbálták azonosítani a két népet. Később régészeti bizonyítékokat is kerestek ehhez. A merja-mari kapcsolatok kétségtelenek, de az nem bizonyítható, hogy egy nagyobb nép két csoportja lett volna. Ma úgy vélik, hogy a merja nem is a marihoz, inkább a balti finn nyelvekhez állt közelebb.

Mari (cseremisz): többségük Oroszországban, a Mari El köztársaságban él, ami a NyizsnyijNovgorodi és Kirovi-területtel, valamint Tatárfölddel és Csuvasfölddel határos (eléggé délen, a Kaspi tó fölött). Lélekszámuk 1989-ben 670 700 volt (ma 400.000), de csak a 43%-uk élt a köztársaságban. Több mint a fele máshol, legtöbben Baskíriában (déli Urál). Két eltérő dialektusuk a hegyi és mezei mari. Módositott cirill abc-jük van. ---- Már csak a számi (lapp) nyelv van hátra.


2018.01.30. 08:27 Idézet

Mit nem értünk a cimből? A távoli északon lakó népeknek (finn + 3 kisnyelv), észt + 4 kisnyelv) és a 9 nyelvjárású száminak nincs B, C, (D a finnek mégis van), F, G, Z mássalhangzója. (A mai napig sem tudják ezeket kiejteni.) Persze az összetett (C/Cs), és a J-sitett hangok (G/Gy, Ly, Ny, Ty, Z/Zs) szintén hiányoznak. Kérdés: régen is a messzi északon laktak? Ha igen, mióta? Egy dolog biztos, hogy a „nagy” jégkorszakok alatt ember nem lakhatott odafent! Folyamatosan tehát e nyelvek beszélői max. az utolsó interglaciális óta (11.000 évtől - máig) lakhatnak ott – úgy – hogy sose voltak lentebb. 

Innentől világos, hogy a hiányzó mássalhangzók a délvidékről (valószinüleg a Közel-Keletről) felfelé terjedve kerültek a beszédünkbe. De a messzi északig (a legutolső évtizedeket kivéve) egyáltalán nem jutottak fel. (Ha ismersz ellenkező példát – nyelvet – ne habozz közzétenni.) Azóta meg hiába jutottak fel ezek a betük, mert ahhoz, hogy ki is tudják ejteni őket, még min. 2-3 nemzedék anya-nyelvében kell majd tanulniuk. Saccolom min. 1oo évre...

Konklúzió: az északon élő finnugor nyelvek több, mint 11 ezer év távolából a rokonnyelveinkJ. Dehát tényleg azok? IgenJ. (Nyelvtani hasonlóságokra utalni azonban, mivel a mai értelemben vett nyelvtanok max. 1-3 ezer évesek – a hivatalos nyelvészet szamársága.)


2018.01.28. 20:06 Idézet

A finnugor népek – északon, vagy délebbre laknak? – mert attól függ a hangkészlet és az abc!

Éghajlat, jégkorszakok, az előember. A 2 millió éves (késői) előember, mivel már a beszédközpont Broca area lenyomata is volt a koponyáján – valamilyen szinten már beszélt.

http://www.met.hu/eghajlat/fold_eghajlata/foldtorteneti_korok_eghajlata/

A pleisztocén kor 2,4 millió évtől 100.000 évig tartott. Ezen belül több hideg (glaciális) és enyhébb (interglaciális) időszak különböztethető meg. Az Alpokban ebben az időszakban 6 eljegesedést (glaciálist) mutattak ki: Biber, Duna, Günz, Mindel, Riss, Würm. A glaciálisok idején csökkent a tengerek vízszintje, mert a víz jelentős része fagyott állapotban volt. A legutóbbi glaciális tetőpontján a jégtakaró Európában a London – Köln – Kijev vonalig húzódott. A Riss végétől a Würm végéig: 120 ezer–10 ezer év. A holocén (jelenkor): 10.000-től napjainkig. A legutóbbi glaciális kb. 10 ezer éve ért véget, azóta a jégtakaró visszahúzódott a mai helyére. A holocén korban általános a felmelegedés (interglaciálisnak tekinthető).

A legutoljára feltételezett finnugor őshazának: V.O. Klucsevszkij a Moszkvai Egyetem professzora 1895-ben lejegyzett előadássorozatban a Felső-Volga vidékét adja meg. A területet orosz törzsek csak a 13. sz.-ban gyarmatosították. Más – fésüskerámiás leletekkel kapcsolatos – forrás szerint már 11.000 éve ugyanott lehetnek. (Krizsa szerint ez a finn, észt, és 7 kicsi, közel-rokon nyelv: vöro, vót, liv / karjalai, lüd, vepsze, merja – legvalószinübb őshazája.)

A finn abc, bár „minden” (európai) mássalhangzót tartalmaz – a B, C, F, G, Z csak a legújabbkori vándorszavakban fordul elő. És ki is tudják ejteni őket – legalább az idegen szavakban – vagy csak disznek vannak? Nem, kiejteni nem tudják... az ősi hangváltozatkkal helyettesitik őket: B és F helyett P, G helyett K, Z helyett TSz-szel. A C, bár betüje nincs, szintén felhangzik a TSz torlódásakor. Ja, hogy Sz-szük sincs? De, van. Vagyis forditva: S hangjuk nincs, csak a betü – s azzal irják az Sz-et. Az ä (észtben is) magyar e-nek felel meg.

Az észt ábécé betűi: a, b, (c), d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, (q), r, s, š, z, ž, t, u, v, (w), õ, ä, ö, ü, (x), (y). Szóval ide is bevándorolt az összes európai betü. És legalább manapság, ki is tudják már ejteni őket? vagy csak a legújabbkori vándorszavakban szerepelnek, mint a finnnél? Nemcsak! Az észtben már minden szót átirtak... a „modern helyesirással”. De végülis, ki tudják már ejteni a távoli északra fel nem jutott hangokat, vagy nem? A válasz: nem, sem a finnek, sem az észtek. Példák: = gyenge p-szerű hang; vaba →  vȧpȧ = szabad /

d = gyenge t-szerű hang; süda → szütȧ = szív / g = gyenge k-szerű hang; poeg → poek = fiú.

Mansy nép: Szibéria nyugati részében az Ural hegységtől az Ob folyamig – a Tavda folyótól dél felé a Szigváig, keletre és északra a törzsrokon osztjákoktól, nyugatra a zürjénektől, délnyugatra és délre az oroszoktól, délkeletre tatároktól környezve laknak. 6, kifejezetten különváló nyelvjáráson beszélnek. 

Hanti: Öseik, a feltételezések szerint a bronzkori andronovói kultúrához tartoztak, akik az uráli sztyeppevidék déli részéről érkeztek mai lakóterületükre. (I. u. 500 körül). Korabeli orosz források alapján a hantik és mansyk együttesen kapták a jugra elnevezést.

Udmurt (votják): a finnugor népek finn-permi ága. Az udmurtok az Orosz Föderáció második legnagyobb finnugor nemzetisége (és az első, ha a mordvinokat két különálló – moksa és erza – nemzetiségnek tekintjük). Legközelebbi rokon a komi (zürjén). Lakóhelyük Oroszország európai részén, elsősorban Káma és a Vjatka alsó folyása között van. Az udmurt nyelvet cirill betükkel írják, melynek ábécéje már tartalmazza a finn / lappból hiányzó mássalhangzókat. (Tehát megint nem lehet tudni, hogy mik voltak a nyelv eredeti beszédhangjai.)

Komi (zürjén). Oroszországban, legtöbbjük a Komi Köztársaságban (északon) és a Permi határterületen él (Közép-Ázsia). Vannak még a Murmanszki területen (az Északi-tengernél), a Hanti–Manysi és a Jamali autonóm körzetben (Nyenyecföld, az Ob folyónál északon). A komik legközelebbi rokona az udmurt. I.u.1000 tájékán még egy nyelvet beszéltek. A komik a 11.-től 13. századig virágzó kapcsolatban álltak a vepszékkel és a karélokkal (észt rokonság), akik a mai Arhangelszk körül éltek. A komi írására először a 14. századi abur írást alkalmazták, melyet a Permi Szent István (Sztyepan Hrap) alkotott. Már ez is tartalmazta a finnből / lappból hiányzó mássalhangzókat.

Mordvin finnek és észtek után a harmadik legnagyobb finnugor(-minusz-magyar) nyelvű nép (ha az erzát és a moksát egynek tekintjük). Az erzák, akik kb. kétszer annyian vannak, a Mordvinföldön (az Azovi és Kaspi tó között-fölött) északkeletre, a moksák délnyugatra éltek, de a 16. századtól nagyrészük, Ukrajnától egészen a Szahalin-szigetig, szétszóródott. Az erza és moksa szókészlet 80%-ban megegyezik. 3 komolyabb nyelvtani eltérés mutatkozik, továbbá a moksa 5 fonémával, tehát a moksa írás 5 betűvel gazdagabb az erzánál. (Krizsa: persze, mert a moksák délebbre éltek.) A középkor (kb. 476-1490) folyamán az erzákra inkább az orosz nyelv hatott, míg a moksákra a török nyelvek közül a tatár


2018.01.22. 10:00 Idézet

A finnugor nyelvészet (FN) kritikája előtt – ha még nem olvastad, érdemes átnézni mindazt, amit (lentebb) a Grimm törvényekről irtam. Előzetes: Az FN is a világ nyelveit nyelvcsaládokra felosztó (hivatalos) Összehasonlitó Történeti Nyelvészet része. A nyelvcsaládba tartozó nyelveket közös eredetüeknek tartják, amik egymástól függetlenül alakultak ki: nem lehetnek leszármazási kapcsolatban semmilyen más nyelvcsalád nyelvével. A más nyelvcsaládokból származó szavak és nyelvtani jelenségek, szerintük, csak „szomszédhatásból” jövő átvételek, kölcsönhatások. A követhetőség végső határát max. 6000 év távlatából tartják lehetségesnek. Mert a nyelvek, úgymond, „folyton változnak” – ennyi idő alatt „úgyis minden kiveszett már a nyelvből”. 6000 éves irásleleteket azonban (a 7000 éves tatárlaki korongokat megfejthetetlennek vélik), csak a „rokontalan” sumérből ismernek. A hiv. nyelvészet szerint tehát 6000 év távlatából nincsenek is bármivel összehasonlitható irásleletek.

A FN nyelvcsaládba 15 élő (Krizsa: élő az, aminek 2000-ben még volt legalább néhány beszélője...) és 2 holt nyelvet soroltak be. Közülük (a magyaron kivül) csak a finn nyelvnek van kb. 450 éve irása.

Az idézeteket az irásbeliségről / illetve legtöbb nyelvnél a hiányáról – egy kivételével a Wikipediából hoztam át: Észt: Igen közel áll a finn nyelvhez, beszélőik kölcsönösen megértik egymást. 1535: az első észt nyelvű könyv nyomtatása. Vöro (ma déli-észt): 1686-ban adták ki az Újtestamentum fordítását. Vót: 2005-ben csak kb. 20 beszélője maradt. Liv: 2013-ban halt meg az utolsó. Ez a kettő is finnhez-észthez hasonló nyelv volt. A finnhez hasonlóak a nagyon kevés beszélővel rendelkező karjalai, lüd, vepsze, és a kihalt merja.

Mansy: 1932 előtt a nyelv nem volt írott, ekkortól próbálkoztak a latin bevezetésével. 1939 óta cirill irással írják.

Hanti: Az írásbeliség a múlt század végéig nyúlik vissza, amikor a pravoszláv térítők szójegyzékeket készítettek és vallási szövegeket fordítottak.

Udmurt: A nyelv első emlékei és az első udmurt nyelvtan is 1775-ben, írásra a cirill ábécé módosított változatát kezdték használni. Komi: Az írást az orosz származású, de a térítő munkája során komiul is megtanult Sztyepan Hrap alkotta meg az 1300-as évek végén, cirill és görög betűk, valamint komi törzsi jelek alapján. Mari: „Nincs egyetlen iskola sem, ahol mari nyelven tanitanának, nincsenek mari tankönyvek és tanitani képes pedagógusok sem.” Mordvin abécé: Az erza és moksa nyelvjárás írására használják - cirill íráson alapul. 1925-óta használatos, előtte nem volt írásbeliség.

Számi (lapp): A 17-18. századi ábécék a hittérítők munkái voltak, a 20. századi helyesírási változatok már nyelvészeké. 

Összefoglalás: A finnnek és vele kölcsönösen érthető észtnek 4oo éve van saját irása. A többinek (az egyházi berkeken kivül) sohasem volt, vagyis a nyelvet beszélők sose irtak. A magyar, finn és észt kivételével mi is az összehasonlitási alap a FN nyelvcsaládban? Honnan ismerik a többi 14 nyelvet: nyilván néprajzosok feljegyzéseiből / hangfelvételekből. Akik a jobbára idős embereket beszéltettek. (Vagy csak egyet – és az se él már? Milyen anyanyelvüek voltak a néprajzosok? – biztosan sokfélék. Milyen ábécé szerint, kiejtéssel, melyik nyelvjárást jegyezték fel pl. a mordvin nyelvekből? Kik tették át mindezt IPA jelekre és milyenekre – mert azokból is sokféle van ám!  Ennyit a FN nyelvekről. Folytatás következik.    

 


2018.01.22. 05:55 Idézet
Tóth Imre

Ez nagyon jó, Kata, éppen erre van szükség, mert a nyelvészeknél óriási az áltudományos ködösítés.

További sok sikert!


2018.01.15. 23:58 Idézet

Az ófelnémet vagy második germán hangeltolódás Wikpedia: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93feln%C3%A9met_hangeltol%C3%B3d%C3%A1s

Idézek: „...hangtani változás, amely feltehetőleg a 3. és 9. század között ment végbe a német nyelvterület déli részén, tehát lezárult még a legkorábbi német nyelvemlékek megszületése előtt, és amelynek során létrejött az ófelnémet nyelv, a mai déli német nyelvjárások és az irodalmi német nyelv közös elődje. Az első germán hangeltolódás valamennyi germán nyelvet elkülöníti a többi indoeurópai nyelvtől, a második pedig a német nyelvet különíti el a többi germán nyelvtől.

A német nyelvjárások aszerint osztályozhatók, hogy milyen mértékben vettek részt a második germán hangeltolódásban. A Berlin és Köln közötti képzeletbeli vonaltól (az ún. Benrath-vonaltól) északra alnémet, délre felnémet dialektusokat beszélnek."

Részletes, táblázatos formában, sok példával lásd őket az eredeti Wikipedia cikkben - ezekről a hangváltozásokról van szó:

1. P → F, T → Sz, K → Ch  (Krizsa: az ilyen hangváltozások bármely eurázsiai nyelvben meglehettek (lehetnek), ahol a nyil mindkét oldalán levő beszédhang is megvolt már.)

Magyar példák: pörög-forog / tikkad-szikkad / Ch-nk nincs – Héber: kén = igen, na-chón = helyes, úgy van / kotev = ir, ma-chtiv = diktál. (A na-, ma- csak előljárók.)

3. T → C, P → Pf, K → KCh  (a második és harmadik túl ritka szóváz, de a T→ C átmenet bárhol megjelenhet, ahol a nyil mindkét oldalán levő hangok megvannak.)

Magyar: utca (hasonulás, a kiejtésben): ucca / tetszik teccik. (S ahol "tegnapig" se volt irás, honnan tudják, hogy valójában milyen hangok voltak a szó "kisebb egységei"?)

3. B → P, D → T, G → K (Bármely nyelvben meglehetnek, ahol a nyil mindkét oldalán levő beszédhangok megvannak. A magyar nyelvjárásokban is oda-vissza változnak.)

Példák: Búb púp, bodor-it pödör, büfög pöfög / domb tömb / agác (tájnyelv) akác. (A nyilat azért forditottam meg, mert a P, T, K az őshangok.)

4. Th → D (Krizsa: pl. az angolban közismert, hogy a Th lehet zöngétlen is, de más szavakban zöngés is, amikor D-szerü hang lesz.)

Tehát feltételezik, hogy mindez a germán nyelvekben a 3.-9. század között ment végbe. Lehetséges... Csakhogy bármely más nyelvben, amiben a nyil mindkét oldalán levő hangok megvoltak már, mindez – a forditott (vastag) hangváltozások szintén - akár többezer éve végbemehetettek már. Igaz, hogy bizonyitani mindezt csak akkor tudnánk, ha a vizsgálandó nyelvnek már a 3.-9- század előtt is lett volna irása. A magyar, etruszk, stb. vagyis az európai rovások zömét azonban (az óhéber rovás kivételével) a rómaiak megsemmisitették... Az ékirások megfejtéseinél pedig (szerintem) még a hangok beazonositása sem teljesen megbizható.

Összefoglalom: Az, hogy a germán nyelveknek, az i.u. 3.-9. században a fenti hangváltozásokat tulajdonitották (pontosabban, irásleletek nélkül csak feltételezték), semmilyen felhatalmazást nem adott arra, hogy a nyelvészeti kutatásban erre alapozott „szigorú módszertant” vezessenek be – a világ összes nyelveire!  


2018.01.15. 17:59 Idézet

A Wikipedia: Az első Grimm hangtörvények-ből idézek: „Fontos hangsúlyozni, hogy az „első” jelző nem a hangeltolódás, hanem a felfedezése elsőségére utal. ...fordulópontot jelentett a történeti nyelvészet fejlődésében, lehetővé téve a nyelvészeti kutatásban a szigorú módszertan bevezetését. Több tudós nevéhez is kötődik... (ezek) eredményei nyomán Jacob Grimm dolgozta ki és publikálta 1822-ben.” 

Ugyanott:Hangtörvényekkel szembeni ellenvetések  A szabályos hangváltozások nem minden esetben érvényesülnek. A fent ábrázolt rendkívüli szabályosság úgy áll elő, hogy a vélelmezett szabálynak ellentmondó szóalakok nem kerülnek bele az összehasonlításba. Pl a „csomag” jelentésű szavak az ind. nyelvekben.” (Részletesen, sok példával lásd: az emlitett cikkben). „A fenti (az emlitett) nyelvek közül tehát kizárólag a hindi nyelv őrizte meg a PIE alaphangot (B-vel)... Ezt a szanszkrit badhnaat felhasználásával rekonstruálták. Ezzel szemben az összes altáji nyelvben a feltételezett PIE-alapnyelvi hang található.” 

A mai feltételezés szerint a hangeltolódás a Krisztus előtti első évezredben, három egymást követő lépésben zajlott le: 

1. Az ős-indo-európai zöngétlen zárhangok (p, t, k, q) zöngétlen réshangokká (f, th, h, hw) alakultak.

2. Az ős-indo-európai zöngés zárhangok (b, d, g, gw) zöngétlenedtek (p, t, k, kw).

3. Az ős-indo-európai zöngés hehezetes zárhangok (bh, dh, gh, gwh) elhagyták a hehezetet és egyszerű zöngés zárhangokká (b, d, g, gw) alakultak.

Krizsa: ahol áthúztam betüket és a 3. sort, azt (most nem indokolom) összetett hangokkal való felesleges bajlódásnak tartom.

Ugyanonnan idézek tovább: „A hangtörvényekkel szemben megfogalmazott érvek szerint Jacob Grimm azért találhatott ilyen összefüggéseket, mert a nyelvekben egy időben létező szóbokrok a mássalhangzóváz különböző változataival fejeznek ki apró jelentésbeli különbözőségeket, ezért az egymástól alig eltérő hangzóvázak a nyelv fejlődésének minden állomásában állandóan jelen vannak. Azaz a mássalhangzó-vázakban a grimmi feltételezésnek engedelmeskedő hangzóváltások az értelmi finomítások nyelvi eszközei, nem pedig önmagukban való, időben ható, egzakt nyelvfejlődési elemek.” (Krizsa: EGYETÉRTEK.)  "A hangtörvények és a nyelvcsaládok fogalma ma alapvető, definitív részét képezik a nyelvtörténetnek, ezért ennek kritikája tulajdonképpen a teljes mai történeti nyelvészet kritikája is."

 Krizsa: IGEN - a hivatalos összehasonlitó történeti nyelvészetet teljességében el is vetem.

Bizonyitás: 1. a héber nyelvnek már a mai betüirással irt Ószövetsége ismert volt – nemcsak a két Grimm korában, hanem i.e. 1ooo évvel is. Tehát tudhattak róla, hogy ezek nem csak a képzeletbeli „indoeurópai ősnyelv” jelenségei: P → F / K → G / T → D / K → H. A magyar nyelvet már latin betükkel is irták i.u. 1ooo-ben. Ott is megvannak ezek a (és még több) hangváltozás. 2. A finnben (kivéve a legújabbkori vándorszavait) a mai napig sincs F, B, G (és C, Z sem). A hangváltozások tehát, eredetileg, egyirányúak.

Következik: Az ófelnémet (a második germán) hangeltolódás kritikája.


[366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]

 

Avon vásárló vagy de unod, hogy a tanácsadód várat állandóan? Esetleg eltûnt? Az Õ kedvezményeit inkább te vlltanád be??    *****    Kérlek segítsd egyesületünk munkáját az adód 1%-kal. Nézd meg a rendezvényeinket is. 2018. március 24.-én várunk!    *****    A HUN-Tv kezet nyújt: Az Élet Magazin elõadásai, köztük Asztrológia elõadásom    *****    Olvasód leszek! Nyerj 100 Kreditet! Gyere ha szeretsz Olvasni.    *****    Farmasi - Antiallergén szépségápolás, babaápolás, háztartási szerek, bio kozmetikumok    *****    Mit gondolsz a Valentin napról? Ünnepled? Felháborodsz? Ajándékozol? Posztoltál már róla? Mutasd meg!    *****    Versenyeznél? Építenél új portált? Milyen témában? Milyen nyeremény motiválna? A TE ötleteidre is kíváncsiak vagyunk!    *****    A karma megnyilvánulásai    *****    MARGOT ROBBIE HUNGARY! MARGOT ROBBIE AUSZTRÁL OSCAR JELÖLT SZÍNÉSZNÕ MAGYAR RAJONGÓI HONLAPJA! MARGOT ROBBIE HUNGARY!    *****    Lovak szerelmeseinket itt a helye! Tartozz te is közénk! KATT!KATT!KATT!MEGÉRI!KATT!KATT!KATT!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,ajándék 3 év elõrejelzés,ingyenes konzultáció,ahol megbeszéljük a kérdéseid Katt!    *****    Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés + biotérkép, 3000 Ft.Az ajándék,teljesen ingyenes konzultáció,rendeld meg KATT!    *****    Aktív videojáték honlap! Ingyen G-portál kreditek csak a készlet erejéig! Ne maradj ki te se belõle! Kattints ide! <3    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Új letölthetõ olvasmányok:28 nap varázslatban A fénytest A kulcs A titok A tizedik felismerés A lélek anatómiája A csend    *****    Még nagyon az év elején járunk, most rendelj születési horoszkópot az ajándék 3 év elõrejelzés és ingyenes konzultáció!!    *****    Pánikenyhítõ poszt a Histórián. Superuser jelen. És TE merre jársz? Kattints!    *****    SIMONA | az Isten áldjon, Esperanza! Lolájának fõszereplésével | SIMONA | a jelenleg futó legsikeresebb argentin sorozat    *****    Marculábi cica tíz éves lett! Ünnepeljétek meg a születésnapját a Mesetárban Marculábis ujjbábokkal! Boldog szülinapot!    *****    ***Munkalehetõség! Magyarországról, Szlovákiából, Csehországból keresünk, MLM vezetõket és tanácsadókat! ***